A Toyota Hidrogénes Lázálma

Továbbra sem engedjük ki a hidrogén gázt a tartályból: a Toyota USA ellen születőben lévő csoportos/kollektív kereset miatt került az InsideEVs címplajára a Mirai FCEV és a tüzelőanyag-cellás meghajtás. Mi vitte őket a kudarc felé vezető útra?

A Rob Stumpf által írt cikk itt olvasható el: Toyota’s Hydrogen Future Is Crumbling As Owners File Lawsuits, Call For Buybacks

FCEV = Fuel Cell Electric Vehicle – azaz tüzelőanyag-cellás elektromos jármű. Szokták H2-FCEV néven is említeni, mert a tüzelőanyag-cella üzemanyaga metán gáz is lehet, a H2 előtaggal pedig kiemelhető, hogy a cellák hidrogéngázzal múködnek.

Az ilyen hajtáslánccal gyárott járművek tartályaiba hidrogén gázt – röviden: H2 -, kell tölteni, személyautók esetén 5 – 5,5 kg-ot. 1 kg H2 gáz nagyjából 100 km megtételére elegendő. A tartályok 12 centiméter falvastagságú, szénszál-erősítésű tartályok, a 2. generációs Mirai-ban 3 különálló tartály található. Élettartalmuk kb. 15 év.

A hidrogéngázból a tüzelőanyag-cella állít elő elektromosságot és így meghajtva a villanymotorokat mozgásba hozható a jármű. Az elhasznált hidrogéngázt a levegőből kinyert oxigénnel keverik össze az autóban, így a Fuel Cell autókból csak H2O, azaz víz távozik.

A Toyota Mirai „motortere”: ez itt az tüzelőanyag-cella a motorfedél alatt az autó orrában, első csomagtartó (angolul: frunk) nem került kialakításra.

Az ipar és a közlekedők által felhasznált hidrogéngázt 96%-ban olajfinomítókban állítják elő, a földgázból kinyert metán vízgőzzel történő keverésével – nagy mennyiségű CO2 kibocsátás mellett. Az így „legyártott” hidrogéngázt tisztítás után 200 bar-os nyomáson tárolják és szállítják a töltőállomásokra. A töltőállomásokon a kútoszlopok kompresszorai sűrítik a H2-t 350 bar-ra, ha teherautókba, vagy autóbuszokba, és 700 bar-ra, ha személyautóba akarják tölteni. A kútoszlopok puffer-tartályai 2-3 jármű kiszolgálására elegendő hidrogént tudnak csak tárolni.

A tüzelőanyag-cellás járművekben csak egy kisméretű puffer-akkumulátor található (a 2. generációs Mirai esetében ez egy 1,2 kWh Li-Ion akku), amelyet a tüzelőanyag-cellából, vagy a regeneratív fékezésből töltenek fel. Az ebben tárolt áram szintén felhasználható a jármű mozgatására.

A buta tévhitekkel ellentétben a Fuel Cell járművek nem könnyűek csak azért, mert „nincs bennünk nehéz akkupakk” és mert hidrogént (ami a legkönnyebb elem a Föld nevű bolygón) kell a tartályaiba tölteni. Az alábbi modellek közül:

  • a két H-betűs össztömege 1.800-1.900 kg között van,
  • a második generációs Mirai – amely egy nem SUV, hanem egy szedán -, több, mint 1,9 tonna!
Toyota Mirai, 2. generáció, röntgen-kép.

Az Egyesült Államokban eddig összesen 3 különböző FCEV (azaz: hidrogén tüzelőanyag-cellás) modell volt megvásárolható:

  • a gyártás beszüntetése előtt minimális darabszámban értékesített Honda Clarity FCEV (ebből létezik/létezett még konnektoros hibrid (PHEV) és tisztán elektromos (BEV) változat is),
  • a valamivel nagyobb számban eladott Hyundai Nexo, amely ma is megvásárolható,
  • ugyanúgy, ahogyan a háromból a legmagasabb darabszámban eladott, már a 2. generációnál tartó Toyota Mirai.

