Jelenleg több a kérdés, mint a válasz, több a kétség, mint a bizonyosság, mégis dollár százmilliók kerültek és kerülnek elköltésre – csak itt, csak most, csak a hidrogén miatt! Nagy számokkal dobálózó politikusok, dollármilliókat kockáztató befektetők, hatalmas tervek, hangzatos igéretek, s mindeközben a fejekben buzog a „wishful thinking”.
Megdöbbenve láttam és hallgattam, hogy Alberta Kormánya és a megtévesztett vállalkozások vezetői mindent egy lapra tesznek fel!
Eközben a világ (Kína, Egyesült Államok, Európa) és Kanada egyes tartományai, úgy, mint: BC, Ontario, Quebec, jól láthóan az akkumulátor-technológia irányába haladnak hatalmas lépésekkel(lásd: akkumulátoros meghajtás személyautókban, kamionokban, autóbuszokban, teherhajókban, sőt, a repülésben is(!), stb-stb., lakossági és szolgáltatói akkumulátoros energia-tárolás, napelem farmok, szélgenerátor telepítések), addig – számomra teljesen érthetetlen módon – Alberta Konzervatív Kormánya, az albertai (olajipari) cégek – na, meg a Toyota(!) – és magánvállakozók a hidrogént favorizálják.
A további részletek az alábbi videóban hangzanak el.
Igyekeztem elég alaposan és részletesen bemutatni AZ ELSŐ, AZ EGYETLEN albertai hidrogén-töltőállomást és a hozzá kötődő tartományi és magán projekteket – ezért lett a videó 39 perc hosszú, de a történet csak így lehetett teljes.
Nagy érdeklődéssel olvastam az Április közepe táján megjelent cikkekeket a Telex és a Villanyautósok oldalain a MOL százhalombattai zöldhidrogén üzemének felavatásáról. Biztosan sokan vannak, akik lelkendeznek a hír hallatán… de a cikkekben felvázolt kép sajnos közel sem teljes.
Véletlenül, avagy szándékosan, nem tudom -, kimaradt a kontextus mindkét cikk esetében (- mint azt később megtudtam, szándékosan!). Azaz: a legfontosabb információról nem írt egyik cikk sem. Oké, aki a sorok között tud olvasni, vagy aki tájékozott a témában, az megtalálta a lényeget. De én úgy gondolom, hogy ennél sokkal konkrétabban kellett volna fogalmazni, nyugodtan néven lehetett volna nevezni a problémát.
Miért nem írtak a témahoz szorosan kapcsolódó adatokról, információkról? Elfogyott a karakterszám? Ha még ekkor sem ír róla senki sem, akkor majd mikor is fognak? Ha ez sem elég ahhoz, hogy szóba kerüljön legalább a fele annak, amiről alább írok, akkor mi kell még?
A hiteles, teljes körű, kritikus gondolkodást ösztönző, részletekbe menő, adatokon és tényeken alapuló tájékoztatás lenne a kívánatos. Szócsőnek ott az autógyártó/olajipar marketing osztálya…
„Az amerikai Plug Power elektrolizáló berendezése mindenesetre tényleg megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna zöld hidrogén előállításával 8-9 tonna zöld oxigént is termel az üzem.”
A fentiekből csak az maradt ki, hogy az a víz, amelyet a százhalombattai üzem fel fog használni, az édesvíz, azaz
ivóvíz,
amellyel más esetekben:
mezőgazdasági területeket lehet öntözni,
amellyel haszonállatokat lehet itatni,
amelyet mi, ti, ők megihatunk,
amelyből te, én, mindenki tisztálkodásra, növény-gondozásra használhat.
A bejövő sima, mezei csapvíz rendkívül alapos tisztításon megy még át, és a felső konténersorban fordított ozmózisos rendszerrel kiszűrnek belőle minden ásványi sót és szennyeződést.
az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz (ugyanannyit, ha nem éppen többet)!
Ivóvízből akarnak ipari alapanyagot és üzemanyagot előállítani? Igen.
