Welcome To Smog City

Ahogyan arról már a KBP Szeptember végi cikkében írtam, nyáron a magyarországi látogatásunk alkalmával találtam ezt-azt a szüleim garázsában letárolt régi dobozokban. Az alább látható rajz is onnan származik.

A rajzot feltételezhetóen rajz órán – és nem környezetórán – készítettem. A 6. osztályt 1992-ben, 12 évesen kezdtem meg. Sajnos a hónap és évszám nem szerepel a rajzon, azaz ’92 Szeptembere és ’93 Júniusa között bármikor készülhetett.

A keletkezésének történetére már nem emlékszem – meglepő sokkoló kimondani leírni, hogy ez a „remekmű” megvan már/majdnem 32 éves… Szóval a fene se emlékszik már rá, hogy miért is ezt rajzoltam?!

Szeretném felhívni a figyelmet a füstfelhőben repülő, gázmaszkot viselő madárra (varjúra?) és a 4 döglött halra a tóban. Érdekessége a képnek a feliratok kétnyelvűsége: már akkor – 1992-ben/1993-ban -, magyar ÉS angol nyelven is(!) publikáltam alkotásomat.

a 12 éves kis Lázadó így látta a környezet-szennyezést 1992/93-ban…
rajz: Lázadó

A 90-es évek elején még nem voltak se villanyautók (maximum kisérletezések voltak egy-egy autógyártónál kézzel épített teszt járművek képében – és haaatalmas igéretek műanyagből épült, mozgásképtelen, autókiállításokon mutogatott prototípusok képében), se energia-takarékos háztartási eszközök, és a megújuló energia-források nem, hogy gyermekcipőben jártak volna, hanem még a mászókában próbáltak 2 lábra állni

Az utcaképet még a szocialista blokk járműparkja alkotta, nagyon magas volt még a kétütemű-, vagy a katalizátor nélküli, négyütemű motoros járművek száma az utakon. A benzinkutakon még kapható volt a HTO, a „K”, azaz a Keverék benzin (66% benzin + 33% olaj: a kétütemű motorral szerelt autók/motorkerékpárok számára) és a 86-os és 92-es oktánszámú benzinben is jó sok ólom és kén volt még. A tömegközlekedésben az IKARUS füstölgő, dízel-motoros helyi- és távolsági autóbuszai teljesítettek szolgálatot…

„Az Európai Unióban 2000-től előírás az ólommentesség és 2009-től már ként sem tartalmazhat a benzin. Érdekesség, hogy a gyakorlatban mindkét anyagból megszabtak egy határértéket, ami nem nulla: elméletileg milliomod részben bár, de még mindig lehet kén vagy ólom a benzinekben.”írja a TC.

A Heves Megyei Hírlap archívumában találtam rá arra a cikkre, amelyben arról írnak, hogy 1992 Novemberétől már ólommentes benzint is előállít a MOL Dunai Finomítója – amely egyébként, mint ahogyan azt a Villanyautósok 2019-es cikke alapján mindenki megtudhatta -, „évente 80-85 MW teljesítményt vételez, összesen évi 600–660 millió kWh-t fogyaszt”. (660.000.000 kWh = 660.000 MWh = 660 GWh = 0,66 TWh)

Új, 91-es oktánszámú ólmozatlan(!) benzin 1992. Novemberétől az ÁFOR (Ásványolaj Forgalmi Vállalat) kutakon!
forrás: Hungaricana

És hogyan értékelte a mindenkihez szóló, figyelem-felhívó művemet Ildikó néni, a rajztanárnő? Nos, Őt nem érintette meg a téma komolysága, vagy talán csak a kivitelezés nem sikerült az elvártaknak megfelelően, ezért kaptam csak egy 3/4-es értékelést…

Ha neked is van valami hasonló, a környezet-védelemmel, környezet-károsítással kapcsolatos, gyermekkori alkotásod az általános iskola éveiből és azt megosztanád velünk, akkor kérlek, küldd el az e-mail címünkre és mi publikálni fogjuk a weboldalunkon!

– Lázadó

Albertai Hidrogén(es) Horror Történet

Jelenleg több a kérdés, mint a válasz, több a kétség, mint a bizonyosság, mégis dollár százmilliók kerültek és kerülnek elköltésre – csak itt, csak most, csak a hidrogén miatt! Nagy számokkal dobálózó politikusok, dollármilliókat kockáztató befektetők, hatalmas tervek, hangzatos igéretek, s mindeközben a fejekben buzog a „wishful thinking”.

Megdöbbenve láttam és hallgattam, hogy Alberta Kormánya és a megtévesztett vállalkozások vezetői mindent egy lapra tesznek fel!

Eközben a világ (Kína, Egyesült Államok, Európa) és Kanada egyes tartományai, úgy, mint: BC, Ontario, Quebec, jól láthóan az akkumulátor-technológia irányába haladnak hatalmas lépésekkel (lásd: akkumulátoros meghajtás személyautókban, kamionokban, autóbuszokban, teherhajókban, sőt, a repülésben is(!), stb-stb., lakossági és szolgáltatói akkumulátoros energia-tárolás, napelem farmok, szélgenerátor telepítések), addig – számomra teljesen érthetetlen módon – Alberta Konzervatív Kormánya, az albertai (olajipari) cégek – na, meg a Toyota(!) – és magánvállakozók a hidrogént favorizálják.