Ezeket az InsideEVs így foglalja össze:

  • befagyott töltőpisztolyok,
  • az egekbe szökő üzemanyagköltségek,
  • csökkenő viszonteladási értékek,
  • becsapott és félrevezettet Vásárlók.

A lista tetszőlegesen folytatható – ha nem is a végtelenségig, de még néhány tételt nyugodtan hozzáadhatunk:

  • 12 év után is elégtelen, hiányos, megbízhatatlanul működő H2-töltőhálózat,
  • a H2-töltőállomások számának csökkenése, illetve bezárása,
  • ráfizetéses újautó értékesítés,
  • ultra negatív felhasználói tapasztalatok.

A teljes cikket – terjedelme miatt -, nem fogom lefordítani, inkább csak a fontosnak vélt információkat emelem ki, kiegészítve a saját észrevételeimmel, gondolataimmal.

A „mirai” szó jelentése japánul: jövő.
Sajnos a Mirai-nak sikertelen múltja és sötét jövője van.

Ahogyan azt korai egyetlen adoptálok megtapasztalhatták, a Mirai nem azt a jövőt nyújtja, amilyet sokan szerették volna. A csökkenő infrastruktúra és a nagy mértékű értékcsökkenés miatt egyes Mirai-tulajdonosok szeretnék, ha a Toyota USA visszavásárolná autóikat – és még pert is indítanak negatív tapasztalataik miatt.

Egy Kattintás Után Folytatódik A ToyoTA Gázos Rémálma . . .

Újrahasznosítás

Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.

Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.

Ide tartoznak többek között:

  • a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
  • mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
  • az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
  • a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
  • gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
az Alberta Depot tájékoztatója a betéti díjas termékekről
forrás: Alberta Depot

Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz „tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.

Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.

A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!

illusztráció: Alberta Depot

De! Ennek ellenére is sikerült

  • megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
  • megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.

Ahogyan az Alberta Depot a weboldalán írja:

„Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”

Celebrate Recycling – Alberta Depot

Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:

  • az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
  • az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.

És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:

  • átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
  • üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
  • alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
  • Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
  • gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.

Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!

Elérhetőségeinket itt találod meg!

már az AI is tudja, hogy mekkora mocsokban élünk
illusztráció: Pete Linforth / Pixabay

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó


nyitókép: Stefan Schweihofer / Pixabay

Amiről Nem Tudsz Semmit, Arról Ne Nyilatkozz!

Nem tudom, hogy ez hogyan történt a múltban, de mostanság nagy divatja lett annak, hogy tekintélyes szakemberek olyan témákban nyilvánulnak meg – újságírói kérdésre válaszolva -, amiről idejét múlt, esetleg marginális, vagy zéró tudásuk van… Továbbra sem szégyen azt mondani, hogy „ehhez én nem értek”, vagy „nem vagyok tisztában a részletekkel, így erre a kérdésre nem válaszolnék”, vagy „ismeret hiányában erről nem beszélnék”!

Viszont: ha a valaki magabiztosan beszél hülyeségeket egy olyan témában, amiről fogalma sincs, akkor az esetek többségében csak egyetlen dolog szokott megtörténni: a hallgatósága/olvasótábora hangosan kiröhögi, a nyilatkozó szaktekintély hitelét veszti majd ezt követően senki nem fogja őt komolyan venni még akkor sem, ha a saját szakterületéről nyilatkozik.

2023 Tesla Model Y – az egyik legkörnyezetbarátabb és egyben a legkereseetteb(!) személyautó a piacokon.

A Telex.hu cikke szerint Csaba László közgazdász azt mondta a Magyar Hang-nak adott interjúban a személyautózással kapcsolatban, hogy:

„nagy az esély arra, hogy a környezetszennyező elektromos autó csak átmeneti szerepet tölt majd be”.