A mai napig rengetegen habzó szájjal átkozzák, a pokolba kívánják a lítium-lepárlást, az akkugyártást, a villanyautókat. És ugyanezek az emberek gondolják azt:
hogy az ivóvízből előállított zöld hidrogén lesz az emberiség megmentője,
Sőt, Kanadában nyugati oldalán már az 5-6 hónapig tartó tél is szárazsággal súlytott, mert nem esett elegendő hó a Kanadai Sziklás-hegységben (évtizedes negatív rekord dőlt meg!), azaz az olvadáskor nem lesz elég vízhozama a folyóknak és itt a prérin mindenki(a települések, a farmerek, a kisgazdaságok, az ipari felhasználók, stb.)mililiterre pontosan méricskélhetik majd az ivóvizet, hogy egyformán juthasson mindenkinek… De erről majd később.
Nem tudom, hogy ez hogyan történt a múltban, de mostanság nagy divatja lett annak, hogy tekintélyes szakemberek olyan témákban nyilvánulnak meg – újságírói kérdésre válaszolva -, amiről idejét múlt, esetleg marginális, vagy zéró tudásuk van… Továbbra sem szégyen azt mondani, hogy „ehhez én nem értek”, vagy „nem vagyok tisztában a részletekkel, így erre a kérdésre nem válaszolnék”, vagy „ismeret hiányában erről nem beszélnék”!
Viszont: ha a valaki magabiztosan beszél hülyeségeket egy olyan témában, amiről fogalma sincs, akkor az esetek többségében csak egyetlen dolog szokott megtörténni: a hallgatósága/olvasótábora hangosan kiröhögi, a nyilatkozó szaktekintély hitelét veszti majd ezt követően senki nem fogja őt komolyan venni még akkor sem, ha a saját szakterületéről nyilatkozik.
2023 Tesla Model Y – az egyik legkörnyezetbarátabb és egyben a legkereseetteb(!) személyautó a piacokon.
Hogy ezt és így valóban elmondta-e a közgazdász akadémikus, azt nem tudom leellenőrizni, mivel nem vagyok a Magyar Hang előfizetője, így nem férek hozzá a cikkhez, azaz eredetiben sajnos nem tudom elolvasni a Csaba Lászlóval készült interjút. Szerintem szavazzuk meg a bizalmat a Telex cikkét megíró Molnár Rékának és higyjük el, hogy Csaba László valóban tett ilyen kijelentést, azaz szerinte a villanyautók környezetszennyezőek és nagy eséllyel csak átmeneti szerepet töltenenek be a személyi mobilitásban.
Nekem összesen csak két kérdésem van.
1., Ha Csaba úr szerint az elektromos autók környezetszennyezők, akkor a belső égésű motorral szerelt járművek azok vajon micsodák?
2., Miért nem lehet utána nézni, utána olvasni, informálódni adott témában, mielőtt egy ilyen meggondolatlan kijelentés elhangzik?
Össze vagyok zavarodva! Nem kicsit, hanem nagyon. Nem a vízautóval kapcsolatban, mert az úgy baromság, ahogyan van. Az nem világos a számomra, hogy végülis akkor kinek a nevéhez fűződik eme forradalmi, szenzációs, világraszóló – és ráadásul MAGYAR – találmány felfedezése?
Egy gyors kitérő! A vízautó lényege – ha jól értem az elképzelést a tervek mögött -, az, hogy:
az autóba ivóvizet töltünk (benzin, vagy gázolaj helyett), amelyet aztán
végtelenül egyszerű módon elektromosáram felhasználásval az elemeire bontunk: oxigénre és hidrogénre(lásd: elektrolízis – kémia óra, általános iskola 5. osztály)
Az így kapott oxigént kiengedjük a környezetbe,
de a hidrogénre vigyázunk és egy tartályba összegyűjtjük, ahonnan a belső égésű motor égésterében kerül felhasználásra, azaz elégetésre kerül (pont úgy, mint a benzin, vagy a gázolaj).
vízbontás: 1 egység ivóvíz = 8 rész oxigén + 1 rész hidrogén.
Mi a baj ezzel? Azon kívül, hogy semmi értelme, azon kívül vajmi kevés.
Gyors kitérő vége.