A további részletek az alábbi videóban hangzanak el.

Igyekeztem elég alaposan és részletesen bemutatni AZ ELSŐ, AZ EGYETLEN albertai hidrogén-töltőállomást és a hozzá kötődő tartományi és magán projekteket – ezért lett a videó 39 perc hosszú, de a történet csak így lehetett teljes.

A kapcsolódó linkek a videó alatt találhatók.

Kérdéseket, észrevételeket az Elektromobilitás Podcast e-mail címén várunk.

Technika:

– Lázadó

Ivóvízből Üzemanyagot – Az Olajipar Édesvíz Igénye

Nagy érdeklődéssel olvastam az Április közepe táján megjelent cikkekeket a Telex és a Villanyautósok oldalain a MOL százhalombattai zöldhidrogén üzemének felavatásáról. Biztosan sokan vannak, akik lelkendeznek a hír hallatán… de a cikkekben felvázolt kép sajnos közel sem teljes.

Véletlenül, avagy szándékosan, nem tudom -, kimaradt a kontextus mindkét cikk esetében (- mint azt később megtudtam, szándékosan!). Azaz: a legfontosabb információról nem írt egyik cikk sem. Oké, aki a sorok között tud olvasni, vagy aki tájékozott a témában, az megtalálta a lényeget. De én úgy gondolom, hogy ennél sokkal konkrétabban kellett volna fogalmazni, nyugodtan néven lehetett volna nevezni a problémát.

Amiről mindenki rettentő nagy jóindulattal hallgat. Az Elektromobilitás Podcast-ot leszámítva. Mi már több alkalommal is hangot adtunk az aggodalmunknak, lásd: blog posztjainkat és a témával foglalkozó egyes podkaszt epizódokat.

Miért nem írtak a témahoz szorosan kapcsolódó adatokról, információkról? Elfogyott a karakterszám? Ha még ekkor sem ír róla senki sem, akkor majd mikor is fognak? Ha ez sem elég ahhoz, hogy szóba kerüljön legalább a fele annak, amiről alább írok, akkor mi kell még?

A hiteles, teljes körű, kritikus gondolkodást ösztönző, részletekbe menő, adatokon és tényeken alapuló tájékoztatás lenne a kívánatos. Szócsőnek ott az autógyártó/olajipar marketing osztálya…

A 2 cikk:

Az előbbi hírportálon az olvasható, hogy:

„Az amerikai Plug Power elektrolizáló berendezése mindenesetre tényleg megújuló forrásból származó elektromos árammal bontja a vizet hidrogénre és oxigénre. Így egyáltalán nem képződik környezetszennyező melléktermék, sőt 1 tonna zöld hidrogén előállításával 8-9 tonna zöld oxigént is termel az üzem.”

Százhalombattán épült fel a régió legnagyobb zöldhidrogén-üzeme

A fentiekből csak az maradt ki, hogy az a víz, amelyet a százhalombattai üzem fel fog használni, az édesvíz, azaz

ivóvíz,

amellyel más esetekben:

  • mezőgazdasági területeket lehet öntözni,
  • amellyel haszonállatokat lehet itatni,
  • amelyet mi, ti, ők megihatunk,
  • amelyből te, én, mindenki tisztálkodásra, növény-gondozásra használhat.

A bejövő sima, mezei csapvíz rendkívül alapos tisztításon megy még át, és a felső konténersorban fordított ozmózisos rendszerrel kiszűrnek belőle minden ásványi sót és szennyeződést.

Hamarosan kicsit tisztábban fut majd szinte minden magyar dízel és benzines

Most, amikor nem csak Kanadában, hanem Európában is hatalmas probléma a nyári szárazság, az egyik aszályos nyár jön a másik után, akkor megint jön a multimilliárdos olaj- és gázipar, aki megment bennünket – lásd: „Az üzem 25 ezer tonnával csökkenti a Dunai Finomító szén-dioxid-kibocsátását” – a valóságban pedig

az egyik kezével ad, a másikkal meg elvesz (ugyanannyit, ha nem éppen többet)!

A mai napig rengetegen habzó szájjal átkozzák, a pokolba kívánják a lítium-lepárlást, az akkugyártást, a villanyautókat. És ugyanezek az emberek gondolják azt:

  • hogy az ivóvízből előállított zöld hidrogén lesz az emberiség megmentője,
  • hogy a hidrogén a jövő üzemanyaga!
köribari ötlet: ivóvízből csinájunk olajipari alapanyagot
fotó: Jacek Dylag / Unsplash

Sőt, Kanadában nyugati oldalán már az 5-6 hónapig tartó tél is szárazsággal súlytott, mert nem esett elegendő hó a Kanadai Sziklás-hegységben (évtizedes negatív rekord dőlt meg!), azaz az olvadáskor nem lesz elég vízhozama a folyóknak és itt a prérin mindenki (a települések, a farmerek, a kisgazdaságok, az ipari felhasználók, stb.) mililiterre pontosan méricskélhetik majd az ivóvizet, hogy egyformán juthasson mindenkinek… De erről majd később.

