…volt a címe annak a rövidke cikknek, amely az egyik, 1994-es iskolaújságban megjelent. Ma már fel sem kapjuk erre a fejünket, de akkoriban elég nagy szónak számított.
Az általános iskolámnak volt egy iskolaújságja, amely a SULISAJT-Ó névre hallgatott. Ezt diákok írták diákoknak, a legváltozatosabb témákban lehetett információkhoz jutni – és természetesen, nem ingyen! Gondolom, hogy a 20,- Ft-os ár éppen, hogy fedezte az előállítási költségeket. A Bankmonitor inflációs kalkulátorát használva ez az összeg ma 195 Ft lenne. Alig kétszáz forint egy iskolaújságért pedig sem sok. Ma már egy jófajta, retró-hangulatú, kockás matekfüzet is 156 Ft-ba kerül.
Akkoriban már létezett a Microsoft szövegszerkesztőjének egy korai verziója (ez volt a: Word for Windows), amely alkalmas volt egyfajta kiadvány szerkesztésre is, de a suliújság sokszorosítása továbbra is egy szekrény méretű fekete-fehér fénymásolóval történt. Ismerve a 90-es évek közoktatásának költségvetését, örülhettünk, hogy jutott pénz fénymásológépra, fénymásoló papírra, tartozékokra és karbantartásra.
Heti rendszerességgel összegyűjtöm és az EMOB blogon megosztom veletek azokat az írásos, videós, podkaszt tartalmakat, amelyeket a figyelemetekbe szeretnék ajánlani. Lázadó szubjektív válogatása erre a hétre.
Tartalomjegyzék:
Kanada Kormánya is beállt a sorba: 100%-os büntetővám a kínai gyártású BEV-ekre!
FCS – Majdnem rendkívüli hírek
RENDKÍVÜLI HÍR!! Kanadában sem csökken a kereslet a(z új) villanyautók iránt!
a belső égésű motoros autókra ez a büntetővám nem vonatkozik, szóval elméletileg, ha akarnák, akkor a kínai autógyártók simán exportálhatnának ilyen modelleket Kanadába,
továbbá 25%-os büntetővámot kell fizetni a kínai nyersacél és alumínium behozatala esetén.
Kanada roppantúl tehetséges pénzügy minisztere, Chrystia Freeland – arronganciájának teljes tudatában -, tagadta, hogy a TESLA-val is tárgyalt volna, vagy tárgyalna arról, hogy TESLA a kanadai piacra esetleg az Államokból hozhatná a Model 3/Y-t…
A másik okostojásnak még Augusztus elején kellett feltétlen szólalnia az ügyben:
Jelen pillanatban a népi hősként tetszelgő politikusok olyan autógyárakat és gyári munkahelyeket akarnak megvédeni/megmenteni, amelyek ma még nem is léteznek. Ami pedig itt van, az mind-mind amerikai cégek miatt létezik, a GM-nek és a FORD-nak köszönhetően működik Kanadában.
Panaszkodnak, hogy hát a helyi autógyártók – tehát a GM, a FORD, a Stellantis csoport amerikai ága, a Chrysler – nem biztos, hogy egy éjszaka alatt fel tudják venni a lépést és tudják tartani a tempót a kínai autógyártókkal…
No shit, Sherlock!
Mondják ezt 2024. Augusztusában.
Kérdésem van: hol voltak csak az elmúlt 3 évben?!?
Semmi mást nem kellett volna a GM, a FORD és a Stellantis menedzsmentjének, a különböző minisztereknek/politikusoknak csinálnia, csak odafigyelni az egyébként kanadai származású Sandy Munro-ra, aki már 3 éve megmondta, hogy pontosan az fog megtörténni, amit ma látunk/tapasztalunk!
2021. Március:
2021. November:
Miért? Mert Sandy az iparágban dolgozik 40+ éve és olyan szakmai tapasztalata van, mint egyetlen menedzsernek se a GM-nél, vagy a FORD-nál, vagy egyetlen kanadai/amerikai politikusnak se!