Csaba László: Hatalmas a szakadék Magyarország és a fejlett világ között, ott nőtt a tudás értéke, itt csökkent

Hogy ezt és így valóban elmondta-e a közgazdász akadémikus, azt nem tudom leellenőrizni, mivel nem vagyok a Magyar Hang előfizetője, így nem férek hozzá a cikkhez, azaz eredetiben sajnos nem tudom elolvasni a Csaba Lászlóval készült interjút.
Szerintem szavazzuk meg a bizalmat a Telex cikkét megíró Molnár Rékának és higyjük el, hogy Csaba László valóban tett ilyen kijelentést, azaz szerinte a villanyautók környezetszennyezőek és nagy eséllyel csak átmeneti szerepet töltenenek be a személyi mobilitásban.

Nekem összesen csak két kérdésem van.

1., Ha Csaba úr szerint az elektromos autók környezetszennyezők, akkor a belső égésű motorral szerelt járművek azok vajon micsodák?

2., Miért nem lehet utána nézni, utána olvasni, informálódni adott témában, mielőtt egy ilyen meggondolatlan kijelentés elhangzik?

Egy Kattintás Után Megadom A Válaszokat A Kérdésekre – És Még Ennél Is TÖBBET!

A Dihidrogén-Monoxid-dal Üzemelő Autó

Össze vagyok zavarodva! Nem kicsit, hanem nagyon. Nem a vízautóval kapcsolatban, mert az úgy baromság, ahogyan van. Az nem világos a számomra, hogy végülis akkor kinek a nevéhez fűződik eme forradalmi, szenzációs, világraszóló – és ráadásul MAGYAR – találmány felfedezése?

Egy gyors kitérő! A vízautó lényege – ha jól értem az elképzelést a tervek mögött -, az, hogy:

  • az autóba ivóvizet töltünk (benzin, vagy gázolaj helyett), amelyet aztán
  • végtelenül egyszerű módon elektromosáram felhasználásval az elemeire bontunk: oxigénre és hidrogénre (lásd: elektrolízis – kémia óra, általános iskola 5. osztály)
  • Az így kapott oxigént kiengedjük a környezetbe,
  • de a hidrogénre vigyázunk és egy tartályba összegyűjtjük, ahonnan a belső égésű motor égésterében kerül felhasználásra, azaz elégetésre kerül (pont úgy, mint a benzin, vagy a gázolaj).
  • vízbontás: 1 egység ivóvíz = 8 rész oxigén + 1 rész hidrogén.

Mi a baj ezzel?
Azon kívül, hogy semmi értelme, azon kívül vajmi kevés.

Gyors kitérő vége.

Egészen eddig (2023 novembere) úgy volt, hogy gróf Spanyol Zoltán a találmány jogos birtokosan, Ő nyújtotta be az első szabadalmakat még 1982-ben. Aztán teltek-múltak az évek és Zoli bácsi állítólag teljes Magyarországot keresztül haknizta a Vízenergia Alapítvány színeiben, hogy megfelelő palimadarakat fogjon a soha senki által nem látott forradalmi, szenzációs, világraszóló magyar találmánya megépítéséhez, gyártáshoz, forgalmazásához:

  • A Szerkezethez, ami a víz nukleáris energiáját hasznosító vízégető meghajtás, amely felülírja az összes eddig általunk megismert és dokumentált létező fizikai és kémiai törvényt, ráadásul a folyamat végén csak vizet bocsát ki.
    Vagy mittudomén.

Mi lett a végeredménye a végtelenül hazafias feltalálósdinak? Egy hatalmas, ugyanakkor nagyon jól megérdemelt(!) pofára esés!

De miért is? Mert aki az energia- és anyagmegmaradás törvényeit szándékosan figyelmen kívül hagyja, annak már az előadásának az első percében kaszáltak! Viszont azt nem árt tudni, hogy a sok évtizednyi feltalálás, fejlesztés, tökéletesítés után se egy hitelesnek tűnő tervrajz, se egy működőképesnek látszó próba darab, azaz legalább 3 évtizednyi „kemény munka” után Zoli bácsi semmit sem tud felmutatni!

