Címke: környezetvédelem

Újrahasznosítás

Közzétéve Szerző:
Válasz

Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.

Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.

Ide tartoznak többek között:

  • a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
  • mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
  • az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
  • a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
  • gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
az Alberta Depot tájékoztatója a betéti díjas termékekről
forrás: Alberta Depot

Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz „tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.

Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.

A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!

illusztráció: Alberta Depot

De! Ennek ellenére is sikerült

  • megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
  • megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.

Ahogyan az Alberta Depot a weboldalán írja:

„Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”

Celebrate Recycling – Alberta Depot

Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:

  • az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
  • az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.

És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:

  • átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
  • üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
  • alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
  • Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
  • gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.

Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!

Ha szeretnél többet megtudni az
Elektromobilitásról, vagy a környezetvédelemről,
akkor hallgasd podcast epizódjainkat itt a weboldalon,
az egyes adás naplókban elhelyezett lejátszó segítségével,
vagy a kedvenc podcast applikációdban, vagy a YouTube-on!
Ne felejtsd elolvasni a cikkeinket
és keress minket a közösségi médiában:
rendszeresen posztok találhatók
a Facebook-on
(és néha az még az X-en is).

Elérhetőségeinket itt találod meg!

már az AI is tudja, hogy mekkora mocsokban élünk
illusztráció: Pete Linforth / Pixabay

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

nyitókép: Stefan Schweihofer / Pixabay

EMOB012 – Környezet- és Egészségvédelem

Közzétéve Szerző:
Válasz

Bármennyire is meglepő, a környezetszennyezés nem a villanyautók megjelenésével kezdődött és nem a villanyautók miatt létezik még ma is. Egy valamivel tisztában kell lenned: a közlekedés által keltett zaj, a CO2, a NOX, a korom és a szálló por teljes mértékben pártfüggetlen – és még ateista is!

Ez a Podcast Feed és itt tudsz támogatni bennünket.
Köszönjük!

Az epizód meghallgatható a YouTube-on is!

Shownotes

  • Elektroszmog – “Azért érzi a tested, hogy a nagyfeszültség felett ülsz pár centire. Ezért kimerítő a villanyautók vezetése.”
KATTINTS A FOLYTATÁSHOZ!

Apple Event 2023

Közzétéve Szerző:
Válasz

„Hogy jön ez most ide?” – hangozhat el a teljesen jogos kérdés. Természetesen úgy, hogy környezetvédelmi szempontok alapján közelítjük meg az új Apple Watch-ok és az új iPhone 15 sorozat bejelentését, bemutatását.

Aki régóta hallgat bennünket, az tudja jól, hogy az Elektromobilitás Podcast-ban nem csak villanyautózunk, akku-technológiázunk meg Toyota Mirai-t fikázunk, hanem aktívan foglalkozunk a megújuló energiaforrásokkal, a környezetvédelemmel is.

Így kerül tehát képbe most az Szakács Timót és csapata.

Az idén Szeptember 12-én került megrendezésre publikálásra az Apple Event videó, ahol az új Apple Watch Series 9, az új Apple Watch Ultra 2 bemutatása mellett megismerhettünk az új iPhone 15 sorozat 4 tagját is.

És!

Az iPhone 15-tel végre, VÉGRE(!) búcsút inthetünk a Lightning portnak, amely 2012-vel kezdődően volt az iPhone-ok és iPad-ek (és egyéb Apple hardverek) töltő- és adatportja (is). Valami különös oknál fogva egyes iPad modelleken már 2018-ban bevezetésre került az USB-C port… de az iPhone-oknál egészen 2023-ig várni kellett a váltásra!

Ez alkalommal az Apple ahelyett, hogy csak simán felsorolta volna a száraz adatokat és információkat egy hatalmas kijelző előtt állva arról, hogy milyen eredményeket értek el a szén-lábnyomuk (a.k.a. carbon footprint) csökkentése érdekében, s milyen további célokat kívánnak teljesíteni 2030-ig, a kreatívok igazán kitettek magukért: egy közel 5 és fél perces rövidfilmben sorolták fel, hogy hol tartanak most, 2023 őszén!

Mother Nature needs a status report from Apple’s Environmental Team

Ennyi lenne az ups, és a downs pedig… szóval nem lehetünk teljesen büszkék az elért eredményekre. De is miért nem?

Erről bővebben a soron következő, Szeptemberben megjelenő Elektromobilitás Podcast epizódban mesélünk majd!