Kétségtelen, hogy a GM, a FORD bealudtak, a Stellantis-tag Chrysler meg azt se tudja, hogy merre van az előre… S amikor végre magukhoz tértek, olyan BEV-ket kezdtek gyártani, amelyek kb. senkinek sem kellenek.
Mert a T. Vásárlók nem hülyék! Annak idején még el lehetett nekik magyarázni a legújabb modell sajtóanyagában, hogy a 6.0L V8 a 95 lóerővel és a 22 liter/100km-es fogyasztással kimondottan előnyös a számukra – eközben a japánok meg a 2.0L sor 4-es blokkból kihoztak 200+ lóerőt… Nem lehet többé elhitetlni a pénzes vásárlókkal, hogy elég lesz nekik a CO2-kvóta miatt kényszerből gyártott EV lassú töltéssel, alacsony hatótávval, fapados felszereltséggel, horrorisztikus áron.
Csinálhatták volna azt is, hogy nem 100% a büntetővám – tőlem hívhatod adónak is, de ez nem az(!) -, hanem a szabad piaci verseny illegális befolyásolása!
A kínai BEV-re kiszabott büntetővám miatt a GM, a FORD (na, meg a Stellantis is) most majd biztonságba érzi magát, kényelmesen hátra dőlhetnek és nem csak kutatás-fejlesztés nem lesz, hanem tisztes árazású, elfogadható specifikációkat felvonultató BEV sem az észak-amerikai piacon a helyi gyártóktól.
A baj az, hogy – ha a 2023-as évet veszem alapul – a GM és a FORD elektromos autói nem csak hogy a kínai villanyautókkal, hanem az amerikai TESLA modelljeivel sem vették már fel a versenyt sem tudásban, sem értékesítési számokban. Most pedig még annyira sem fogják majd!
Úgy tervezem, hogy heti rendszerességgel összegyűjtöm és az EMOB blogon megosztom veletek azokat az írásos, videós, podkaszt tartalmakat, amelyeket a figyelemetekbe szeretnék ajánlani. Lázadó szubjektív válogatása erre a hétre.
A tartalomból:
nem igazán csökkenő villanyautó eladások,
a hidrogénes autózás teljes csődje és a Toyota kudarca,
a TESLA 24Q2 pénzügyi jelentése és
a végére egy filmajánló.
Csökkenni NEM akaró villanyautó-eladások!
Az elmúlt hetekben azzal volt tele a fősodratú médiamunkások által készített híroldal, reggeli tv-műsor, YT-csatorna, stb., hogy visszaestek a villanyautó eladások, hogy csökkent az érdeklődés a villanyautók iránt, hogy itt a baj és A BAJ AZ NAGYON NAGY(!), kétségek között az márkakereskedők és a vásárlók is, s. ez utóbbiak – állítólag -, egyre kevesebben vannak…
Na, most ehhez képest 2024 első 6 hónapjának eladásai alapján az a helyzet a villanyautó eladásokkal, hogy Európa a leglassabban növekvő piaccal rendelkezik.
Mindegyik piacon/régióban növekedtek az eladások. És ha ez nem lenne elég, akkor a tisztán elektromos autók az eladások 65%-t, míg a plug-in hibridek (PHEV) csak a 35%-t adták.
És itt álljunk meg egy pillanatra! Azt mondják a nagyon okosak, hogy „maj’ akko’ veszek villanyotót, ha maj’ a kínai is azza’ jár!!4!!!” – akkor csak ezt az egyetlen egy félévet kéretik megnézni:
Kínában 4,1 millió elektromos autót adtak el, míg Európában csak 1,5 milliót – Kanadában & az USA-ban összesen még 1 milliót se!
A két fenti számot annak fényében kell nézni, hogy Európa egy 11 millió feletti, Kanada és az USA pedig egy 17,2 millió darabszámos (1,7 mil. + 15,5 mil.) újautó piac!
