Welcome To Smog City

Ahogyan arról már a KBP Szeptember végi cikkében írtam, nyáron a magyarországi látogatásunk alkalmával találtam ezt-azt a szüleim garázsában letárolt régi dobozokban. Az alább látható rajz is onnan származik.

A rajzot feltételezhetóen rajz órán – és nem környezetórán – készítettem. A 6. osztályt 1992-ben, 12 évesen kezdtem meg. Sajnos a hónap és évszám nem szerepel a rajzon, azaz ’92 Szeptembere és ’93 Júniusa között bármikor készülhetett.

A keletkezésének történetére már nem emlékszem – meglepő sokkoló kimondani leírni, hogy ez a „remekmű” megvan már/majdnem 32 éves… Szóval a fene se emlékszik már rá, hogy miért is ezt rajzoltam?!

Szeretném felhívni a figyelmet a füstfelhőben repülő, gázmaszkot viselő madárra (varjúra?) és a 4 döglött halra a tóban. Érdekessége a képnek a feliratok kétnyelvűsége: már akkor – 1992-ben/1993-ban -, magyar ÉS angol nyelven is(!) publikáltam alkotásomat.

a 12 éves kis Lázadó így látta a környezet-szennyezést 1992/93-ban…
rajz: Lázadó

A 90-es évek elején még nem voltak se villanyautók (maximum kisérletezések voltak egy-egy autógyártónál kézzel épített teszt járművek képében – és haaatalmas igéretek műanyagből épült, mozgásképtelen, autókiállításokon mutogatott prototípusok képében), se energia-takarékos háztartási eszközök, és a megújuló energia-források nem, hogy gyermekcipőben jártak volna, hanem még a mászókában próbáltak 2 lábra állni

Az utcaképet még a szocialista blokk járműparkja alkotta, nagyon magas volt még a kétütemű-, vagy a katalizátor nélküli, négyütemű motoros járművek száma az utakon. A benzinkutakon még kapható volt a HTO, a „K”, azaz a Keverék benzin (66% benzin + 33% olaj: a kétütemű motorral szerelt autók/motorkerékpárok számára) és a 86-os és 92-es oktánszámú benzinben is jó sok ólom és kén volt még. A tömegközlekedésben az IKARUS füstölgő, dízel-motoros helyi- és távolsági autóbuszai teljesítettek szolgálatot…

„Az Európai Unióban 2000-től előírás az ólommentesség és 2009-től már ként sem tartalmazhat a benzin. Érdekesség, hogy a gyakorlatban mindkét anyagból megszabtak egy határértéket, ami nem nulla: elméletileg milliomod részben bár, de még mindig lehet kén vagy ólom a benzinekben.”írja a TC.

A Heves Megyei Hírlap archívumában találtam rá arra a cikkre, amelyben arról írnak, hogy 1992 Novemberétől már ólommentes benzint is előállít a MOL Dunai Finomítója – amely egyébként, mint ahogyan azt a Villanyautósok 2019-es cikke alapján mindenki megtudhatta -, „évente 80-85 MW teljesítményt vételez, összesen évi 600–660 millió kWh-t fogyaszt”. (660.000.000 kWh = 660.000 MWh = 660 GWh = 0,66 TWh)

Új, 91-es oktánszámú ólmozatlan(!) benzin 1992. Novemberétől az ÁFOR (Ásványolaj Forgalmi Vállalat) kutakon!
forrás: Hungaricana

És hogyan értékelte a mindenkihez szóló, figyelem-felhívó művemet Ildikó néni, a rajztanárnő? Nos, Őt nem érintette meg a téma komolysága, vagy talán csak a kivitelezés nem sikerült az elvártaknak megfelelően, ezért kaptam csak egy 3/4-es értékelést…

Ha neked is van valami hasonló, a környezet-védelemmel, környezet-károsítással kapcsolatos, gyermekkori alkotásod az általános iskola éveiből és azt megosztanád velünk, akkor kérlek, küldd el az e-mail címünkre és mi publikálni fogjuk a weboldalunkon!

– Lázadó

Tartalomajánló #02

Úgy tervezem, hogy heti rendszerességgel összegyűjtöm és az EMOB blogon megosztom veletek azokat az írásos, videós, podkaszt tartalmakat, amelyeket a figyelemetekbe szeretnék ajánlani. Lázadó szubjektív válogatása erre a hétre.

