A 2024-es magyarországi nyaralás alkalmával TESLA-kat béreltünk: Lázadó egy Model 3-t, Lator pedig egy Model Y-t. Bemelegítésnek macOS Sonoma 14.5, aztán teljes mértékben TESLA-s tartalom következik, saját élményekkel és tapasztalatokkal, szubjektív véleményekkel.
FIGYELEM! Ebben az epizódban csúnya szavak hangzanak el!
Ne feledd, hogy az extra videós tartalmaink mellett az egyes podkaszt epizódok is elérhetők a YouTube csatornánkon!
Jó reggelt kívánok! Május végén a Cybertruck végre megérkezett Calgary-ba, s azóta is megtekinthető a TESLA Szalonban.
A vegyes érzelmeket és sarkos véleményeket kiváltó Cybertruck sok hónapnyi várakozás után megtapicskolhatóvá, megszagolhatóvá, beülhetővé vált Alberta-ban is – ott, ahol az érvényes regisztrációval rendelkező 100 darab járműből 27 az egy kisebb-nagyobb (de inkább nagyobb) pickup truck.
A korábbi Cybertruck-os tartalmakat itt találjátok meg:
Jelenleg több a kérdés, mint a válasz, több a kétség, mint a bizonyosság, mégis dollár százmilliók kerültek és kerülnek elköltésre – csak itt, csak most, csak a hidrogén miatt! Nagy számokkal dobálózó politikusok, dollármilliókat kockáztató befektetők, hatalmas tervek, hangzatos igéretek, s mindeközben a fejekben buzog a „wishful thinking”.
Megdöbbenve láttam és hallgattam, hogy Alberta Kormánya és a megtévesztett vállalkozások vezetői mindent egy lapra tesznek fel!
Eközben a világ (Kína, Egyesült Államok, Európa) és Kanada egyes tartományai, úgy, mint: BC, Ontario, Quebec, jól láthóan az akkumulátor-technológia irányába haladnak hatalmas lépésekkel(lásd: akkumulátoros meghajtás személyautókban, kamionokban, autóbuszokban, teherhajókban, sőt, a repülésben is(!), stb-stb., lakossági és szolgáltatói akkumulátoros energia-tárolás, napelem farmok, szélgenerátor telepítések), addig – számomra teljesen érthetetlen módon – Alberta Konzervatív Kormánya, az albertai (olajipari) cégek – na, meg a Toyota(!) – és magánvállakozók a hidrogént favorizálják.
A további részletek az alábbi videóban hangzanak el.
Igyekeztem elég alaposan és részletesen bemutatni AZ ELSŐ, AZ EGYETLEN albertai hidrogén-töltőállomást és a hozzá kötődő tartományi és magán projekteket – ezért lett a videó 39 perc hosszú, de a történet csak így lehetett teljes.
Továbbra sem engedjük ki a hidrogén gázt a tartályból: a Toyota USA ellen születőben lévő csoportos/kollektív kereset miatt került az InsideEVs címplajára a Mirai FCEV és a tüzelőanyag-cellás meghajtás. Mi vitte őket a kudarc felé vezető útra?
FCEV = Fuel Cell Electric Vehicle – azaz tüzelőanyag-cellás elektromos jármű. Szokták H2-FCEV néven is említeni, mert a tüzelőanyag-cella üzemanyaga metán gáz is lehet, a H2 előtaggal pedig kiemelhető, hogy a cellák hidrogéngázzal múködnek.
Az ilyen hajtáslánccal gyárott járművek tartályaiba hidrogén gázt – röviden: H2 -, kell tölteni, személyautók esetén 5 – 5,5 kg-ot. 1 kg H2 gáz nagyjából 100 km megtételére elegendő. A tartályok 12 centiméter falvastagságú, szénszál-erősítésű tartályok, a 2. generációs Mirai-ban 3 különálló tartály található. Élettartalmuk kb. 15 év.
A hidrogéngázból a tüzelőanyag-cella állít elő elektromosságot és így meghajtva a villanymotorokat mozgásba hozható a jármű. Az elhasznált hidrogéngázt a levegőből kinyert oxigénnel keverik össze az autóban, így a Fuel Cell autókból csak H2O, azaz víz távozik.
A Toyota Mirai „motortere”: ez itt az tüzelőanyag-cella a motorfedél alatt az autó orrában, első csomagtartó (angolul: frunk) nem került kialakításra.