Jelenleg több a kérdés, mint a válasz, több a kétség, mint a bizonyosság, mégis dollár százmilliók kerültek és kerülnek elköltésre – csak itt, csak most, csak a hidrogén miatt! Nagy számokkal dobálózó politikusok, dollármilliókat kockáztató befektetők, hatalmas tervek, hangzatos igéretek, s mindeközben a fejekben buzog a „wishful thinking”.
Megdöbbenve láttam és hallgattam, hogy Alberta Kormánya és a megtévesztett vállalkozások vezetői mindent egy lapra tesznek fel!
Eközben a világ (Kína, Egyesült Államok, Európa) és Kanada egyes tartományai, úgy, mint: BC, Ontario, Quebec, jól láthóan az akkumulátor-technológia irányába haladnak hatalmas lépésekkel(lásd: akkumulátoros meghajtás személyautókban, kamionokban, autóbuszokban, teherhajókban, sőt, a repülésben is(!), stb-stb., lakossági és szolgáltatói akkumulátoros energia-tárolás, napelem farmok, szélgenerátor telepítések), addig – számomra teljesen érthetetlen módon – Alberta Konzervatív Kormánya, az albertai (olajipari) cégek – na, meg a Toyota(!) – és magánvállakozók a hidrogént favorizálják.
A további részletek az alábbi videóban hangzanak el.
Igyekeztem elég alaposan és részletesen bemutatni AZ ELSŐ, AZ EGYETLEN albertai hidrogén-töltőállomást és a hozzá kötődő tartományi és magán projekteket – ezért lett a videó 39 perc hosszú, de a történet csak így lehetett teljes.
Nagy érdeklődéssel olvastam az Április közepe táján megjelent cikkekeket a Telex és a Villanyautósok oldalain a MOL százhalombattai zöldhidrogén üzemének felavatásáról. Biztosan sokan vannak, akik lelkendeznek a hír hallatán… de a cikkekben felvázolt kép sajnos közel sem teljes.
Véletlenül, avagy szándékosan, nem tudom -, kimaradt a kontextus mindkét cikk esetében (- mint azt később megtudtam, szándékosan!). Azaz: a legfontosabb információról nem írt egyik cikk sem. Oké, aki a sorok között tud olvasni, vagy aki tájékozott a témában, az megtalálta a lényeget. De én úgy gondolom, hogy ennél sokkal konkrétabban kellett volna fogalmazni, nyugodtan néven lehetett volna nevezni a problémát.
Miért nem írtak a témahoz szorosan kapcsolódó adatokról, információkról? Elfogyott a karakterszám? Ha még ekkor sem ír róla senki sem, akkor majd mikor is fognak? Ha ez sem elég ahhoz, hogy szóba kerüljön legalább a fele annak, amiről alább írok, akkor mi kell még?
A hiteles, teljes körű, kritikus gondolkodást ösztönző, részletekbe menő, adatokon és tényeken alapuló tájékoztatás lenne a kívánatos. Szócsőnek ott az autógyártó/olajipar marketing osztálya…
„Az amerikai Plug Power elektrolizáló berendezése mindenesetre tényleg megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna zöld hidrogén előállításával 8-9 tonna zöld oxigént is termel az üzem.”
A fentiekből csak az maradt ki, hogy az a víz, amelyet a százhalombattai üzem fel fog használni, az édesvíz, azaz
ivóvíz,
amellyel más esetekben:
mezőgazdasági területeket lehet öntözni,
amellyel haszonállatokat lehet itatni,
amelyet mi, ti, ők megihatunk,
amelyből te, én, mindenki tisztálkodásra, növény-gondozásra használhat.
A bejövő sima, mezei csapvíz rendkívül alapos tisztításon megy még át, és a felső konténersorban fordított ozmózisos rendszerrel kiszűrnek belőle minden ásványi sót és szennyeződést.
az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz (ugyanannyit, ha nem éppen többet)!
Ivóvízből akarnak ipari alapanyagot és üzemanyagot előállítani? Igen.
