Több alkalommal beszéltünk már arról, hogy mit jelent a szénelfogás, hogy mennyibe kerül és legfőképpen, hogy miért nem hatékony módja a környezetvédelemnek? Egy áprilisi hír kapcsán megint szóba került a téma és – mivel más nem tette meg -, mi utána néztünk a számoknak!
Mi ez a levegőben?
Legutóbb az Elektromobilitás podkaszt 16. epizódjában beszéltünk arról, hogy miért nem hatékony a “levegőből-veszi-ki-a-szént” (- legalább is így magyarázta ki a Zárpi) eljárás? Miért kerül egy vagyonba az első kapaváságtól az első tonna kinyert szénig és miért nincs értelme ennek az egésznek így, ebben a formában?
Egy áprilisi, a Microsoft-ról szóló Prohardver cikkben szereplő információk adták az indíttatást, hogy ismét írjak az egyik “kedvenc” greenwashing-témámról.
A Microsoft szerződést írt alá, és támogatja azt a Louisianában lévő karbonmentesítő projektet, amely a következő 15 év alatt 6,75 millió tonna szén-dioxidot vonna ki a levegőből – állítólag ez a világ legnagyobb olyan projektje, amely tartós karbonmentesítéssel foglalkozik. Az AtmosClear alapvetően kipréselt cukornádat (bagasz) és erdei nyesedéket használ, hogy energiát termeljen, a termelt karbonlábnyomot pedig befogják és a föld alatt tárolják.
Az AtmosClear louisianai programját támogatja a Microsoft. – Prohardver, 2025. Április 16.
Az EMOB016-ban arról adtunk hírt, hogy a globális CO2 kibocsátás évente
- 2020-ban még “csak” 31,5 milliárd tonna volt, amely
- 2024-re 41,6 milliárd tonnára növekedett, azaz a Földlakók 4 év alatt 32%-kal növelték meg a CO2 kibocsátást!
Ezzel kapcsolatban pedig elmondtuk, hogy a legnagyobb, a leghatékonyabb szénelfogó rendszer, amelyet ember valaha felépített, a Climeworks nevű vállalkozás Mammoth Carbon Capture Plant, amely Izlandon található. Ez a létesítmény évente 36.000 tonna szenet vesz ki a levegőből – miután teljes sebességre pörgették fel a ventillátorokat.
A mi matekunk úgy adta ki, hogy ez az egy szűrőrendszer a 2024-es teljes CO2 kibocsátásnak csak a 0,00008654%-át távolítja el a légkörből – a 86 milliomod százalékát!
A Prohardver cikk azt írja, hogy a Microsoft 29,1%-kal több üvegházhatású gáz kibocsájtásáért volt felelős 2024-ben, mint 2020-ban. 2023 végén 17,2 millió tonnáról adtak ki jelentést. Jól látható, hogy a Microsoft közel hasonló mértékben növelte meg karbon-lábnyomát ebben a 4 évben, mint a Bolygólakók globálisan.
Ez az üzemegység – az AtmosClear mögött álló Fidelis tervei szerint – évente 450.000 tonna szenet távolítana el a légkörből – azaz a kapacitása kb. 12,5-szer lenne nagyobb, mint az izlandi Mammoth-nak. Amely már működik, viszont a Louisiana-hoz még hozzá sem kezdtek, az építkezés még csak nem is ebben az évben, hanem 2026-ban indul majd. Az üzembehelyezés – a jelenlegi tervek szerint -, 2029-ben lesz esedékes.
Majd 4 év múlva!
Addig pedig a Microsoft-nál megy tovább az élet – business as usual -, de legalább elérték, hogy senki nem vetheti az igazgatótanács szemére, hogy nem tesznek valami a környezetvédelemért. Hát nem? Hát de!
Az elköteleződés tehát már megtörtént, de hogy mennyire lesz majd hatékony és sikeres a szénelfogó üzem, azt még senki sem tudja. Feltételezem, a tervezőasztalon jól mutat a projekt, a Microsoft részvényesei boldogok, az ügyfelek örülnek a öt kilences rendelkezésre állásnak, stb.
