Mi lesz majd akkor … #04

Új sorozatot indítottunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.

Életbevágóan Fontos Kérdések benzin/dízel/hibrid autóval közlekedőktől:

  • Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
  • Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
  • Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
  • Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?

Mi lesz majd akkor, ha a benzinkutakon (figyelem, többes szám!) elfogynak az üzemanyagok?

Mert ugye most pont ez történt: országos üzemanyag-hiány van Magyarországon.

Nincsen 95-ös, nincsen gázolaj, nincsen 100-as oktánszámú
szupernafta.

Se hatósági áron, se piaci árazással, sem sehogy.

Mit is szoktak mondani, hogy „3 perc megtankolni”?

Aha, 40 percnyi sorban állás után.

Ha egyáltalán nyitva a kút.

via GIPHY

Ha mégis akad valamennyi üzemanyag a töltőállomáson, akkor:

  • vagy általában 1 liter jár ársapkásan, a maradék meg becsorog a tankba 640 (95-ös), vagy 700 Ft-ért (dízel) literenként,
  • vagy mennyiségi korlátozás van érvényben és szerencsésnek mondhatja magát az autós, hanem csak 5, hanem akár 20 litert is vételezhet.

via GIPHY

Semmi gond, mert az belső égésű motoros autóval közlekedők (benzin, dízel, hibrid) kifejezetten örülnek annak, hogy ki vannak szolgáltatva az olajipari cégeknek, meg a Magyar Kormány abszolút szakmaiatlan, ostoba döntéseinek.

A CIKK EGY KLIKKELÉS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Mérlegen A Villanyautók – 2. rész: Össztömegek

Akinek nem lenne meg, hogyan kezdődött ez a 2 részes cikk-sorozat, attól azt kérem, hogy mielőtt most tovább olvasna, kattintson előbb ide és olvassa el az első részt, hogy képbe kerüljön!

Mérlegre velük!

– elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét – és ennek van-e valami oka? A cikkből sajnos nem derül ki.

De vajon miért van olyan érzésem, hogy megint „cherry picking” van a közbeszédben? Az autók össztömege csak és kizárólag akkor fontos, amikor villanyautókról beszélünk, de akkor nagyon.

Ha már a itt tartunk, akkor nézzük meg a teljesen véletlenszerűen kiválasztott járművek össztömegeit közelebbről. Hogy kontextusba tegyük ezt, megadom a járművek méreteit – és ha rendelkezésre áll, akkor az elektromos autóknál az akkupakkok méretét is. A sorrend a következő:

tengelytáv – hosszúság – szélesség – magasság, és végül az:

össztömeg.

Villanyautók – Polestar

Az elsőnek jöjjön a Polestar 3, mert Dani erről az autóról ír (lásd a cikk első részét). Az akkupakk mérete: 111 kWh: 2,99 méter – 4,9 méter – 2,12 méter – 1,61 méter, az össztömege:

2.584 – 2.670 kg

Méretes egy autó, abszolút a felső kategóriában játszik, nem egy közepes méretű CUV. Amely leírás inkább a „kistesójára” illik, márkán belül a Polestar 2 található meg egy egész méretosztállyal lejebb: 2,74 m – 4,61 m – 1,86 m – 1,48 m, az össztömegek pedig:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk br. 69 kWh:

1.940 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk br. 78 kWh:

2.150 kg

Úgy tudom – internetes információk alapján -, hogy a Polestar-ok azért nehezebbek a hasonló méretű villanyautós társaiknál, mert mindenki máshoz képest ők sokkal több rozsdamentes acélt használnak az autó karosszériájában – szemben az alumínium-ötvözetekkel és a karbonszálas műanyagokkal -, mint más autógyártók.

Hogy ennek mi az oka? Miért döntött így a gyártó? Mit jelent és mihez képest használnak „sokkal több rozsdamentes acélt az autó karosszériájában„? Ezekre sajnos én nem tudom a választ … lehet, hogy erre egy újságírónak kellett volna rákérdeznie a gyártónál?

A vas és az acél országa? Nem! Az acél és az acél járműve!

Ugyanakkor: látván a Polestar 3 súlyát, emberek milliói találhatnak nyugalmat a gyötrő évtizedek után! VÉGRE!! Na de miért is írom ezt?

Mert már a 90-es évek óta azt hallgatjuk, hogy:

„Bezzeg a régi autókban még volt anyag:
azokat nem óccsó műanyagból, meg puha alumíneumbó csináták, hanem acélból!”

Akkor hát tessék, a siránkozás, a nyavajgás a kérés meghallgatásra talált: a kínaiak hallják, a kínaiak tudják, hogy mi kell az okoskodó népnek: acél és még több acél, amennyi csak belefér.

Így lesz a felső kategóriás villanyautójuk 2,5 tonna.