A mai napig rengetegen habzó szájjal átkozzák, a pokolba kívánják a lítium-lepárlást, az akkugyártást, a villanyautókat. És ugyanezek az emberek gondolják azt:
hogy az ivóvízből előállított zöld hidrogén lesz az emberiség megmentője,
Sőt, Kanadában nyugati oldalán már az 5-6 hónapig tartó tél is szárazsággal súlytott, mert nem esett elegendő hó a Kanadai Sziklás-hegységben (évtizedes negatív rekord dőlt meg!), azaz az olvadáskor nem lesz elég vízhozama a folyóknak és itt a prérin mindenki(a települések, a farmerek, a kisgazdaságok, az ipari felhasználók, stb.)mililiterre pontosan méricskélhetik majd az ivóvizet, hogy egyformán juthasson mindenkinek… De erről majd később.
Kinek kell ez? Mire lesz jó? Hogyan? Miért??? Sok a kérdés, a félreértés, az információ hiány: mi most megadjuk a válaszokat, helyreigazítunk és elmondjuk, amit tudnotok kell! Észak-amerikai pickup-ok, gyártástechnológia, műszaki specifikációk, hiánypótló információk – részletesen. Ez az epizód 100%-ban CYBERTRUCK-ot tartalmaz: meghallgatását mindenki számára nagyon ajánljuk!
FIGYELEM! A Shownotes végén videógyűjtemény található, összesen több mint 20 darab videóval! Az epizód meghallgatása után arra kérünk, hogy nézz meg néhányat!
Cybertruck Szájbarágó – mert ahogyan látom, nagy szükség van rá. Alapok, árazás, hatótáv, meg az úgy nevezett „konkurencia”.
Kezdjük rögtön az elején: a Cybertruck az észak-amerikai pickup truck-ok közé tartozik, azaz: egy teherautó – egy kishaszongépjármű, ha úgy tetszik -, nem személyautó, nem egy SUV (hobbi terepjáró) platóval a fülke mögött. Folytassuk egy kis múlt idézéssel: a Tesla, Elon Musk és Franz von Holzhausen(aki a Mazda North America-tól igazolt át a Tesla-hoz 2010. Áprilisában)2019. November 21-én ezzel a bemutatóval döbbentette meg a fél világot:
A Cybertruck bemutatkozása 2019 Novemberében
Azt talán mondanom se kell, hogy egy prototípus koncepció modell és a végeredmény, azaz a sorozat gyártásba kerülő végleges modell néha meglehetősen különbözni tud egymástól. Hány ilyet láttunk már eddig? Emlékszik még valaki például a VW ID.3 és az ID.BUZZ koncepcióira? De nem régen ugyanígy járt a Stellantis csoporthoz tartozó RAM az eddigi egyetlen és majd csak jövőre gyártásba kerülő 1500 REV modelljével.
Ez volt az igéret – RAM 1500 REV CONCEPT:
Ez meg a végeredmény – 2024 RAM 1500 REV:
Hmm, hát majdnem olyan lett.
A RAM 1500 REV modellje távolabbról nézve pont ugyanúgy néz ki, mint bármelyik másik pickup truck az elmúlt 15 évből… mert a RAM (Stellantis) menedzsmentje túl gyáva ahhoz, hogy valami szokatlant, valamit újat gyártson.
Évtizedeken keresztül annak lehettünk a szemtanúi, hogy a jobbnál jobb, a szebbnél szebb koncepcióautók kerültek kiállításra a különböző autószalonokon, amelyekből aztán … vagy alig maradt meg valami izgalmas részlet, egyedi megoldás a sorozat gyártásra, vagy soha nem lett belőlük semmi.
Pont azért lett a Cybertruck is olyan, amilyen, mert formabontó, egyedi, különleges akar lenni. Ahogyan RJ Scaringe, a Rivian CEO-ja is elmondta, az autóik azért kaptak olyan arcot, amilyet, mert így már messziről látni, hogy: az ott egy RIVIAN pickup/SUV!