H2O – H2O = H2O, avagy H2O + H2O = H2O
Egészen eddig (2023 novembere) úgy volt, hogy gróf Spanyol Zoltán a találmány jogos birtokosan, Ő nyújtotta be az első szabadalmakat még 1982-ben. Aztán teltek-múltak az évek és Zoli bácsi állítólag teljes Magyarországot keresztül haknizta a Vízenergia Alapítvány színeiben, hogy megfelelő palimadarakat fogjon a soha senki által nem látott forradalmi, szenzációs, világraszóló magyar találmánya megépítéséhez, gyártáshoz, forgalmazásához:
A Szerkezethez, ami a víz nukleáris energiáját hasznosító vízégető meghajtás, amely felülírja az összes eddig általunk megismert és dokumentált létező fizikai és kémiai törvényt, ráadásul a folyamat végén csak vizet bocsát ki. Vagy mittudomén.
Mi lett a végeredménye a végtelenül hazafias feltalálósdinak? Egy hatalmas, ugyanakkor nagyon jól megérdemelt(!) pofára esés!
De miért is? Mert aki az energia- és anyagmegmaradás törvényeit szándékosan figyelmen kívül hagyja, annak már az előadásának az első percében kaszáltak! Viszont azt nem árt tudni, hogy a sok évtizednyi feltalálás, fejlesztés, tökéletesítés után se egy hitelesnek tűnő tervrajz, se egy működőképesnek látszó próba darab, azaz legalább 3 évtizednyi „kemény munka” után Zoli bácsi semmit sem tud felmutatni!
Viszont erőteljes tudományos lábakon álló cáfolatok vannak bőven, jó olvasást kívánok: a BME (és a Miskolci Egyetem) tájékoztatója a vízhajtású autóról(2006. Április 23.). Ide kapcsolódik, hogy a tájékoztatóban megtalálható Palkovics László, Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, politikus, egyetemi tanár, egykori innovációs és technológiai miniszter(2018. május 18. – 2022. május 24.), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a neve is:
Bevallja a vélemény írója, hogy a személyes megbeszélések csak növelték kétségeit. Palkovics László egyetemi tanár a gépjárművek szakértője kereken elutasítja a szabadalom hasznosítását, mivel az a fizika alapvető törvényeit hagyja figyelmen kívül.
Érdemes megemlíteni, hogy az Akadémiai Dolgozók Fórumának 2020. Október 28.-i közleménye alapján: „Véleményünk szerint nehéz lenne Palkovics Lászlónál kártékonyabb figurákat találni a magyar tudomány történetében, legalább az ‘50-es évekig kellene visszamenni a történelemben”.
Akinek nem barátja a Google Kereső, vagy nem feltétlen lapozgatja gyakran a BME weboldalát, az valószínűleg erről a hülyeségről a HVG, vagy az index oldalain is olvashatott 2006-ban. Aztán jött a második hullám, a 2010-es évek elején. 2011. Márciusában a Szkeptikus Blog-on a BME Fizikai Intézete adott hírt Zoli bácsi újabb „támadás-sorozatáról”, valamint az origo is írt a gróf úr forradalmi, szenzációs, világraszóló találmányáról és más vesztesekről, akik „Állítólag…”, de aztán hamar kiderült, hogy: „Ja, bocs, mégse!”.
Kulcsár úr cége több évi kutatás során, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete, illetve a Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke közreműködésével, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól kapott pénzből fejlesztette ki az úgynevezett hidrogénakkumulátort, vagyis a hidrogén termelő és tároló rendszer rendszer lelkét.
Mindezek a sorok ma már tehát 11 évesek is elmúltak. Ennyi idő alatt lett egy amerikai start-up-ból (igen-igen, ők lesznek azok: a Marskórós CEO-val megáldott TESLA Inc.) multinacionális, a világ autógyártását és autópiacait felforgató és gyökeresen megváltoztató megavállalat, akinek 4 amerikai gyára mellett ázsiában és európában is van már gyáregysége és millió feletti eladásokat pródukál már jó pár éve. A Model S észak-amerikai kiszállításai meg hát pont 2012. Júniusában kezdődtek meg…
Bármennyire is meglepő, a környezetszennyezés nem a villanyautók megjelenésével kezdődött és nem a villanyautók miatt létezik még ma is. Egy valamivel tisztában kell lenned: a közlekedés által keltett zaj, a CO2, a NOX, a korom és a szálló por teljes mértékben pártfüggetlen – és még ateista is!