Az ipar és a közlekedők által felhasznált hidrogéngázt 96%-ban olajfinomítókban állítják elő, a földgázból kinyert metán vízgőzzel történő keverésével – nagy mennyiségű CO2 kibocsátás mellett. Az így „legyártott” hidrogéngázt tisztítás után 200 bar-os nyomáson tárolják és szállítják a töltőállomásokra. A töltőállomásokon a kútoszlopok kompresszorai sűrítik a H2-t 350 bar-ra, ha teherautókba, vagy autóbuszokba, és 700 bar-ra, ha személyautóba akarják tölteni. A kútoszlopok puffer-tartályai 2-3 jármű kiszolgálására elegendő hidrogént tudnak csak tárolni.
A tüzelőanyag-cellás járművekben csak egy kisméretű puffer-akkumulátor található (a 2. generációs Mirai esetében ez egy 1,2 kWh Li-Ion akku), amelyet a tüzelőanyag-cellából, vagy a regeneratív fékezésből töltenek fel. Az ebben tárolt áram szintén felhasználható a jármű mozgatására.
A buta tévhitekkel ellentétben a Fuel Cell járművek nem könnyűek csak azért, mert „nincs bennünk nehéz akkupakk” és mert hidrogént(ami a legkönnyebb elem a Föld nevű bolygón)kell a tartályaiba tölteni. Az alábbi modellek közül:
a két H-betűs össztömege 1.800-1.900 kg között van,
a második generációs Mirai – amely egy nem SUV, hanem egy szedán -, több, mint 1,9 tonna!
Toyota Mirai, 2. generáció, röntgen-kép.
Az Egyesült Államokban eddig összesen 3 különböző FCEV (azaz: hidrogén tüzelőanyag-cellás) modell volt megvásárolható:
a gyártás beszüntetése előtt minimális darabszámban értékesített Honda Clarity FCEV(ebből létezik/létezett még konnektoros hibrid (PHEV) és tisztán elektromos (BEV) változat is),
a valamivel nagyobb számban eladott Hyundai Nexo, amely ma is megvásárolható,
ugyanúgy, ahogyan a háromból a legmagasabb darabszámban eladott, már a 2. generációnál tartó Toyota Mirai.
A lista tetszőlegesen folytatható – ha nem is a végtelenségig, de még néhány tételt nyugodtan hozzáadhatunk:
12 év után is elégtelen, hiányos, megbízhatatlanul működő H2-töltőhálózat,
a H2-töltőállomások számának csökkenése, illetve bezárása,
ráfizetéses újautó értékesítés,
ultra negatív felhasználói tapasztalatok.
A teljes cikket – terjedelme miatt -, nem fogom lefordítani, inkább csak a fontosnak vélt információkat emelem ki, kiegészítve a saját észrevételeimmel, gondolataimmal.
A Toyota Mirai múltja, jelene és jövője
A „mirai” szó jelentése japánul: jövő. Sajnos a Mirai-nak sikertelen múltja és sötét jövője van.
Ahogyan azt korai egyetlen adoptálok megtapasztalhatták, a Mirai nem azt a jövőt nyújtja, amilyet sokan szerették volna. A csökkenő infrastruktúra és a nagy mértékű értékcsökkenés miatt egyes Mirai-tulajdonosok szeretnék, ha a Toyota USA visszavásárolná autóikat – és még pert is indítanak negatív tapasztalataik miatt.
Nagy érdeklődéssel olvastam az Április közepe táján megjelent cikkekeket a Telex és a Villanyautósok oldalain a MOL százhalombattai zöldhidrogén üzemének felavatásáról. Biztosan sokan vannak, akik lelkendeznek a hír hallatán… de a cikkekben felvázolt kép sajnos közel sem teljes.
Véletlenül, avagy szándékosan, nem tudom -, kimaradt a kontextus mindkét cikk esetében (- mint azt később megtudtam, szándékosan!). Azaz: a legfontosabb információról nem írt egyik cikk sem. Oké, aki a sorok között tud olvasni, vagy aki tájékozott a témában, az megtalálta a lényeget. De én úgy gondolom, hogy ennél sokkal konkrétabban kellett volna fogalmazni, nyugodtan néven lehetett volna nevezni a problémát.
Miért nem írtak a témahoz szorosan kapcsolódó adatokról, információkról? Elfogyott a karakterszám? Ha még ekkor sem ír róla senki sem, akkor majd mikor is fognak? Ha ez sem elég ahhoz, hogy szóba kerüljön legalább a fele annak, amiről alább írok, akkor mi kell még?
A hiteles, teljes körű, kritikus gondolkodást ösztönző, részletekbe menő, adatokon és tényeken alapuló tájékoztatás lenne a kívánatos. Szócsőnek ott az autógyártó/olajipar marketing osztálya…
„Az amerikai Plug Power elektrolizáló berendezése mindenesetre tényleg megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna zöld hidrogén előállításával 8-9 tonna zöld oxigént is termel az üzem.”