Viszont erőteljes tudományos lábakon álló cáfolatok vannak bőven, jó olvasást kívánok: a BME (és a Miskolci Egyetem) tájékoztatója a vízhajtású autóról (2006. Április 23.). Ide kapcsolódik, hogy a tájékoztatóban megtalálható Palkovics László, Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, politikus, egyetemi tanár, egykori innovációs és technológiai miniszter (2018. május 18. – 2022. május 24.), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a neve is:

Bevallja a vélemény írója, hogy a személyes megbeszélések csak növelték kétségeit. Palkovics László egyetemi tanár a gépjárművek szakértője kereken elutasítja a szabadalom hasznosítását, mivel az a fizika alapvető törvényeit hagyja figyelmen kívül.

a BME (és a Miskolci Egyetem) tájékoztatója a vízhajtású autóról

Érdemes megemlíteni, hogy az Akadémiai Dolgozók Fórumának 2020. Október 28.-i közleménye alapján: „Véleményünk szerint nehéz lenne Palkovics Lászlónál kártékonyabb figurákat találni a magyar tudomány történetében, legalább az ‘50-es évekig kellene visszamenni a történelemben”.

Akinek nem barátja a Google Kereső, vagy nem feltétlen lapozgatja gyakran a BME weboldalát, az valószínűleg erről a hülyeségről a HVG, vagy az index oldalain is olvashatott 2006-ban. Aztán jött a második hullám, a 2010-es évek elején. 2011. Márciusában a Szkeptikus Blog-on a BME Fizikai Intézete adott hírt Zoli bácsi újabb „támadás-sorozatáról”, valamint az origo is írt a gróf úr forradalmi, szenzációs, világraszóló találmányáról és más vesztesekről, akik „Állítólag…”, de aztán hamar kiderült, hogy: „Ja, bocs, mégse!”.

Egy évvel később, 2012 nyarán „robbant a vízbomba” – amelyet a legnagyobb megdöbbenésre nem gróf Spanyol Zoltán, hanem Dr. Kulcsár Sándor dobott be a köztudatba – sajnos, azóta sem tudjuk, hogy mennyi adóforint elégetését követően: ez volt a hidrogénakkumulátoros autó, vagy áramautó, amelyről Zách Dani írt még a Totalcar-on 2012. Júniusában:

Kulcsár úr cége több évi kutatás során, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete, illetve a Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke közreműködésével, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól kapott pénzből fejlesztette ki az úgynevezett hidrogénakkumulátort, vagyis a hidrogén termelő és tároló rendszer rendszer lelkét.

Kipróbáltuk a vízzel hajtott autót – TotalcAR

Mindezek a sorok ma már tehát 11 évesek is elmúltak. Ennyi idő alatt lett egy amerikai start-up-ból (igen-igen, ők lesznek azok: a Marskórós CEO-val megáldott TESLA Inc.) multinacionális, a világ autógyártását és autópiacait felforgató és gyökeresen megváltoztató megavállalat, akinek 4 amerikai gyára mellett ázsiában és európában is van már gyáregysége és millió feletti eladásokat pródukál már jó pár éve. A Model S észak-amerikai kiszállításai meg hát pont 2012. Júniusában kezdődtek meg…

Ha pedig magyar példát kell hoznom, akkor ott az aiMotive. A cég 2015-ös alapítása óta sikert sikerre halmozva végül a nemzetközi porondon talált kérőre és méltán lehetünk büszkék az aiMotive csapata által elért eredményekre.

Egy Kattintás Után A Vízautó Még Gurul Tovább És Tovább És Tovább . . .