Fuel Economy – ez az a link, ahol az általunk elmondott adatokat megtalálhatod.
Miért fontos a villanyautózás???
Kibocsátás-mentesen, vagy minimális kibocsátással közlekedni a városokban. Ne ott pöfögje ki a CO2-t, NOX-t, kormot a jármű, ahol élünk!
Zajszennyezés: „abból tudjuk, hogy csend van, hogy olyan hangokat hallunk, amiket nem szoktunk”.
a történelem hangos, büdös darabja…
Számunkra ezért is érthetetlen a tradícionális autógyártók, politikusok ellenállása! Mert ahogyan azt már eddig vagy 1.000-szer elmondtuk: mindannyian ugyanazt a levegőt lélegezzük be!
Hülye németek, német hülyék.
A belső égésű motornak volt 65 éve bizonyítani, de csúfosan megbuktak.
Mindegy, hogy milyen eredetű üzemanyagot töltesz a belső égésű motorba, az így is, úgy is mérgező gázokat fog kibocsátani az otthonod, a játszótér, az óvoda/iskola mellett.
Magyarországi üzemanyag árak 2023. Április 16-án. Fizetnél-e 4-5.000 Ft-ot literenként a szintetikus üzemanyagért?
2003 Toyota Fine-S Concept “the FINE-S concept is an example of Toyota’s ongoing commitment to expand technology for environmentally friendly cars and trucks. The futuristic high-performance look of the FINE-S reveals the potential styling versatility for fuel-cell vehicles. The adaptability of the Toyota fuel cell system components make it possible to install the technology in a wide variety of vehicle types, shapes and sizes, based on a shared platform.” “The FINE-S is representative of the future of fuel-cell vehicles as being high in styling and high in performance.”
A hidrogén a jövő üzemanyaga. Vagy várj… nem is!
NEM 2017, hanem 2013! Elnézést kérünk a tévedésért! Toyota Mirai FCEV sales global, 2014-NOV.30.2022: 21,475 vehicles, USA, 2015-DEC.31.2022: 11,368 vehicles vs. TESLA Model S sales in 2013: 22,477 vehicles.
Tesla runs 4,936 Supercharger stations in over 40 countries in the end of Q1 2023.
Új sorozatot indítottunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.
Életbevágóan Fontos Kérdések benzin/dízel/hibrid autóval közlekedőktől:
Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?
Mi lesz majd akkor, ha a benzinkutakon (figyelem, többes szám!) elfogynak az üzemanyagok?
Mert ugye most pont ez történt: országos üzemanyag-hiány van Magyarországon.
Semmi gond, mert az belső égésű motoros autóval közlekedők (benzin, dízel, hibrid) kifejezetten örülnek annak, hogy ki vannak szolgáltatva az olajipari cégeknek, meg a Magyar Kormány abszolút szakmaiatlan, ostoba döntéseinek.
– elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét – és ennek van-e valami oka? A cikkből sajnos nem derül ki.
De vajon miért van olyan érzésem, hogy megint „cherry picking” van a közbeszédben? Az autók össztömege csak és kizárólag akkor fontos, amikor villanyautókról beszélünk, de akkor nagyon.
Ha már a itt tartunk, akkor nézzük meg a teljesen véletlenszerűen kiválasztott járművek össztömegeit közelebbről. Hogy kontextusba tegyük ezt, megadom a járművek méreteit – és ha rendelkezésre áll, akkor az elektromos autóknál az akkupakkok méretét is. A sorrend a következő:
tengelytáv – hosszúság – szélesség – magasság, és végül az:
össztömeg.
