Több alkalommal beszéltünk már arról, hogy mit jelent a szénelfogás, hogy mennyibe kerül és legfőképpen, hogy miért nem hatékony módja a környezetvédelemnek? Egy áprilisi hír kapcsán megint szóba került a téma és – mivel más nem tette meg -, mi utána néztünk a számoknak!

Mi ez a levegőben?

Legutóbb az Elektromobilitás podkaszt 16. epizódjában beszéltünk arról, hogy miért nem hatékony a “levegőből-veszi-ki-a-szént” (- legalább is így magyarázta ki a Zárpi) eljárás? Miért kerül egy vagyonba az első kapaváságtól az első tonna kinyert szénig és miért nincs értelme ennek az egésznek így, ebben a formában?

EMOB016 – Köribari Alberta & EEC2024 & RIVIAN Tesztvezetés

Egy áprilisi, a Microsoft-ról szóló Prohardver cikkben szereplő információk adták az indíttatást, hogy ismét írjak az egyik “kedvenc” greenwashing-témámról.

A Microsoft szerződést írt alá, és támogatja azt a Louisianában lévő karbonmentesítő projektet, amely a következő 15 év alatt 6,75 millió tonna szén-dioxidot vonna ki a levegőből – állítólag ez a világ legnagyobb olyan projektje, amely tartós karbonmentesítéssel foglalkozik. Az AtmosClear alapvetően kipréselt cukornádat (bagasz) és erdei nyesedéket használ, hogy energiát termeljen, a termelt karbonlábnyomot pedig befogják és a föld alatt tárolják.

Az AtmosClear louisianai programját támogatja a Microsoft. – Prohardver, 2025. Április 16.

Az EMOB016-ban arról adtunk hírt, hogy a globális CO₂ kibocsátás évente

• 2020-ban még “csak” 31,5 milliárd tonna volt, amely
• 2024-re 41,6 milliárd tonnára növekedett, azaz a Földlakók 4 év alatt 32%-kal növelték meg a CO₂ kibocsátást!

Ezzel kapcsolatban pedig elmondtuk, hogy a legnagyobb, a leghatékonyabb szénelfogó rendszer, amelyet ember valaha felépített, a Climeworks nevű vállalkozás Mammoth Carbon Capture Plant, amely Izlandon található. Ez a létesítmény évente 36.000 tonna szenet vesz ki a levegőből – miután teljes sebességre pörgették fel a ventillátorokat.

A mi matekunk úgy adta ki, hogy ez az egy szűrőrendszer a 2024-es teljes CO₂ kibocsátásnak csak a 0,00008654%-át távolítja el a légkörből – a 86 milliomod százalékát!

A Prohardver cikk azt írja, hogy a Microsoft 29,1%-kal több üvegházhatású gáz kibocsájtásáért volt felelős 2024-ben, mint 2020-ban. 2023 végén 17,2 millió tonnáról adtak ki jelentést. Jól látható, hogy a Microsoft közel hasonló mértékben növelte meg karbon-lábnyomát ebben a 4 évben, mint a Bolygólakók globálisan.

Egy Kattintás Után A Cikk Még Folytatódik . . .

Bezzeg, régen még volt anyag az autókban… bezzeg, régen mennyivel jobbak voltak az autók… Bezzeg, régen! Az igazság az, hogy nem volt bennük több anyag, nem voltak jobbak. Sőt, még rosszabbak is voltak, mint ma! Nem komplikált dolgokról beszélek, elég csak az aktív- és a passzív utasbiztonságra, vagy a elérhető üzemanyagokra és eláltal a károsanyag-kibocsátásra és az egészségügyi problémákra gondolni.

Régen minden jobb volt? Nem, nem volt jobb!

Egy bizonyos kor után a 70-es/80-as/90-es években a keleti blokk autóira a motorgenerál, az alváz- és az üregvédelem, a futómű felújítás, esetleg egy teljes fényezés várt. Visszatekintve és mai füllel hallgatva a múlt század személy- és teherautói zajosak, kényelmetlenek és még büdösek is voltak. Arról nem is beszélve, hogy mennyire könnyű volt egy balesetben súlyosan megsérülni, vagy a helyszínen elhalálozni…

Az alábbi videóban látható kocka Ladákat még 2002-ben törésteszelték:

Ma már nagyon nehéz elképzelnem – bár annak idején a szüleimmel sokat jártam vásárolni a pesti nagykörútra és a Rákóczi úton az árkádok alatti üzletekbe -, hogy milyen lehetett Budapest belvárosban lakni, dolgozni, iskolába járni?

Ekkoriban szinte csak a kétütemű és az ólmozott benzinnel hajtott, de még katalizátor nélküli 4 ütemű autók, és már akkor is sötét szürkén kormoló dízel autóbuszok és teherautók okádták a füstöt a piros lámpánál állva, majd aztán két lámpaváltás között, soványabb-kövérebb gázzal mozgásba lendülve? A 80-as évek második felére már 200.000-nél is több személyautó járta Budapest útjait:

Egyesült Királyság, 1988 Október – a helyi televíziók operatőrei a forgalomban résztvevő autók kipufogógázairól, a városi szmogról készítettek néhány snittet:

A keleti blokk teherautói: az IFA-k, a KAMA3-ok, a Robur-ok és ZIL-ek és az IKARUS buszok dízelmotorjai több kilogrammnyi kormot engedtek a levegőbe egy-egy munkanapjuk során. A kétütemű Trabant-ok, Wartburg-ok, Barkas-ok tízezrei vastagon eregették a többé-kevésbé elégetett benzin-olaj kombót az üzemelésük minden másodpercében.

Az 1950-es évek végétől kezdve a nyugati autógyártók sorra kezdték el kicserélni kiskategóriás modelljeik kétütemű motorjait a tisztább égésű és kevesebb káros-anyagot termelő négyüteműekre. A 601 riválisa, a Volkswagen Bogár már a kezdetektől fogva, 1938 óta négyütemű motorral készült…

Igen, tisztában vagyok vele, hogy nagyon sokan voltak akik “imádták” ezeket az autókat, még talán családtagként is bántak velük… mert nem volt jobb, nem volt más. Ha akarták volna se lehetett volna jobb annál, amit a keleti blokk kínálni tudott – kiváltságosok engedhettek meg csak maguknak nyugati autókat.

Az “időálló konstrukciót” pedig úgy kell érteni, hogy az 50-es évek végén, a 60-as évek elején kifejlesztett rendelkezésre álló (részben a hanyatló nyugatról licenszelt) technológiák alapján még a 80-as évek utolsó napjaiban is ugyanazt az ipari hulladékot gyártották a keleti blokk elavult autógyárai, mint egy jó negyed évszázaddal korábban.

Heti Fortepan: fotók a múltból

Négykerekű családtagok – Az autóval fényképezkedés művészete

Négykerekű úti emlékek – Az automobil touristáktól az autósbetegségekig

A Trabant 601-t szinte változatlan formában 1963-tól 1990-ig, a Wartburg 353-t minimális, alig észrevehető változtatások mellett 1966-tól 1988-ig gyártották az NDK jómunkásemberei. A blokk másik végében a szovjet elvtársak a Lada 1200/Zsiguli-t (VAZ 2101) számtalan különböző verzióban, de ugyanazon az 1966-os évjáratú FIAT 124-es műszaki alapjain gyártották 1970-től 1988-ig.

Egy Kattintás Után Kanadai Lada, Amerikai Chevy És Egy Videós ÖSszehasonlítás Következik . . .