Most már csak azt kelle eldöntenie a népnek, hogy mi a szart is akar valójában?

Mert 1 popóval 2 lovat nem lehet megülni! Ezt már a hátrafelé nyilazó szittya magyarok is tudták.

Villanyautók – TESLA, VW, NISSAN, HYUNDAI

Tesla Model Y, az ultramegakedvenc villanyautó mind Észak-Amerikában, mint Európában. Méreteiben érzésem szerint inkább a Polestar 2-höz áll közelebb: 2.89 m – 4,75m – 1,92 m – 1,62 m:
alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 75 kWh:

1.780 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk 75 kWh:

2.000 kg

Jól látható, hogy ugyanaz kihozható kevesebből is. A Model Y valamelyest nagyobb autó, még a 75 kWh akkupakkal is könnyebb, mint a Polestar 2 a 69 kWh-sal. Ennyit számít a villanymotorok és a további alaktrészek, részegységek sülya: Model 3 és a Model Y elektromotorjainak súlya 45-50 kg/darab.

Tesla Model 3, a ma kapható legjobb szolgáltatás kínálattal rendelkező villany-szedán (tehát nem egyterű, nem cross-over, stb.): 2,86 m – 4,69 m – 1,85 m – 1,44 m:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 54 kWh:

1.611 kg

alapértelmezett hatótáv plusz, szimpla motoros, akkupakk 62 kWh:

1.645 kg

hosszú hatótáv, szimpla motoros, hátsó kerék hajtás, akkupakk 75 kWh:

1.730 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, össze-kerék hajtás, akkupakk 82 kWh:

1.847 kg

A pletykákkal ellentétben tehát még véletlenül sem 2,5 tonnásak a „kis” TESLA-k, a Model Y is csak a legmagasabb opció választása esetén éri el a 2.000 kg-ot.

A CIKK EGY KATTINTÁS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Mérlegen A Villanyautók – 1. rész: A Hiányzó Információk

Október 17-én jelent meg Zách Dániel cikke a Telex-en az új Polestar 3-ról „Ultramodern és dög nehéz: saját csapdájában vergődik a jövő autója” címmel. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, mert egy kicsit hiányosnak érzem a publikációt.

A cikk első bekezdésében azt olvashatjuk, hogy:

francia Energia- és Környezetgazdálkodási Ügynökség (Agence de la transition écologique – ADEME), a héten zajló Párizsi Autószalon elé időzített cikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a jövő autói egyelőre dög nehezek, ami bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. Az elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét, aminek egyértelmű oka a hajtásukhoz használt lítiumion-akkumulátor.”

Nézzük részleteiben.

Amit még el kellett volna mondani:

– a jövő autói egyelőre dög nehezek – nem, nem azok, átlagban hozzák ugyanazt az össztömeget, mint az elmúlt 15-20 év ICE (azaz belső égésű motorral szerelt: benzines, hibrid és dízel) modelljei. Tapasztalatunk szerint a villanyautókat sokan szeretik a méretükhöz képest egy kategóriával alattuk található belső égésű motorral szerelt autó típusokhoz hasonlítani mind méretben, mind az össztömeg tekintetében.

– bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. – bizonyos esetekben talán, amúgy meg egyáltalán nem. Egy biztos: így is, úgy is csak árammal tölthetők fel az akkumulátorcsomagok és ezért az elektromos autóknak nincs szükségük:

  • sem motorolajra,
  • sem fosszilis üzemanyagra

a működésükhöz, azaz nem bocsátanak ki bizonyos esetekben a motorolajjal kevert üzemanyagük égéstermékét. Már ha a gyerták rendesen adnak szikrát és jó a keverési arány és tökéletes égés megy végre az égéstérben… Hmm, mennyi mindentől függ, hogy mit pufog ki az autó a cső végén?!

Az egyes villanyautó modellek között csak annyi a különbség, hogy hány tízezer megtett kilométert követően dolgozzák le az gyártásuk során megtermelt CO2-t: 27.000, vagy 78.000 km után – ez a nagy kérdés! És a Polestar már erre is adott egy megfejtést – igaz, kissé „pesszimistát”:

„Calculate everything as the researcher thinks that it would be fair and a Polestar 2 charged by renewable electricity would break even with ICE vehicles after 25,000 km (16,000 miles). If the EU electricity mix was considered, break-even would happen by 27,000 km (almost 17,000 miles), not 78,000 km (49,000 miles) as the report and Polestar said.”

klikk az illusztrációra a nagyobb nézethez

Hogyan történt ez? Az helyzet az, hogy az ellenpéldának hozott XC40 benzines CUV-nál a valósághoz képest kedvezőbb fogyasztással számoltak. Ha a valós közlekedési körülmények közötti fogyasztási értékeket veszik figyelembe, akkor a Polestar 2 már jóval korábban ledolgozza a az XC40-hez képest a gyártása során kibocsátott CO2-t.