  • Régmúlt idők tisztán elektromos autói – amelyekről talán nem is tudtunk mindeddig.
  • Karotta és az EQXX – folytatása következik…
  • A kanadai Pathways Alliance bemutatta, hogyan kell lebukni a greenwashing-gal,
  • Banff – 26.000 autó/NAP,
  • Miben volt pontatlan az Ayvens és az autopro.hu?

Egy üzenetben kaptam az alábbi videó linkjét, amelyben olyan információkat hallhatunk – most kivételesen magyar nyelven(!) -, amelyről eddig még kevesen tudhattak.

A videóban szereplő villanyautók közül a legérdekesebb talán a Fritchle (ejtsd: fritcsli) EV, amelyről már a Kanada Banda Podcast Facebook-os zárt csoportjában megosztottam egy rövid bemutató videót – ezt nézhetitek meg alább.

Ha jól számoltam – pontos évszámot nem találtam – ez egy 2009-ben rögzített tudósítás. A videóban szereplő, 1914-es gyártású, idén 110 éves BEV (amelyből annak idején összesen 1.500 darabot gyártottak 1905 és 1917 között) hatótávja 100 mérföld (160 km) volt, az ólomsavas akkumulátorok élettartamát állítólag 10.000 mérföldre (kb. 16.000 km-re) tartották elegendőnek.

Volt benne regeneratív fékezés és a gyártója töltőhálózatot épített ki Lincoln (Nebraska állam) és New York közötti 1.296 mérföld (kb. 2.086 km) hosszú útvonalon. Ezt az utat végül 1908-ban 20 nap alatt tette meg: naponta kb. 90 mérföldet (144 km-t) haladt – sokszor alig járható, saras, kátyús, úttalan utakon.

A videóban szereplő, a Colorado-i Történeti Múzeumban kiállított példány a 80-as évek végén, egy hóvihar közepén, a saját kerekein gurult be az épületbe.

Tudtad? 124 éve, 1900-ban, az Egyesült Államok, a forgalomban részt vevő járművek (számuk ekkor 89.058 darab) közül:

🪵 40% gőz(!),

⚡️ 38% elektromos,

🛢 22% benzines (azaz belső égésű motoros)

meghajtású volt.

Kérdés: hol tarthatna az akkumulátor technológia, a villanyautózás ma, 2024 Augusztus 4-én, ha nem állnak le a villanyautók gyártásával, a kutatás-fejlesztéssel, a forgalmazással az 1930-as évekre?!

Egy Kattintás Után További Hírek, Információk, Statisztikák, Videók Jönnek . . .

Ivóvízből Üzemanyagot – Az Olajipar Édesvíz Igénye

Nagy érdeklődéssel olvastam az Április közepe táján megjelent cikkekeket a Telex és a Villanyautósok oldalain a MOL százhalombattai zöldhidrogén üzemének felavatásáról. Biztosan sokan vannak, akik lelkendeznek a hír hallatán… de a cikkekben felvázolt kép sajnos közel sem teljes.

Véletlenül, avagy szándékosan, nem tudom -, kimaradt a kontextus mindkét cikk esetében (- mint azt később megtudtam, szándékosan!). Azaz: a legfontosabb információról nem írt egyik cikk sem. Oké, aki a sorok között tud olvasni, vagy aki tájékozott a témában, az megtalálta a lényeget. De én úgy gondolom, hogy ennél sokkal konkrétabban kellett volna fogalmazni, nyugodtan néven lehetett volna nevezni a problémát.

Amiről mindenki rettentő nagy jóindulattal hallgat. Az Elektromobilitás Podcast-ot leszámítva. Mi már több alkalommal is hangot adtunk az aggodalmunknak, lásd: blog posztjainkat és a témával foglalkozó egyes podkaszt epizódokat.

Miért nem írtak a témahoz szorosan kapcsolódó adatokról, információkról? Elfogyott a karakterszám? Ha még ekkor sem ír róla senki sem, akkor majd mikor is fognak? Ha ez sem elég ahhoz, hogy szóba kerüljön legalább a fele annak, amiről alább írok, akkor mi kell még?

A hiteles, teljes körű, kritikus gondolkodást ösztönző, részletekbe menő, adatokon és tényeken alapuló tájékoztatás lenne a kívánatos. Szócsőnek ott az autógyártó/olajipar marketing osztálya…

A 2 cikk:

Az előbbi hírportálon az olvasható, hogy:

„Az amerikai Plug Power elektrolizáló berendezése mindenesetre tényleg megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna zöld hidrogén előállításával 8-9 tonna zöld oxigént is termel az üzem.”