Egy Kattintás Után Jön A Lényeg! > > >

Amiről Nem Tudsz Semmit, Arról Ne Nyilatkozz!

Nem tudom, hogy ez hogyan történt a múltban, de mostanság nagy divatja lett annak, hogy tekintélyes szakemberek olyan témákban nyilvánulnak meg – újságírói kérdésre válaszolva -, amiről idejét múlt, esetleg marginális, vagy zéró tudásuk van… Továbbra sem szégyen azt mondani, hogy „ehhez én nem értek”, vagy „nem vagyok tisztában a részletekkel, így erre a kérdésre nem válaszolnék”, vagy „ismeret hiányában erről nem beszélnék”!

Viszont: ha a valaki magabiztosan beszél hülyeségeket egy olyan témában, amiről fogalma sincs, akkor az esetek többségében csak egyetlen dolog szokott megtörténni: a hallgatósága/olvasótábora hangosan kiröhögi, a nyilatkozó szaktekintély hitelét veszti majd ezt követően senki nem fogja őt komolyan venni még akkor sem, ha a saját szakterületéről nyilatkozik.

2023 Tesla Model Y – az egyik legkörnyezetbarátabb és egyben a legkereseetteb(!) személyautó a piacokon.

A Telex.hu cikke szerint Csaba László közgazdász azt mondta a Magyar Hang-nak adott interjúban a személyautózással kapcsolatban, hogy:

„nagy az esély arra, hogy a környezetszennyező elektromos autó csak átmeneti szerepet tölt majd be”.

Csaba László: Hatalmas a szakadék Magyarország és a fejlett világ között, ott nőtt a tudás értéke, itt csökkent

Hogy ezt és így valóban elmondta-e a közgazdász akadémikus, azt nem tudom leellenőrizni, mivel nem vagyok a Magyar Hang előfizetője, így nem férek hozzá a cikkhez, azaz eredetiben sajnos nem tudom elolvasni a Csaba Lászlóval készült interjút.
Szerintem szavazzuk meg a bizalmat a Telex cikkét megíró Molnár Rékának és higyjük el, hogy Csaba László valóban tett ilyen kijelentést, azaz szerinte a villanyautók környezetszennyezőek és nagy eséllyel csak átmeneti szerepet töltenenek be a személyi mobilitásban.

Nekem összesen csak két kérdésem van.

1., Ha Csaba úr szerint az elektromos autók környezetszennyezők, akkor a belső égésű motorral szerelt járművek azok vajon micsodák?

2., Miért nem lehet utána nézni, utána olvasni, informálódni adott témában, mielőtt egy ilyen meggondolatlan kijelentés elhangzik?

Egy Kattintás Után Megadom A Válaszokat A Kérdésekre – És Még Ennél Is TÖBBET!

Apple Event 2023

„Hogy jön ez most ide?” – hangozhat el a teljesen jogos kérdés. Természetesen úgy, hogy környezetvédelmi szempontok alapján közelítjük meg az új Apple Watch-ok és az új iPhone 15 sorozat bejelentését, bemutatását.

Aki régóta hallgat bennünket, az tudja jól, hogy az Elektromobilitás Podcast-ban nem csak villanyautózunk, akku-technológiázunk meg Toyota Mirai-t fikázunk, hanem aktívan foglalkozunk a megújuló energiaforrásokkal, a környezetvédelemmel is.

Így kerül tehát képbe most az Szakács Timót és csapata.

Az idén Szeptember 12-én került megrendezésre publikálásra az Apple Event videó, ahol az új Apple Watch Series 9, az új Apple Watch Ultra 2 bemutatása mellett megismerhettünk az új iPhone 15 sorozat 4 tagját is.

És!

Az iPhone 15-tel végre, VÉGRE(!) búcsút inthetünk a Lightning portnak, amely 2012-vel kezdődően volt az iPhone-ok és iPad-ek (és egyéb Apple hardverek) töltő- és adatportja (is). Valami különös oknál fogva egyes iPad modelleken már 2018-ban bevezetésre került az USB-C port… de az iPhone-oknál egészen 2023-ig várni kellett a váltásra!

Ez alkalommal az Apple ahelyett, hogy csak simán felsorolta volna a száraz adatokat és információkat egy hatalmas kijelző előtt állva arról, hogy milyen eredményeket értek el a szén-lábnyomuk (a.k.a. carbon footprint) csökkentése érdekében, s milyen további célokat kívánnak teljesíteni 2030-ig, a kreatívok igazán kitettek magukért: egy közel 5 és fél perces rövidfilmben sorolták fel, hogy hol tartanak most, 2023 őszén!

Mother Nature needs a status report from Apple’s Environmental Team

Ennyi lenne az ups, és a downs pedig… szóval nem lehetünk teljesen büszkék az elért eredményekre. De is miért nem?

Erről bővebben a soron következő, Szeptemberben megjelenő Elektromobilitás Podcast epizódban mesélünk majd!

Lator & Lázadó