Buta kommentre okos reakció. Az egész úgy kezdődött, hogy Lator a Messenger-en elküldött a „közösbe” egy Fb reel-t és én meg volt olyan barom érdeklődő, hogy beleolvastam a kommentekbe! Íme.
Ez lenne az a videó, de ha valaki be van oltva Facebook ellen, akkor az megnézheti itt és most:
A videóban Joseph Fay, Cybertruck tulajdonos, azt mutatja be, hogy a tévhitekkel és a hiedelmekkel ellentétben A GYAKORLAT azt mutatja, hogy a villanyautó tölthető szakadó esőben is. Sőt, még akkor is, ha a töltőkábel fejét, vagy magát a villanyautóba épített töltőcsatlakozót (nem kevés) víz éri.
Miért? Mert – micsoda meglepetés -, nem a Facebook 128.962.427. kommentelője volt az első, akinek eszébe jutott, hogy autók parkolnak csillag garázsban és mindennek tetejébe még rendszertelen időközönként előfordul, hogy esik az eső – hol jobban, hol kevésbé.
Egyébként hogy van ez? Lehet, hogy Ők még soha sem láttak felsővezetékről üzemelő trolibuszt, villamost, vagy villanymozdonyt,esetleg elővárosi vonatot, vagy egy metrót, amely egy harmadik sínszálról veszi fel a működéséhez szükséges 825V-ot?
Heti rendszerességgel összegyűjtöm és az EMOB blogon megosztom veletek azokat az írásos, videós, podkaszt tartalmakat, amelyeket a figyelemetekbe szeretnék ajánlani. Lázadó szubjektív válogatása erre a hétre.
Tartalomjegyzék:
Magyarország vs. Japán: MÁV, te is látod ezt?
USA, 1940: A benzin ereje – a gőzhajtás csődje.
TESLA Supercharger Hálózat, 2024Q3
TESLA Semi menni Európa
RIVIAN: a villanyautók nem robbanak fel a hurrikánban (sem)!
GM és FORD: így kell kamuzni!
Magyarország vs. Japán: MÁV, hallod ezt?
Egy YouTube Shorts-ban jött szembe a japán panoráma-különvonat, a Saphir Odoriko, amely nem csak pontos, gyors, hanem olyan, mint egy 6-csillagos luxus-szálloda.
A jegyek ára, egy fő számára, egy útra, a teljes útvonalra:
Cserébe nem csak 1 olyan, amilyen WC van a szerelvényen, hanem egy komplett fürdőszoba található az egyes vasúti kocsikban, illetve van külön piszoár és tökéletes tisztaságú mosdó. Valamint van hatalmas, süppedős, forgatható-dönthető, lábtámaszos, kis asztalkás, olvasólámpás, elegáns bőrfotel. És van egy komplett étterem is, amelyben olyan tésztaétel is rendelhető, amelyet maga Chéf Zaiyu Hasegawa, a világhíres tokiói étterem, a Kagurazaka főszakácsa választott be az étlapra. Az Ő étterme volt az, amely a pandémia közepén, 2020-ban, két Michelin-csillagot is be tudott gyűjteni! Menüt rendelni pedig a vonat saját okostelefonos applikációjában érdemes.
A Saphir Odoriko a Tokió belvárosa és Shimoda városa(Izu félsziget) közötti 167 km-es távolságot a maximum 120 km/h végsebesség és a 9 megálló mellett kb. 2,5 óra alatt teszi meg – a látvány pedig leírhatatlanul gyönyörű! Ugyanezt az útvonalat – a menetrendi adatok alapján – a Tokaido Shinkanzen 2 óra 22 perc/31 perc alatt teszi meg.
Hmm, van még hova felnőnie a MÁV-nak…
* JMF – Jó Magyar Forint
USA, 1940: A benzin ereje – és a gőzhajtás csődje.
Teljesen véletlenül találtam rá Rube Goldberg „gépének” Wikipedia-szócikkjére. Aki nem ismeri Rube (1883/JL/04 – 1970/DE/07) szakmai múltját, annak a szócikk kiváló leírást ad az amerikai karikaturista, szobrász, író, mérnök és feltaláló munkásságáról. Angol nyelvterületen a nevével fémjelzett „gépezet” egy láncreakciós típusú gép/szerkezet, amelyet szándékosan egy egyszerű feladat közvetett és nem gyakorlatiasan túl bonyolult módon történő végrehajtására terveztek.
Szerintem legtöbben ilyet a Tom és Jerry rajzfilm-sorozat egy-egy epizódjában láthattunk, amikor Tom valamiféle Jerry-elfogó gépezetet alkotott.
Teljesen feleslegesen, ugye. Az eredményt meg már tudjuk:
Dohányzó rajzfilm figura… igazi 1940-es évek.
A Rube gépéről szóló szócikkben megtalálható egy 1940-ben készült rövidfilm is, amelynek egy 3 és fél perc hosszúságú részlete lesz a fontos a számunkra.
„DE MIÉRT IS?” – teheted fel a teljesen jogos kérdést!
…volt a címe annak a rövidke cikknek, amely az egyik, 1994-es iskolaújságban megjelent. Ma már fel sem kapjuk erre a fejünket, de akkoriban elég nagy szónak számított.
Az általános iskolámnak volt egy iskolaújságja, amely a SULISAJT-Ó névre hallgatott. Ezt diákok írták diákoknak, a legváltozatosabb témákban lehetett információkhoz jutni – és természetesen, nem ingyen! Gondolom, hogy a 20,- Ft-os ár éppen, hogy fedezte az előállítási költségeket. A Bankmonitor inflációs kalkulátorát használva ez az összeg ma 195 Ft lenne. Alig kétszáz forint egy iskolaújságért pedig sem sok. Ma már egy jófajta, retró-hangulatú, kockás matekfüzet is 156 Ft-ba kerül.
Akkoriban már létezett a Microsoft szövegszerkesztőjének egy korai verziója (ez volt a: Word for Windows), amely alkalmas volt egyfajta kiadvány szerkesztésre is, de a suliújság sokszorosítása továbbra is egy szekrény méretű fekete-fehér fénymásolóval történt. Ismerve a 90-es évek közoktatásának költségvetését, örülhettünk, hogy jutott pénz fénymásológépra, fénymásoló papírra, tartozékokra és karbantartásra.