Optimizmus: LVL-9999
Ha abból indulunk ki, hogy tavaly 42.000.000.000 tonna CO2 került a levegőbe és azzal számolok, hogy ez így is marad 2029-ig, ahogyan a Microsoft karbonlábnyoma sem fog növekedni a következő 4 évben, azaz továbbra is “csak” 17.200.000 tonnával járulnak hozzá minden évben a 42 milliárd tonnához, akkor:
- a Louisiana-i AtmosClear a Microsoft éves kibocsátásának a 2,62%-t,
- az teljes globális CO2 kibocsátásnak pedig a 0,0011%-t fogja majd eltávolítani a légkörből…
Csepp a tengerben – vagyis inkább szénszemcse a légkörben.
Nem tartom valószínűnek, hogy a Microsoft CO2 kibocsátása megáll ennyinél – főleg, hogy a felhős tárhelyszolgáltatás és az AI-t kiszolgáló szerverfarmok száma folyamatosan növekszik -, és a következő években lenne esély arra, hogy valamelyest is csökkenne a vállalat CO2 kibocsátása. Azaz – még ha kis mértékben is -, de a kibocsátásuk a 17,2 tonnáról inkább növekedni fog a 2025 és 2029 közötti időszakban, vélhetően az AtmosClear üzemének átadására már elérheti majd akár a 22-23 tonna/évet is.
Még ha a papíron az AtmosClear számai jól is mutatnak, kérdéses, hogy majd az üzembehelyezést követően valóban olyan hatékonyan fog-e működni a rendszer, mint ahogyan azt most, ezekben a hetekben elképzelik? Ha kevésbé lesz hatékony és a Microsoft pedig nagyobb növekedést fog mutatni a CO2 kibocsátása tekintetében, akkor az is elképzelhető, hogy a szénelfogás hatásfokának mutatója gyorsan 2% alá csökken – amiről tudom, hogy még így is több, mint a semmi, de nagyon-nagyon kevés ahhoz, hogy eredményes és gazdaságos üzemelésű legyen az AtmosClear levegőből-a-szenet szűrőrendszere. Talán mondanom se kell, hogy az üzemeltetés, a karbantartás, a személyzet foglalkoztatása minden percben súlyos dollár tízezrekbe fog kerülni…
Ezért és emiatt mondjuk azt, hogy a szénelfogásnak:
- a CO2 kibocsátás mértéktelensége
- és a szénelfogó-rendszerek jelenlegi és a jövőbeli hatékonysági mutatói mellett
NINCS SEMMI ÉRTELME!
Ennél sokkal hatékonyabb, eredményesebb és környezetbarátabb megoldás lenne az, ha a kiszűrendő CO2-t ki sem bocsátanák!!
Azaz: a szénelfogásra elpocsékolt időt, energiát és pénzt inkább megújuló energiaforrások tovább fejlesztésére és telepítésére kellene fordítani; valamint
energiatakarékos eszközparkok használatát kellene szorgalmazni!
Fontos lenne az egyes irodaházak, üzemek, gyárak, szervertermek energia-felhasználását optimalizálni!
Az a legjobb energia, amit elő sem kell állítanunk! Aminek az előállítása során keletkezett emissziót nem kell egy külön erre a célra – nagyon sok pénzből megépített -, infrastruktúra üzemeltetésével kiszűrni a légkörből. Az AtmosClear azt mondja, hogy annyira köribari lesz az üzem (- I wanna see that, okay?), hogy a működése során keletkezett összes CO2-t megfogja majd és jól eltemetik a föld alá. Teccikérteni? Nincs szem előtt, tehát nem is létezik.
Mindezek után már csak egyetlen kérdésem van:
miért tűnik számomra az összes Carbon Capture
létesítmény egy szélmalomharcnak?
Folyamatosan azon megy az agyalás, hogy a szénelfogást végző rendszerek még hatékonyabbak legyenek – s ezáltal még nagyobbak, ezáltal még energiaigényesebbek is egyben -, miközben a Föld nevű bolygón az üveghatású gázok kibocsátása évről évre emelkedik… Ahelyett, hogy a kibocsátást csökkentenénk – drasztikusan, persze -, inkább fejvesztve próbáljuk meg utolérni magunkat és feltakarítani azt az egyre nagyobb mocskot, amit mi, az Emberiség magunk után hagyunk.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó
nyitókép: Arseny Togulev / Unsplash