Százhalombattán épült fel a régió legnagyobb zöldhidrogén-üzeme

A fentiekből csak az maradt ki, hogy az a víz, amelyet a százhalombattai üzem fel fog használni, az édesvíz, azaz

ivóvíz,

amellyel más esetekben:

  • mezőgazdasági területeket lehet öntözni,
  • amellyel haszonállatokat lehet itatni,
  • amelyet mi, ti, ők megihatunk,
  • amelyből te, én, mindenki tisztálkodásra, növény-gondozásra használhat.

A bejövő sima, mezei csapvíz rendkívül alapos tisztításon megy még át, és a felső konténersorban fordított ozmózisos rendszerrel kiszűrnek belőle minden ásványi sót és szennyeződést.

Hamarosan kicsit tisztábban fut majd szinte minden magyar dízel és benzines

Most, amikor nem csak Kanadában, hanem Európában is hatalmas probléma a nyári szárazság, az egyik aszályos nyár jön a másik után, akkor megint jön a multimilliárdos olaj- és gázipar, aki megment bennünket – lásd: „Az üzem 25 ezer tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását” – a valóságban pedig

az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz (ugyanannyit, ha nem éppen többet)!

A mai napig rengetegen habzó szájjal átkozzák, a pokolba kívánják a lítium-lepárlást, az akkugyártást, a villanyautókat. És ugyanezek az emberek gondolják azt:

  • hogy az ivóvízből előállított zöld hidrogén lesz az emberiség megmentője,
  • hogy a hidrogén a jövő üzemanyaga!
köribari ötlet: ivóvízből csinájunk olajipari alapanyagot
fotó: Jacek Dylag / Unsplash

Sőt, Kanadában nyugati oldalán már az 5-6 hónapig tartó tél is szárazsággal súlytott, mert nem esett elegendő hó a Kanadai Sziklás-hegységben (évtizedes negatív rekord dőlt meg!), azaz az olvadáskor nem lesz elég vízhozama a folyóknak és itt a prérin mindenki (a települések, a farmerek, a kisgazdaságok, az ipari felhasználók, stb.) mililiterre pontosan méricskélhetik majd az ivóvizet, hogy egyformán juthasson mindenkinek… De erről majd később.

Egy Kattintás Után Jön A Lényeg! > > >

Calgary Autókiállítás – CIATS 2024

Sok évnyi szünet után ismét megrendezésre került a 4 napon át tartó Caglary-i Nemzetközi Személyautó- És Teherautó Kiállítás. A kiállítás 3. napján, szombaton látogattunk ki az eseményre: ebben az epizódban a kiállításon tapasztaltakat osztjuk meg veletek.

Az epizód könnyebb nyomonkövetéséhez javasoljuk, hogy nézd meg a kiállításon készült videókat az Elektromobilitás Podcast YouTube csatornáján. Köszönjük!

Az egyes epizódokat már a YouTube-on is meghallgathatod!

  • Újra volt autókiállítás!
  • Akik ott sem voltak:
  • „Hol járunk?” – a kiállítás 3. napján sem voltak képben a helyi erők…
Az Adás Napló Egy Kattintás Után További Részletekkel, Fotókkal Folytatódik!

Calgary Autó És Teherautó Show 2024

Néhány évnyi kényszer szünet után idén márciusban ismét megrendezésre került Calgary-ban a hivatalos néven Caglary-i Nemzetközi Személyautó- És Teherautó Kiállítás. Nemzetközi attól volt, hogy nem csak Észak-Amerikai márkák képviseltették magukat, teherautók alatt pedig a pickup truck-okat kell érteni.

A helyszínen készült 14 videót a Kanada Banda Podcast zárt Facebook csoportjának tagjai 1 héttel korábban, már a Március 16-17.-i hétvégén megtekinthették. A személyes benyomásainkról, a részetekről az Elektromobilitás Podcast 14. epizódjában hallgathattok többet, amely a hónap utolsó hetén kerül publikálásra.

A Point-Of-View videókat szórakoztatási jelleggel, felnőttek számára, érdekességként, hobbiból készítettem egy iPhone 15 Plus segítségével. Bízom benne, hogy a tartalmak elnyerik a tetszéteseteket. Kérlek, nézzétek el nekem, podcaster-ként meglehetősen kevés tapasztalatom van autók videózásáról. A kiállításon nem volt sem idő, sem lehetőség arra, hogy nyitás előtt, vagy zárás után önálló, részletes bemutatókat forgathassak az egyes modellekről.