Villanyautók – Polestar
Az elsőnek jöjjön a Polestar 3, mert Dani erről az autóról ír (lásd a cikk első részét). Az akkupakk mérete: 111 kWh: 2,99 méter – 4,9 méter – 2,12 méter – 1,61 méter, az össztömege:
2.584 – 2.670 kg
Méretes egy autó, abszolút a felső kategóriában játszik, nem egy közepes méretű CUV. Amely leírás inkább a „kistesójára” illik, márkán belül a Polestar 2 található meg egy egész méretosztállyal lejebb: 2,74 m – 4,61 m – 1,86 m – 1,48 m, az össztömegek pedig:
hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk br. 78 kWh:
2.150 kg
Úgy tudom – internetes információk alapján -, hogy a Polestar-ok azért nehezebbek a hasonló méretű villanyautós társaiknál, mert mindenki máshoz képest ők sokkal több rozsdamentes acélt használnak az autó karosszériájában – szemben az alumínium-ötvözetekkel és a karbonszálas műanyagokkal -, mint más autógyártók.
Hogy ennek mi az oka? Miért döntött így a gyártó? Mit jelent és mihez képest használnak „sokkal több rozsdamentes acélt az autó karosszériájában„? Ezekre sajnos én nem tudom a választ … lehet, hogy erre egy újságírónak kellett volna rákérdeznie a gyártónál?
A vas és az acél országa? Nem! Az acél és az acél járműve!
Ugyanakkor: látván a Polestar 3 súlyát, emberek milliói találhatnak nyugalmat a gyötrő évtizedek után! VÉGRE!! Na de miért is írom ezt?
Mert már a 90-es évek óta azt hallgatjuk, hogy:
„Bezzeg a régi autókban még volt anyag: azokat nem óccsó műanyagból, meg puha alumíneumbó csináták, hanem acélból!”
Akkor hát tessék, a siránkozás, a nyavajgás a kérés meghallgatásra talált: a kínaiak hallják, a kínaiak tudják, hogy mi kell az okoskodó népnek: acél és még több acél, amennyi csak belefér.
Így lesz a felső kategóriás villanyautójuk 2,5 tonna.
Most már csak azt kelle eldöntenie a népnek, hogy mi a szart is akar valójában?
Mert 1 popóval 2 lovat nem lehet megülni! Ezt már a hátrafelé nyilazó szittya magyarok is tudták.
Villanyautók – TESLA, VW, NISSAN, HYUNDAI
Tesla Model Y, az ultramegakedvenc villanyautó mind Észak-Amerikában, mint Európában. Méreteiben érzésem szerint inkább a Polestar 2-höz áll közelebb: 2.89 m – 4,75m – 1,92 m – 1,62 m: alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 75 kWh:
1.780 kg
hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk 75 kWh:
2.000 kg
Jól látható, hogy ugyanaz kihozható kevesebből is. A Model Y valamelyest nagyobb autó, még a 75 kWh akkupakkal is könnyebb, mint a Polestar 2 a 69 kWh-sal. Ennyit számít a villanymotorok és a további alaktrészek, részegységek sülya: Model 3 és a Model Y elektromotorjainak súlya 45-50 kg/darab.
Tesla Model 3, a ma kapható legjobb szolgáltatás kínálattal rendelkező villany-szedán(tehát nem egyterű, nem cross-over, stb.): 2,86 m – 4,69 m – 1,85 m – 1,44 m:
hosszú hatótáv, szimpla motoros, hátsó kerék hajtás, akkupakk 75 kWh:
1.730 kg
hosszú hatótáv, dupla motoros, össze-kerék hajtás, akkupakk 82 kWh:
1.847 kg
A pletykákkal ellentétben tehát még véletlenül sem 2,5 tonnásak a „kis” TESLA-k, a Model Y is csak a legmagasabb opció választása esetén éri el a 2.000 kg-ot.
Október 17-én jelent meg Zách Dániel cikke a Telex-en az új Polestar 3-ról „Ultramodern és dög nehéz: saját csapdájában vergődik a jövő autója” címmel. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, mert egy kicsit hiányosnak érzem a publikációt.