A fentiekből csak az maradt ki, hogy az a víz, amelyet a százhalombattai üzem fel fog használni, az édesvíz, azaz
ivóvíz,
amellyel más esetekben:
mezőgazdasági területeket lehet öntözni,
amellyel haszonállatokat lehet itatni,
amelyet mi, ti, ők megihatunk,
amelyből te, én, mindenki tisztálkodásra, növény-gondozásra használhat.
A bejövő sima, mezei csapvíz rendkívül alapos tisztításon megy még át, és a felső konténersorban fordított ozmózisos rendszerrel kiszűrnek belőle minden ásványi sót és szennyeződést.
az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz (ugyanannyit, ha nem éppen többet)!
Ivóvízből akarnak ipari alapanyagot és üzemanyagot előállítani? Igen.
A mai napig rengetegen habzó szájjal átkozzák, a pokolba kívánják a lítium-lepárlást, az akkugyártást, a villanyautókat. És ugyanezek az emberek gondolják azt:
hogy az ivóvízből előállított zöld hidrogén lesz az emberiség megmentője,
Sőt, Kanadában nyugati oldalán már az 5-6 hónapig tartó tél is szárazsággal súlytott, mert nem esett elegendő hó a Kanadai Sziklás-hegységben (évtizedes negatív rekord dőlt meg!), azaz az olvadáskor nem lesz elég vízhozama a folyóknak és itt a prérin mindenki(a települések, a farmerek, a kisgazdaságok, az ipari felhasználók, stb.)mililiterre pontosan méricskélhetik majd az ivóvizet, hogy egyformán juthasson mindenkinek… De erről majd később.
Sok évnyi szünet után ismét megrendezésre került a 4 napon át tartó Caglary-i Nemzetközi Személyautó- És Teherautó Kiállítás. A kiállítás 3. napján, szombaton látogattunk ki az eseményre: ebben az epizódban a kiállításon tapasztaltakat osztjuk meg veletek.
Néhány évnyi kényszer szünet után idén márciusban ismét megrendezésre került Calgary-ban a hivatalos néven Caglary-i Nemzetközi Személyautó- És Teherautó Kiállítás. Nemzetközi attól volt, hogy nem csak Észak-Amerikai márkák képviseltették magukat, teherautók alatt pedig a pickup truck-okat kell érteni.
A helyszínen készült 14 videót a Kanada Banda Podcast zárt Facebook csoportjának tagjai 1 héttel korábban, már a Március 16-17.-i hétvégén megtekinthették. A személyes benyomásainkról, a részetekről az Elektromobilitás Podcast 14. epizódjában hallgathattok többet, amely a hónap utolsó hetén kerül publikálásra.
A Point-Of-View videókat szórakoztatási jelleggel, felnőttek számára, érdekességként, hobbiból készítettem egy iPhone 15 Plus segítségével. Bízom benne, hogy a tartalmak elnyerik a tetszéteseteket. Kérlek, nézzétek el nekem, podcaster-ként meglehetősen kevés tapasztalatom van autók videózásáról. A kiállításon nem volt sem idő, sem lehetőség arra, hogy nyitás előtt, vagy zárás után önálló, részletes bemutatókat forgathassak az egyes modellekről.
Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.
Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.
Ide tartoznak többek között:
a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
az Alberta Depot tájékoztatója a betéti díjas termékekről forrás: Alberta Depot
Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz „tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.
Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.
A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!
illusztráció: Alberta Depot
De! Ennek ellenére is sikerült
megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.
„Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”
Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:
az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.
És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:
átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.
Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!
Ha szeretnél többet megtudni az Elektromobilitásról, vagy a környezetvédelemről, akkor hallgasd podcast epizódjainkat itt a weboldalon, az egyes adás naplókban elhelyezett lejátszó segítségével, vagy a kedvenc podcast applikációdban, vagy a YouTube-on! Ne felejtsd elolvasni a cikkeinket és keress minket a közösségi médiában: rendszeresen posztok találhatók a Facebook-on (és néha az még az X-en is).
Kinek kell ez? Mire lesz jó? Hogyan? Miért??? Sok a kérdés, a félreértés, az információ hiány: mi most megadjuk a válaszokat, helyreigazítunk és elmondjuk, amit tudnotok kell! Észak-amerikai pickup-ok, gyártástechnológia, műszaki specifikációk, hiánypótló információk – részletesen. Ez az epizód 100%-ban CYBERTRUCK-ot tartalmaz: meghallgatását mindenki számára nagyon ajánljuk!
FIGYELEM! A Shownotes végén videógyűjtemény található, összesen több mint 20 darab videóval! Az epizód meghallgatása után arra kérünk, hogy nézz meg néhányat!