Study Against EVs Backed By Legacy Automakers Is Debunked In Epic Way

Ami sokkal lényegesebb, mint az össztömeg:

Ennél sokkal fontosabb, hogy a villanyautók tölthetők részben, vagy kizárólag megújjuló energiaforrásból származó árammal. Míg a belső égésű motorral szerelt járművek (benzin, híbrid, dízel) nem működőképesek motorolaj és benzin, vagy gázolaj nélkül.

A villanyautó, még ha a „legkoszosabb” árammal is töltjük az akkumulátort, akkor is környezetbarátabb mint bármi, amibe fosszilis üzemanyagot kell tankolni.

A CIKK EGY KLIKKELÉS UTÁN FOLYTATÓDIK!

EMOB009 – Hydrogen & H2-FCEV Basics #1

Ez a Podcast Feed és itt tudsz támogatni bennünket.
Köszönjük!

Az epizód meghallgatható a YouTube-on is!

Shownotes

  • Hydrogen (Wikipedia)
  • röviden:
    • Fuel Cell Electric Vehicle,
    • Battery Electric Vehicle,
    • Plug-in Hybrid Electric Vehicle
  • Magyarósi Csaba videói:
  • 1966: Porsche 911S vagy Pontiac GTO … és a GM Electrovan
  • Forgalomban lévő H2-FCEV modellek világszerte: Hyundai Nexo, Toyota Mirai,
    • a Honda Clarity (FCEV, BEV és PHEV) gyártása ’21-ben véget ért…
    • negyedik modell NINCS.
a 2021 Toyota Mirai H2-FCEV röntgen képe
  • Mennyi az annyi?
kép forrása: Wikipedia
  • BEV hatótávok évről-évre:
  • Day Zero:
  • H2-töltőállomások fajtái, a megvalósítási költséggel együtt:
klikk a képre a nagyobb nézethez
  • 1990 Renault Mégane Concept
  • Tesla Supercharger töltőhálózat 4 kontinensen (Észak-Amerika, Európa, Ausztrália, Ázsia):
  • Toyota Mirai (Wikipedia)
    • eladási statisztika: 2014 óta GLOBÁLISAN NEM ADTAK EL 20.000 db se: “As of December 2021, global sales totaled 17,940 units.”!
    • Mennyi TESLA Model S fogyott el a forgalmazásának első 3 évében?
      • 2014: 31.655 db (US, Canada, China)
    • Mennyi Nissan Leaf I. fogyott el a forgalmazásának első 5 évében?
      • 2014: 61.507 db (worldwide)
    • 2014: TESLA + NISSAN: 93.162 eladott BEV!

Mi lesz majd akkor … #03

Új sorozatot indítottunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.

  • Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
  • Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
  • Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
  • Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?

Nem egyszer és nem először hallani ilyen és ehhez hasonló “fontos” kérdéseket a villanyautózással kapcsolatban. Nagyon kedves, hogy a benzin és gázolaj vérű autósok olyan dolgok miatt aggódnak, ami talán soha, talán majd csak évek, évtizedek múlva következnek majd be, ha egyáltalán…

Mert most, amikor még egy-egy lokálisan korlátlan mennyiségű CO2-t és NOx-t eregető nem-villanyautós évekre, talán 1 évtizednyire van attól, hogy legalább egy új hibridet vegyen, nem hogy villanyautót, olyan események miatt aggódik, amelyek egyáltalán nem befolyásolják az életét.

Például egyáltalán nem aggódott, nem foglalkoztatta a lakóhelye, a háztömb, vagy az egyéni fogyasztása, nem érdekelte a villanyáram fogyasztói ára, az elektromos hálózat állapota, vagy annak kapacitása akkor, amikor:

  • a mosogép végre társaságot kapott egy szárítógép személyében,
  • a konyhai hűtő mellé bekerült a háztartásba a fagyasztóláda,
  • aztán nem sokára rá a villanytűzhely mellé érkezett egy mikrohullámú sütő, közel egyidőben a mosogatógéppel, a további kényelmesebb konyhai munkákat pedig a botmixer, a turmixgép, vagy éppen a kenyérsütőgép, vagy az olajsütő beüzemelése segítte,
  • a katódsugárcsöveg színes tévé és a Hi-Fi torony mellé megvette élete első műholdas vevőegységét (parabola antenna),
  • bekapcsolta az első PC-jét a 15 colos CRT monitorral,
  • a VHS-magnó után a DVDlejátszót, majd a második számítógépet (laptopot), majd a tabletet, az okostelefonokat, az ADSL modemet, a Wi-Fi router-t, az okoshangszórót.
  • a régi tévéből lett új tévé: nagyon sok helyen plazma tévé (ekkor még nem az enegiatakarékosabb LCD),
  • a szoba ventillátort felváltotta a légkondícionáló, a régi PC-t meg egy 4-szer annyit áramot fogyasztó gamer PC a gyerek(ek)nek,
  • a kertben meg szép zöld lett a gyep, mert időről időre az elektromos fűnyíróval le vett vágva.