A cikk első bekezdésében azt olvashatjuk, hogy:
„francia Energia- és Környezetgazdálkodási Ügynökség (Agence de la transition écologique – ADEME), a héten zajló Párizsi Autószalon elé időzített cikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a jövő autói egyelőre dög nehezek, ami bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. Az elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét, aminek egyértelmű oka a hajtásukhoz használt lítiumion-akkumulátor.”
Nézzük részleteiben.
Amit még el kellett volna mondani:
– a jövő autói egyelőre dög nehezek – nem, nem azok, átlagban hozzák ugyanazt az össztömeget, mint az elmúlt 15-20 év ICE (azaz belső égésű motorral szerelt: benzines, hibrid és dízel) modelljei. Tapasztalatunk szerint a villanyautókat sokan szeretik a méretükhöz képest egy kategóriával alattuk található belső égésű motorral szerelt autó típusokhoz hasonlítani mind méretben, mind az össztömeg tekintetében.
– bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. – bizonyos esetekben talán, amúgy meg egyáltalán nem. Egy biztos: így is, úgy is csak árammal tölthetők fel az akkumulátorcsomagok és ezért az elektromos autóknak nincs szükségük:
sem motorolajra,
sem fosszilis üzemanyagra
a működésükhöz, azaz nem bocsátanak ki bizonyos esetekben a motorolajjal kevert üzemanyagük égéstermékét. Már ha a gyerták rendesen adnak szikrát és jó a keverési arány és tökéletes égés megy végre az égéstérben… Hmm, mennyi mindentől függ, hogy mit pufog ki az autó a cső végén?!
Az egyes villanyautó modellek között csak annyi a különbség, hogy hány tízezer megtett kilométert követően dolgozzák le az gyártásuk során megtermelt CO2-t: 27.000, vagy 78.000 km után – ez a nagy kérdés! És a Polestar már erre is adott egy megfejtést – igaz, kissé „pesszimistát”:
„Calculate everything as the researcher thinks that it would be fair and a Polestar 2 charged by renewable electricity would break even with ICE vehicles after 25,000 km (16,000 miles). If the EU electricity mix was considered, break-even would happen by 27,000 km (almost 17,000 miles), not 78,000 km (49,000 miles) as the report and Polestar said.”
klikk az illusztrációra a nagyobb nézethez
Hogyan történt ez? Az helyzet az, hogy az ellenpéldának hozott XC40 benzines CUV-nál a valósághoz képest kedvezőbb fogyasztással számoltak. Ha a valós közlekedési körülmények közötti fogyasztási értékeket veszik figyelembe, akkor a Polestar 2 már jóval korábban ledolgozza a az XC40-hez képest a gyártása során kibocsátott CO2-t.
Ami sokkal lényegesebb, mint az össztömeg:
Ennél sokkal fontosabb, hogy a villanyautók tölthetők részben, vagy kizárólag megújjuló energiaforrásból származó árammal. Míg a belső égésű motorral szerelt járművek (benzin, híbrid, dízel)nem működőképesek motorolaj és benzin, vagy gázolaj nélkül.
A villanyautó, még ha a „legkoszosabb” árammal is töltjük az akkumulátort, akkor is környezetbarátabb mint bármi, amibe fosszilis üzemanyagot kell tankolni.
Új sorozatot indítottunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.
NÉFK – Nemzeti Életbevágóan Fontos Kérdések
Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?
Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatják az ismerethiányban szenvedő T. Szavazópolgárt, a benzin-, vagy éppen gázoldajvérű autóstársakat. Ez olyan problémák, amelyek jelenleg sem és nagy valószínűséggel a jövőben sem fognak létezni.
NELESZTA – Nemzeti Leszarom Tabletta
Az viszont sem tegnap, sem ma nem érdekli a legkevésbé sem az ismerethiányban szenvedő T. Szavazópolgárt, a benzin-, vagy éppen gázoldajvérű autóstársakat, hogy:
Mert ezek nem jövőbeli problémák lesznek a közlekedők egy szűkebb részének, hanem ez sok tíz- százezer magyarországi lakos problémája volt tegnap, az lesz ma is és még holnap is az lesz! És a sok százezerből lesz majd előbb 1 millió, majd pár millió.
Az alábbi 3 videót ajánlom mindenki szíves figyelmébe.