Lator & Lázadó

Mérlegen A Villanyautók – 2. rész: Össztömegek

Közzétéve Szerző:
Válasz

Akinek nem lenne meg, hogyan kezdődött ez a 2 részes cikk-sorozat, attól azt kérem, hogy mielőtt most tovább olvasna, kattintson előbb ide és olvassa el az első részt, hogy képbe kerüljön!

Mérlegre velük!

– elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét – és ennek van-e valami oka? A cikkből sajnos nem derül ki.

De vajon miért van olyan érzésem, hogy megint „cherry picking” van a közbeszédben? Az autók össztömege csak és kizárólag akkor fontos, amikor villanyautókról beszélünk, de akkor nagyon.

Ha már a itt tartunk, akkor nézzük meg a teljesen véletlenszerűen kiválasztott járművek össztömegeit közelebbről. Hogy kontextusba tegyük ezt, megadom a járművek méreteit – és ha rendelkezésre áll, akkor az elektromos autóknál az akkupakkok méretét is. A sorrend a következő:

tengelytáv – hosszúság – szélesség – magasság, és végül az:

össztömeg.

Villanyautók – Polestar

Az elsőnek jöjjön a Polestar 3, mert Dani erről az autóról ír (lásd a cikk első részét). Az akkupakk mérete: 111 kWh: 2,99 méter – 4,9 méter – 2,12 méter – 1,61 méter, az össztömege:

2.584 – 2.670 kg

Méretes egy autó, abszolút a felső kategóriában játszik, nem egy közepes méretű CUV. Amely leírás inkább a „kistesójára” illik, márkán belül a Polestar 2 található meg egy egész méretosztállyal lejebb: 2,74 m – 4,61 m – 1,86 m – 1,48 m, az össztömegek pedig:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk br. 69 kWh:

1.940 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk br. 78 kWh:

2.150 kg

Úgy tudom – internetes információk alapján -, hogy a Polestar-ok azért nehezebbek a hasonló méretű villanyautós társaiknál, mert mindenki máshoz képest ők sokkal több rozsdamentes acélt használnak az autó karosszériájában – szemben az alumínium-ötvözetekkel és a karbonszálas műanyagokkal -, mint más autógyártók.

Hogy ennek mi az oka? Miért döntött így a gyártó? Mit jelent és mihez képest használnak „sokkal több rozsdamentes acélt az autó karosszériájában„? Ezekre sajnos én nem tudom a választ … lehet, hogy erre egy újságírónak kellett volna rákérdeznie a gyártónál?

A vas és az acél országa? Nem! Az acél és az acél járműve!

Ugyanakkor: látván a Polestar 3 súlyát, emberek milliói találhatnak nyugalmat a gyötrő évtizedek után! VÉGRE!! Na de miért is írom ezt?

Mert már a 90-es évek óta azt hallgatjuk, hogy:

„Bezzeg a régi autókban még volt anyag:
azokat nem óccsó műanyagból, meg puha alumíneumbó csináták, hanem acélból!”

Akkor hát tessék, a siránkozás, a nyavajgás a kérés meghallgatásra talált: a kínaiak hallják, a kínaiak tudják, hogy mi kell az okoskodó népnek: acél és még több acél, amennyi csak belefér.

Így lesz a felső kategóriás villanyautójuk 2,5 tonna.

Most már csak azt kelle eldöntenie a népnek, hogy mi a szart is akar valójában?

Mert 1 popóval 2 lovat nem lehet megülni! Ezt már a hátrafelé nyilazó szittya magyarok is tudták.

Villanyautók – TESLA, VW, NISSAN, HYUNDAI

Tesla Model Y, az ultramegakedvenc villanyautó mind Észak-Amerikában, mint Európában. Méreteiben érzésem szerint inkább a Polestar 2-höz áll közelebb: 2.89 m – 4,75m – 1,92 m – 1,62 m:
alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 75 kWh:

1.780 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk 75 kWh:

2.000 kg

Jól látható, hogy ugyanaz kihozható kevesebből is. A Model Y valamelyest nagyobb autó, még a 75 kWh akkupakkal is könnyebb, mint a Polestar 2 a 69 kWh-sal. Ennyit számít a villanymotorok és a további alaktrészek, részegységek sülya: Model 3 és a Model Y elektromotorjainak súlya 45-50 kg/darab.