Rivian R1T Launch Edition
Ide szúrnám be, hogy a Cybertruck a full size pickup-ok ligájában játszik, nem pedig a másodosztályban, ahol a mid-size pickup-ok foglalnak helyet, mint pl. a Rivian R1T, a Toyota Tacoma, a Ford Ranger, vagy a Chevy Colorado. Ahogyan a Model X-t sem hasonlítjuk össze a VW ID.4-gyel, úgy a Cybertruck sem egy kategória a Rivian R1T-val.
Össze vagyok zavarodva! Nem kicsit, hanem nagyon. Nem a vízautóval kapcsolatban, mert az úgy baromság, ahogyan van. Az nem világos a számomra, hogy végülis akkor kinek a nevéhez fűződik eme forradalmi, szenzációs, világraszóló – és ráadásul MAGYAR – találmány felfedezése?
Egy gyors kitérő! A vízautó lényege – ha jól értem az elképzelést a tervek mögött -, az, hogy:
az autóba ivóvizet töltünk (benzin, vagy gázolaj helyett), amelyet aztán
végtelenül egyszerű módon elektromosáram felhasználásval az elemeire bontunk: oxigénre és hidrogénre(lásd: elektrolízis – kémia óra, általános iskola 5. osztály)
Az így kapott oxigént kiengedjük a környezetbe,
de a hidrogénre vigyázunk és egy tartályba összegyűjtjük, ahonnan a belső égésű motor égésterében kerül felhasználásra, azaz elégetésre kerül (pont úgy, mint a benzin, vagy a gázolaj).
vízbontás: 1 egység ivóvíz = 8 rész oxigén + 1 rész hidrogén.
Mi a baj ezzel? Azon kívül, hogy semmi értelme, azon kívül vajmi kevés.
Gyors kitérő vége.
H2O – H2O = H2O, avagy H2O + H2O = H2O
Egészen eddig (2023 novembere) úgy volt, hogy gróf Spanyol Zoltán a találmány jogos birtokosan, Ő nyújtotta be az első szabadalmakat még 1982-ben. Aztán teltek-múltak az évek és Zoli bácsi állítólag teljes Magyarországot keresztül haknizta a Vízenergia Alapítvány színeiben, hogy megfelelő palimadarakat fogjon a soha senki által nem látott forradalmi, szenzációs, világraszóló magyar találmánya megépítéséhez, gyártáshoz, forgalmazásához:
A Szerkezethez, ami a víz nukleáris energiáját hasznosító vízégető meghajtás, amely felülírja az összes eddig általunk megismert és dokumentált létező fizikai és kémiai törvényt, ráadásul a folyamat végén csak vizet bocsát ki. Vagy mittudomén.
Mi lett a végeredménye a végtelenül hazafias feltalálósdinak? Egy hatalmas, ugyanakkor nagyon jól megérdemelt(!) pofára esés!
De miért is? Mert aki az energia- és anyagmegmaradás törvényeit szándékosan figyelmen kívül hagyja, annak már az előadásának az első percében kaszáltak! Viszont azt nem árt tudni, hogy a sok évtizednyi feltalálás, fejlesztés, tökéletesítés után se egy hitelesnek tűnő tervrajz, se egy működőképesnek látszó próba darab, azaz legalább 3 évtizednyi „kemény munka” után Zoli bácsi semmit sem tud felmutatni!
Viszont erőteljes tudományos lábakon álló cáfolatok vannak bőven, jó olvasást kívánok: a BME (és a Miskolci Egyetem) tájékoztatója a vízhajtású autóról(2006. Április 23.). Ide kapcsolódik, hogy a tájékoztatóban megtalálható Palkovics László, Széchenyi-díjas magyar gépészmérnök, politikus, egyetemi tanár, egykori innovációs és technológiai miniszter(2018. május 18. – 2022. május 24.), a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának a neve is:
Bevallja a vélemény írója, hogy a személyes megbeszélések csak növelték kétségeit. Palkovics László egyetemi tanár a gépjárművek szakértője kereken elutasítja a szabadalom hasznosítását, mivel az a fizika alapvető törvényeit hagyja figyelmen kívül.