EMOB012 – Környezet- és Egészségvédelem

Bármennyire is meglepő, a környezetszennyezés nem a villanyautók megjelenésével kezdődött és nem a villanyautók miatt létezik még ma is. Egy valamivel tisztában kell lenned: a közlekedés által keltett zaj, a CO2, a NOX, a korom és a szálló por teljes mértékben pártfüggetlen – és még ateista is!

Ez a Podcast Feed és itt tudsz támogatni bennünket.
Köszönjük!

Az epizód meghallgatható a YouTube-on is!

Shownotes

  • Elektroszmog“Azért érzi a tested, hogy a nagyfeszültség felett ülsz pár centire. Ezért kimerítő a villanyautók vezetése.”
KATTINTS A FOLYTATÁSHOZ!

Apple Event 2023

„Hogy jön ez most ide?” – hangozhat el a teljesen jogos kérdés. Természetesen úgy, hogy környezetvédelmi szempontok alapján közelítjük meg az új Apple Watch-ok és az új iPhone 15 sorozat bejelentését, bemutatását.

Aki régóta hallgat bennünket, az tudja jól, hogy az Elektromobilitás Podcast-ban nem csak villanyautózunk, akku-technológiázunk meg Toyota Mirai-t fikázunk, hanem aktívan foglalkozunk a megújuló energiaforrásokkal, a környezetvédelemmel is.

Így kerül tehát képbe most az Szakács Timót és csapata.

Az idén Szeptember 12-én került megrendezésre publikálásra az Apple Event videó, ahol az új Apple Watch Series 9, az új Apple Watch Ultra 2 bemutatása mellett megismerhettünk az új iPhone 15 sorozat 4 tagját is.

És!

Az iPhone 15-tel végre, VÉGRE(!) búcsút inthetünk a Lightning portnak, amely 2012-vel kezdődően volt az iPhone-ok és iPad-ek (és egyéb Apple hardverek) töltő- és adatportja (is). Valami különös oknál fogva egyes iPad modelleken már 2018-ban bevezetésre került az USB-C port… de az iPhone-oknál egészen 2023-ig várni kellett a váltásra!

Ez alkalommal az Apple ahelyett, hogy csak simán felsorolta volna a száraz adatokat és információkat egy hatalmas kijelző előtt állva arról, hogy milyen eredményeket értek el a szén-lábnyomuk (a.k.a. carbon footprint) csökkentése érdekében, s milyen további célokat kívánnak teljesíteni 2030-ig, a kreatívok igazán kitettek magukért: egy közel 5 és fél perces rövidfilmben sorolták fel, hogy hol tartanak most, 2023 őszén!

Mother Nature needs a status report from Apple’s Environmental Team

Ennyi lenne az ups, és a downs pedig… szóval nem lehetünk teljesen büszkék az elért eredményekre. De is miért nem?

Erről bővebben a soron következő, Szeptemberben megjelenő Elektromobilitás Podcast epizódban mesélünk majd!

Lator & Lázadó

EMOB010 – The Future Is Electric #1

Ez a Podcast Feed és itt tudsz támogatni bennünket.
Köszönjük!

Az epizód már meghallgatható a YouTube-on is!

Shownotes

TÉVHITEK, FÉL INFORMÁCIÓK ÉS VALÓTLANSÁGOK A VILLANYAUTÓZÁSRÓL ÉS ANNAK JÖVŐJÉRŐL – 1. rész

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Mi lesz majd akkor … #04

Új sorozatot indítottunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.

Életbevágóan Fontos Kérdések benzin/dízel/hibrid autóval közlekedőktől:

  • Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
  • Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
  • Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
  • Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?

Mi lesz majd akkor, ha a benzinkutakon (figyelem, többes szám!) elfogynak az üzemanyagok?

Mert ugye most pont ez történt: országos üzemanyag-hiány van Magyarországon.

Nincsen 95-ös, nincsen gázolaj, nincsen 100-as oktánszámú
szupernafta.

Se hatósági áron, se piaci árazással, sem sehogy.

Mit is szoktak mondani, hogy „3 perc megtankolni”?