Tesla Model 3, a ma kapható legjobb szolgáltatás kínálattal rendelkező villany-szedán (tehát nem egyterű, nem cross-over, stb.): 2,86 m – 4,69 m – 1,85 m – 1,44 m:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 54 kWh:

1.611 kg

alapértelmezett hatótáv plusz, szimpla motoros, akkupakk 62 kWh:

1.645 kg

hosszú hatótáv, szimpla motoros, hátsó kerék hajtás, akkupakk 75 kWh:

1.730 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, össze-kerék hajtás, akkupakk 82 kWh:

1.847 kg

A pletykákkal ellentétben tehát még véletlenül sem 2,5 tonnásak a „kis” TESLA-k, a Model Y is csak a legmagasabb opció választása esetén éri el a 2.000 kg-ot.

A CIKK EGY KATTINTÁS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Mérlegen A Villanyautók – 1. rész: A Hiányzó Információk

Közzétéve Szerző:
Válasz

Október 17-én jelent meg Zách Dániel cikke a Telex-en az új Polestar 3-ról „Ultramodern és dög nehéz: saját csapdájában vergődik a jövő autója” címmel. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, mert egy kicsit hiányosnak érzem a publikációt.

A cikk első bekezdésében azt olvashatjuk, hogy:

„francia Energia- és Környezetgazdálkodási Ügynökség (Agence de la transition écologique – ADEME), a héten zajló Párizsi Autószalon elé időzített cikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a jövő autói egyelőre dög nehezek, ami bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. Az elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét, aminek egyértelmű oka a hajtásukhoz használt lítiumion-akkumulátor.”

Nézzük részleteiben.

Amit még el kellett volna mondani:

– a jövő autói egyelőre dög nehezek – nem, nem azok, átlagban hozzák ugyanazt az össztömeget, mint az elmúlt 15-20 év ICE (azaz belső égésű motorral szerelt: benzines, hibrid és dízel) modelljei. Tapasztalatunk szerint a villanyautókat sokan szeretik a méretükhöz képest egy kategóriával alattuk található belső égésű motorral szerelt autó típusokhoz hasonlítani mind méretben, mind az össztömeg tekintetében.

– bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. – bizonyos esetekben talán, amúgy meg egyáltalán nem. Egy biztos: így is, úgy is csak árammal tölthetők fel az akkumulátorcsomagok és ezért az elektromos autóknak nincs szükségük:

  • sem motorolajra,
  • sem fosszilis üzemanyagra

a működésükhöz, azaz nem bocsátanak ki bizonyos esetekben a motorolajjal kevert üzemanyagük égéstermékét. Már ha a gyerták rendesen adnak szikrát és jó a keverési arány és tökéletes égés megy végre az égéstérben… Hmm, mennyi mindentől függ, hogy mit pufog ki az autó a cső végén?!

Az egyes villanyautó modellek között csak annyi a különbség, hogy hány tízezer megtett kilométert követően dolgozzák le az gyártásuk során megtermelt CO2-t: 27.000, vagy 78.000 km után – ez a nagy kérdés! És a Polestar már erre is adott egy megfejtést – igaz, kissé „pesszimistát”:

„Calculate everything as the researcher thinks that it would be fair and a Polestar 2 charged by renewable electricity would break even with ICE vehicles after 25,000 km (16,000 miles). If the EU electricity mix was considered, break-even would happen by 27,000 km (almost 17,000 miles), not 78,000 km (49,000 miles) as the report and Polestar said.”

klikk az illusztrációra a nagyobb nézethez

Hogyan történt ez? Az helyzet az, hogy az ellenpéldának hozott XC40 benzines CUV-nál a valósághoz képest kedvezőbb fogyasztással számoltak. Ha a valós közlekedési körülmények közötti fogyasztási értékeket veszik figyelembe, akkor a Polestar 2 már jóval korábban ledolgozza a az XC40-hez képest a gyártása során kibocsátott CO2-t.

Study Against EVs Backed By Legacy Automakers Is Debunked In Epic Way

Ami sokkal lényegesebb, mint az össztömeg:

Ennél sokkal fontosabb, hogy a villanyautók tölthetők részben, vagy kizárólag megújjuló energiaforrásból származó árammal. Míg a belső égésű motorral szerelt járművek (benzin, híbrid, dízel) nem működőképesek motorolaj és benzin, vagy gázolaj nélkül.

A villanyautó, még ha a „legkoszosabb” árammal is töltjük az akkumulátort, akkor is környezetbarátabb mint bármi, amibe fosszilis üzemanyagot kell tankolni.

A CIKK EGY KLIKKELÉS UTÁN FOLYTATÓDIK!