És akkor még a porszívóról, a hajszárítóról, a lézer-nyomtatóról és a többi elektromos háztartási-, vagy munkaeszközről még nem is beszéltem…

Egy szó, mint száz: az utóbbi évtizedben már minden háztartásban több számítógép, laptop, televízió készülék megtalálható volt a fentebb ismertett fogyasztók mellett. A sok kicsi sokra megy elv alapján egy-egy magyarországi háztartás áramfogyasztása jelentősen megnövekedett 1985 és 2015 között – mégsem hallottunk arról, hogy a hálózat túlterhelése miatt tömegével keletkeztek volna elektromos tüzek szerte az országban. Ahogyan arról sem volt szó egyetlen esetben sem ezelőtt 10-20 évvel, hogy az elektromos áram lakossági túlhasználata miatt elfogyott volna a delej a konnektorokból.

A fentebb felsorolt elektromos fogyasztók szinte minden esetben párhuzamosan működnek és vesznek fel áramot, ami ugyanazon a villanyórán át érkezik meg a lakásba/házba, mégsincs belőle probléma.

Ahogyan nem kell egyeztetni és beosztást készíteni a szomszédokkal, hogy ki és mikor kapcsolja be a vízmelegítőt, vagy hogy ki és mikor vágja majd a kertben a füvet, vagy hogy ki és mikor fúr-farag a garázsban, vagy éppen ki mikor süt-főz a villanytűzhelyen, vagy ki és mikor használja a mosógépét és a szárítógépét?!

Mindenki a maga időbeosztása és a kényelme szerint éli az életét a saját otthonában és amikor valamelyik elektromos eszközét használni akarja, akkor bekapcsolja és az működésbe lép.

NA! Ugyan ilyen egyszerű és gondtalan lesz a villanyautó otthoni töltése.

Miért?

  • Mert áramból nem eszik többet, mint a mosogatógép, vagy a szárítógép.
  • Mert meg tudod neki mondani, hogy hány Ampert vegyen fel a konnektorból, azaz hány kWh-val töltse az autó az akkupakkját.
  • Mert éjszaka fog tölteni, amikor a tulajdonos alszik, azaz a konyhában nem működik a sütő, vagy a főzőlap, senki sem vág füvet a kertben. Sőt, még a jacuzzi is ki van kapcsolva éjszakára.

De ha nem éjszaka töltesz, hanem napközben, mert éppen ahhoz van kedved, vagy most éppen így hozta ki a lépés, akkor sem lesz semmi: probléma nélkül meg lehet oldani bármelyik villanyautó otthoni töltését a nap közepén is! Ahogyan mondtam, nem kell aggódni amiatt egyetlen háztartásnak sem, ha egyszerre működik a hűtő, a fagyasztóláda, a főzőlap, a sütő, a mikrohullámú sütő, vagy éppen a hajszárító, a porszívó, vagy a teraszon a jacuzzi, vagy bent a házban a légkondícionáló.

Ha pedig vannak napelemek, amelyek besegítenek, akár csak minimálisan is, akkor meg főleg nem kell miért aggódni.

– Lázadó


nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay

Mi lesz majd akkor … #01

Új sorozatot indítunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.

NÉFK – Nemzeti Életbevágóan Fontos Kérdések

  • Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
  • Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
  • Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
  • Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?

Nem egyszer és nem először hallani ilyen és ehhez hasonló „fontos” kérdéseket a villanyautózással kapcsolatban. Nagyon kedves, hogy a benzin és gázolaj vérű autósok olyan dolgok miatt aggódnak, ami talán soha, talán majd csak évek, évtizedek múlva következnek majd be, ha egyáltalán…

Mert most, amikor még egy-egy lokálisan korlátlan mennyiségű CO2-t és NOx-t eregető nem-villanyautós évekre, talán 1 évtizednyire van attól, hogy legalább egy új hibridet vegyen, nem hgoy villanyautót, olyan események miatt aggódik, amelyek egyáltalán nem befolyásolják az életét.

Miért? Mert ért hozzá. Biztos. Hogy ért hozzá.
Valójába persze fogalma sincs, tapasztalata nincs, kíváncsisága sincs, hogy utána olvasson a tényeknek, adatoknak, vagy netán kipróbálja (egyszer végre), de véleménye az van. És hát ahogy látjuk, halljuk, olvassuk, ezt nem képesek magukban tartani, legyen szó akár mekkora ostobaságról.

A cikk egy klikkelés után folytatódik!