Aha, 40 percnyi sorban állás után.

Ha egyáltalán nyitva a kút.

via GIPHY

Ha mégis akad valamennyi üzemanyag a töltőállomáson, akkor:

  • vagy általában 1 liter jár ársapkásan, a maradék meg becsorog a tankba 640 (95-ös), vagy 700 Ft-ért (dízel) literenként,
  • vagy mennyiségi korlátozás van érvényben és szerencsésnek mondhatja magát az autós, hanem csak 5, hanem akár 20 litert is vételezhet.

via GIPHY

Semmi gond, mert az belső égésű motoros autóval közlekedők (benzin, dízel, hibrid) kifejezetten örülnek annak, hogy ki vannak szolgáltatva az olajipari cégeknek, meg a Magyar Kormány abszolút szakmaiatlan, ostoba döntéseinek.

A CIKK EGY KLIKKELÉS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Mérlegen A Villanyautók – 2. rész: Össztömegek

Akinek nem lenne meg, hogyan kezdődött ez a 2 részes cikk-sorozat, attól azt kérem, hogy mielőtt most tovább olvasna, kattintson előbb ide és olvassa el az első részt, hogy képbe kerüljön!

Mérlegre velük!

– elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét – és ennek van-e valami oka? A cikkből sajnos nem derül ki.

De vajon miért van olyan érzésem, hogy megint „cherry picking” van a közbeszédben? Az autók össztömege csak és kizárólag akkor fontos, amikor villanyautókról beszélünk, de akkor nagyon.

Ha már a itt tartunk, akkor nézzük meg a teljesen véletlenszerűen kiválasztott járművek össztömegeit közelebbről. Hogy kontextusba tegyük ezt, megadom a járművek méreteit – és ha rendelkezésre áll, akkor az elektromos autóknál az akkupakkok méretét is. A sorrend a következő:

tengelytáv – hosszúság – szélesség – magasság, és végül az:

össztömeg.

Villanyautók – Polestar

Az elsőnek jöjjön a Polestar 3, mert Dani erről az autóról ír (lásd a cikk első részét). Az akkupakk mérete: 111 kWh: 2,99 méter – 4,9 méter – 2,12 méter – 1,61 méter, az össztömege:

2.584 – 2.670 kg

Méretes egy autó, abszolút a felső kategóriában játszik, nem egy közepes méretű CUV. Amely leírás inkább a „kistesójára” illik, márkán belül a Polestar 2 található meg egy egész méretosztállyal lejebb: 2,74 m – 4,61 m – 1,86 m – 1,48 m, az össztömegek pedig:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk br. 69 kWh:

1.940 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk br. 78 kWh:

2.150 kg

Úgy tudom – internetes információk alapján -, hogy a Polestar-ok azért nehezebbek a hasonló méretű villanyautós társaiknál, mert mindenki máshoz képest ők sokkal több rozsdamentes acélt használnak az autó karosszériájában – szemben az alumínium-ötvözetekkel és a karbonszálas műanyagokkal -, mint más autógyártók.

Hogy ennek mi az oka? Miért döntött így a gyártó? Mit jelent és mihez képest használnak „sokkal több rozsdamentes acélt az autó karosszériájában„? Ezekre sajnos én nem tudom a választ … lehet, hogy erre egy újságírónak kellett volna rákérdeznie a gyártónál?

A vas és az acél országa? Nem! Az acél és az acél járműve!

Ugyanakkor: látván a Polestar 3 súlyát, emberek milliói találhatnak nyugalmat a gyötrő évtizedek után! VÉGRE!! Na de miért is írom ezt?

Mert már a 90-es évek óta azt hallgatjuk, hogy:

„Bezzeg a régi autókban még volt anyag:
azokat nem óccsó műanyagból, meg puha alumíneumbó csináták, hanem acélból!”