Érdemes megemlíteni, hogy az Akadémiai Dolgozók Fórumának 2020. Október 28.-i közleménye alapján: „Véleményünk szerint nehéz lenne Palkovics Lászlónál kártékonyabb figurákat találni a magyar tudomány történetében, legalább az ‘50-es évekig kellene visszamenni a történelemben”.
Akinek nem barátja a Google Kereső, vagy nem feltétlen lapozgatja gyakran a BME weboldalát, az valószínűleg erről a hülyeségről a HVG, vagy az index oldalain is olvashatott 2006-ban. Aztán jött a második hullám, a 2010-es évek elején. 2011. Márciusában a Szkeptikus Blog-on a BME Fizikai Intézete adott hírt Zoli bácsi újabb „támadás-sorozatáról”, valamint az origo is írt a gróf úr forradalmi, szenzációs, világraszóló találmányáról és más vesztesekről, akik „Állítólag…”, de aztán hamar kiderült, hogy: „Ja, bocs, mégse!”.
Kulcsár úr cége több évi kutatás során, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézete, illetve a Műszaki Egyetem Gépjárművek Tanszéke közreműködésével, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól kapott pénzből fejlesztette ki az úgynevezett hidrogénakkumulátort, vagyis a hidrogén termelő és tároló rendszer rendszer lelkét.
Mindezek a sorok ma már tehát 11 évesek is elmúltak. Ennyi idő alatt lett egy amerikai start-up-ból (igen-igen, ők lesznek azok: a Marskórós CEO-val megáldott TESLA Inc.) multinacionális, a világ autógyártását és autópiacait felforgató és gyökeresen megváltoztató megavállalat, akinek 4 amerikai gyára mellett ázsiában és európában is van már gyáregysége és millió feletti eladásokat pródukál már jó pár éve. A Model S észak-amerikai kiszállításai meg hát pont 2012. Júniusában kezdődtek meg…
„Hogy jön ez most ide?” – hangozhat el a teljesen jogos kérdés. Természetesen úgy, hogy környezetvédelmi szempontok alapján közelítjük meg az új Apple Watch-ok és az új iPhone 15 sorozat bejelentését, bemutatását.
Aki régóta hallgat bennünket, az tudja jól, hogy az Elektromobilitás Podcast-ban nem csak villanyautózunk, akku-technológiázunk meg Toyota Mirai-t fikázunk, hanem aktívan foglalkozunk a megújuló energiaforrásokkal, a környezetvédelemmel is.
Így kerül tehát képbe most az Szakács Timót és csapata.
Az idén Szeptember 12-én került megrendezésre publikálásra az Apple Event videó, ahol az új Apple Watch Series 9, az új Apple Watch Ultra 2 bemutatása mellett megismerhettünk az új iPhone 15 sorozat 4 tagját is.
És!
Az iPhone 15-tel végre, VÉGRE(!) búcsút inthetünk a Lightning portnak, amely 2012-vel kezdődően volt az iPhone-ok és iPad-ek (és egyéb Apple hardverek) töltő- és adatportja (is). Valami különös oknál fogva egyes iPad modelleken már 2018-ban bevezetésre került az USB-C port… de az iPhone-oknál egészen 2023-ig várni kellett a váltásra!
Ez alkalommal az Apple ahelyett, hogy csak simán felsorolta volna a száraz adatokat és információkat egy hatalmas kijelző előtt állva arról, hogy milyen eredményeket értek el a szén-lábnyomuk (a.k.a. carbon footprint) csökkentése érdekében, s milyen további célokat kívánnak teljesíteni 2030-ig, a kreatívok igazán kitettek magukért: egy közel 5 és fél perces rövidfilmben sorolták fel, hogy hol tartanak most, 2023 őszén!
Mother Nature needs a status report from Apple’s Environmental Team
Ennyi lenne az ups, és a downs pedig… szóval nem lehetünk teljesen büszkék az elért eredményekre. De is miért nem?
Erről bővebben a soron következő, Szeptemberben megjelenő Elektromobilitás Podcast epizódban mesélünk majd!