A videók megtekinthetők az Elektromobilitás Podcast YouTube csatornáján:

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Újrahasznosítás

Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.

Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.

Ide tartoznak többek között:

  • a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
  • mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
  • az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
  • a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
  • gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
az Alberta Depot tájékoztatója a betéti díjas termékekről
forrás: Alberta Depot

Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz „tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.

Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.

A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!

illusztráció: Alberta Depot

De! Ennek ellenére is sikerült

  • megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
  • megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.

Ahogyan az Alberta Depot a weboldalán írja:

„Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”

Celebrate Recycling – Alberta Depot

Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:

  • az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
  • az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.

És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:

  • átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
  • üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
  • alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
  • Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
  • gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.

Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!

Elérhetőségeinket itt találod meg!

már az AI is tudja, hogy mekkora mocsokban élünk
illusztráció: Pete Linforth / Pixabay

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó


nyitókép: Stefan Schweihofer / Pixabay

Amiről Nem Tudsz Semmit, Arról Ne Nyilatkozz!

Nem tudom, hogy ez hogyan történt a múltban, de mostanság nagy divatja lett annak, hogy tekintélyes szakemberek olyan témákban nyilvánulnak meg – újságírói kérdésre válaszolva -, amiről idejét múlt, esetleg marginális, vagy zéró tudásuk van… Továbbra sem szégyen azt mondani, hogy „ehhez én nem értek”, vagy „nem vagyok tisztában a részletekkel, így erre a kérdésre nem válaszolnék”, vagy „ismeret hiányában erről nem beszélnék”!

Viszont: ha a valaki magabiztosan beszél hülyeségeket egy olyan témában, amiről fogalma sincs, akkor az esetek többségében csak egyetlen dolog szokott megtörténni: a hallgatósága/olvasótábora hangosan kiröhögi, a nyilatkozó szaktekintély hitelét veszti majd ezt követően senki nem fogja őt komolyan venni még akkor sem, ha a saját szakterületéről nyilatkozik.

2023 Tesla Model Y – az egyik legkörnyezetbarátabb és egyben a legkereseetteb(!) személyautó a piacokon.

A Telex.hu cikke szerint Csaba László közgazdász azt mondta a Magyar Hang-nak adott interjúban a személyautózással kapcsolatban, hogy:

„nagy az esély arra, hogy a környezetszennyező elektromos autó csak átmeneti szerepet tölt majd be”.

Csaba László: Hatalmas a szakadék Magyarország és a fejlett világ között, ott nőtt a tudás értéke, itt csökkent

Hogy ezt és így valóban elmondta-e a közgazdász akadémikus, azt nem tudom leellenőrizni, mivel nem vagyok a Magyar Hang előfizetője, így nem férek hozzá a cikkhez, azaz eredetiben sajnos nem tudom elolvasni a Csaba Lászlóval készült interjút.
Szerintem szavazzuk meg a bizalmat a Telex cikkét megíró Molnár Rékának és higyjük el, hogy Csaba László valóban tett ilyen kijelentést, azaz szerinte a villanyautók környezetszennyezőek és nagy eséllyel csak átmeneti szerepet töltenenek be a személyi mobilitásban.

Nekem összesen csak két kérdésem van.

1., Ha Csaba úr szerint az elektromos autók környezetszennyezők, akkor a belső égésű motorral szerelt járművek azok vajon micsodák?

2., Miért nem lehet utána nézni, utána olvasni, informálódni adott témában, mielőtt egy ilyen meggondolatlan kijelentés elhangzik?

Egy Kattintás Után Megadom A Válaszokat A Kérdésekre – És Még Ennél Is TÖBBET!

EMOB012 – Környezet- és Egészségvédelem

Bármennyire is meglepő, a környezetszennyezés nem a villanyautók megjelenésével kezdődött és nem a villanyautók miatt létezik még ma is. Egy valamivel tisztában kell lenned: a közlekedés által keltett zaj, a CO2, a NOX, a korom és a szálló por teljes mértékben pártfüggetlen – és még ateista is!

Ez a Podcast Feed és itt tudsz támogatni bennünket.
Köszönjük!

Az epizód meghallgatható a YouTube-on is!

Shownotes

  • Elektroszmog“Azért érzi a tested, hogy a nagyfeszültség felett ülsz pár centire. Ezért kimerítő a villanyautók vezetése.”
KATTINTS A FOLYTATÁSHOZ!