Akkor hát tessék, a siránkozás, a nyavajgás a kérés meghallgatásra talált: a kínaiak hallják, a kínaiak tudják, hogy mi kell az okoskodó népnek: acél és még több acél, amennyi csak belefér.

Így lesz a felső kategóriás villanyautójuk 2,5 tonna.

Most már csak azt kelle eldöntenie a népnek, hogy mi a szart is akar valójában?

Mert 1 popóval 2 lovat nem lehet megülni! Ezt már a hátrafelé nyilazó szittya magyarok is tudták.

Villanyautók – TESLA, VW, NISSAN, HYUNDAI

Tesla Model Y, az ultramegakedvenc villanyautó mind Észak-Amerikában, mint Európában. Méreteiben érzésem szerint inkább a Polestar 2-höz áll közelebb: 2.89 m – 4,75m – 1,92 m – 1,62 m:
alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 75 kWh:

1.780 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk 75 kWh:

2.000 kg

Jól látható, hogy ugyanaz kihozható kevesebből is. A Model Y valamelyest nagyobb autó, még a 75 kWh akkupakkal is könnyebb, mint a Polestar 2 a 69 kWh-sal. Ennyit számít a villanymotorok és a további alaktrészek, részegységek sülya: Model 3 és a Model Y elektromotorjainak súlya 45-50 kg/darab.

Tesla Model 3, a ma kapható legjobb szolgáltatás kínálattal rendelkező villany-szedán (tehát nem egyterű, nem cross-over, stb.): 2,86 m – 4,69 m – 1,85 m – 1,44 m:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 54 kWh:

1.611 kg

alapértelmezett hatótáv plusz, szimpla motoros, akkupakk 62 kWh:

1.645 kg

hosszú hatótáv, szimpla motoros, hátsó kerék hajtás, akkupakk 75 kWh:

1.730 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, össze-kerék hajtás, akkupakk 82 kWh:

1.847 kg

A pletykákkal ellentétben tehát még véletlenül sem 2,5 tonnásak a „kis” TESLA-k, a Model Y is csak a legmagasabb opció választása esetén éri el a 2.000 kg-ot.

A CIKK EGY KATTINTÁS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Tűz Van, Babám!

Megint egy olyan téma következik, amelyik rettentően túl van lihegve, nem törődve a rideg valósággal, a statisztikai adatokkal. A lényeg a szenzáción, a felhajtáson, a hangulatkeltésen, a még eggyel több lájlkon van – minden más meg teljesen lényegtelen.

Nem igazán akarom hosszúra nyújtani, mert az alábbi kép – az Electrek-nek köszönhetően – igen beszédes és csak egy egészen minimális magyarázatot igényel.

A számok nyelvén

A tanulmány a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanács (NTSB, Egyesült Állaok), a Közlekedési Statisztikai Hivatal (BTS, Egyesült Államok) adatait és a Recalls.gov kormányzati visszahívási weboldal statisztikai adatait gyűjtötte- és hasonlította össze.

215.000 belső égésű vs. 52 db elektromos tűzeset

Amint az összeállított autótűz adatokból is látható, a belső égésű motorokkal szerelt autók sokkal gyúlékonyabbak! Ki gondolta volna?

Ha ezekhez az autókhoz a hibrideket is hozzáadjuk – mivel ezekbe is kell üzemanyagot tankolni a működéshez -, akkor több, mint 215.000 tüzesetről beszélünk, szemben az teljesen elektromos járművek 52 darab tűzesetével.

A Nemzeti Tűzvédelmi Egyesület (NFPA, Egyesült Államok) legutóbbi jelentése szerint az USA-ban 2020-ban bekövetkezett 1,4 millió tűzeset 15%-át a járműtüzek okozták, és ezek a tüzek a halálesetek 18%-ához és a személyi sérülések 11%-ához járultak hozzá.

És mi a helyzet a teljesen elektromos (BEV) autókkal?

KÉRLEK, KLIKKELJ A CIKK FOLYTATÁSÁHOZ!