Véletlenszerű rendszerességgel összegyűjtöm és az EMOB blogon
megosztom veletek azokat az írásos, videós, podkaszt tartalmakat,
amelyeket a figyelemetekbe szeretnék ajánlani. Lázadó szubjektív
válogatása következik.
Tartalomjegyzék:
- a legújabb szilárdtest akkumulátor bejelentése a CES-en,
- a 100 éves kiberteherautó,
- 200 oldalnyi statisztika 2025-ről 2025-ből,
- az EU-ban jobban teljesít a nap és szél, mint az olaj és a gáz,
- India gyorsabban vált villanyra, mint annak idején Kína,
- sokba és még annál is többe kerül nekünk az éghajlatváltozás!
Forradalmi felfedezés, vagy csak a Kalevala* legújabb fejezete?
Vagy, ahogyan egy kommentelő írta a YouTube-on: hatalmas lyuk tátong a Fánk Labor állításában.
Számtalan riport, cikk és videó készült a finn Donut Lab és a szintén finn Nordic Nano (nyomtatott szén nanocsövek/nanoszálak) által a CES 2026-on bejelentett solid-state battery, azaz szilárdtest akkumulátorról, amelyet az észt Verge Motorcycles a TS Pro modelljével kiván bevezetni a nemzetközi piacra. A vadító számokat tartalmazó technika specifikáció részleteinek felsorolásától megkímélnék mindenkit, gondolom, több helyen is elolvastátok már.
A legalaposabb elemzéseket talán
- Ziroth (a.k.a. Dr. Ryan Inis Hughes, PhD – mérnök és kutató, aki az elektromos meghajtásra és energia-technológiákra specializálódott)
- Matt Ferrell és
- Miss GoElectric (a.k.a. Laycee Schmidtke – több mint egy évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkezik, számos autógyártóval működött együtt különböző járműmodellek bevezetésében) végezte el – az Ő videóikat ajánljuk most:
Ráadásként az InsideEVs Donut Lab Says It Cracked Solid-State Batteries. Experts Have Questions című cikkét is linkeljük. Ahogy írják: “A small Finland-based startup claims to have made a big, solid-state battery breakthrough. Now, the industry is asking for proof.” – azaz egy finn, 2 éve indult vállalkozás szilárdtest-akku áttörésről számolt be, az iparág most bizonyítékot szeretne, alátámasztandó mindazon merész kijelentéseket, amelyeket a CES-en hallhattunk.
A legkülönösebb a számunkra, hogy a Nordic Nano a cikk megjelenése előtt nem kívánt reagálni az InsideEVs megkeresésére. Az finn Yle magazinnak adott nyilatkozatában a Nordic Nano vezérigazgatója, Esa Parjanen azt mondta:
“Nem akarjuk felfedni, hogy hol és
hogyan gyártjuk a termékeinket.
Ez üzleti titok.”
Azt mondják: ez üzleti TITOK!!
A helyzet az, hogy láttunk már ilyet, azt pedig úgy hívták, hogy NIKOLA Corp. és Trevor Milton. (Milton távozása az új vezetéssel NIKOLA összebútorozott az IVECO-val. Pár száz elektromos nyergesvontatót le is gyárottak, majd alig egy évvel ezelőtt csődöt jelentettek…) Nagyon izgalmas és egyben érdekes is, hogy ismét egy hasoló “forradalmi” elképzelésnek, terméknek vagyunk a szemtanúi…….. Ezt a gyanút erősíti meg a Donut Lab weboldalán az Industries (magyarul: iparágak) menüpont is. Meglepő, hogy egy 2 éves múltra visszatekintő cég MINDENRE is kínál megoldást, mindekinek is van egy megfelelő termékük. Hol is láttuk már ezt korábban???
Ja, tényleg!
A számítógépes grafikai programmal készült járművek kb. végtelen sora annak idején a NIKOLA weboldalán volt megtalálható! A Donut Lab-nál sem érzek igazán mást, mint akkor: ez nagyon gyanús! Túl szép, hogy igaz legyen!
Van itt minden, mint a búcsúban…
Még nem létezik a cég 3 éve sem, de többet kínál, mint a SpaceX és a TESLA együtt!
Robogjunk tovább: több olyan üzem- és gyárlátogatásról láthattunk már videót – s nem csak akkumulátor gyártók esetében -, ahol a gyáron belül előre megadott útvonalon, megadott helyeken volt szabad csak felvételeket készíteni. Vagy a cég által készített videókat lehetett felhasználniuk a televízió csatornának, újságíróknak, YouTuber-eknek.
A 2020-as évek közepén már nem elég egy hangzatos bejelentés, nem elég, hogy az eredeti szilárdtest akkumulátor helyett csak egy makettet, azaz egy üres műanyag dobozt viszünk el a CES-re… Ha a Donut Lab nagyon akarta volna, akkor a CES-en sokkal konkrétabb dolgokat, felvételeket, független, hiteles mérési eredményeket is bemutathatott volna. De ezt nem tették meg.
Így viszont több a kérdés, mint a válasz.
Az elmúlt jó 20-25 évben többen is próbálkoztak már ú.n. ultrakapacitással/szuperkondenzátorokkal, amelyekről a Wikipédián a következőket olvashatjuk:
A rövid idő alatt viszonylag nagy energiát felvenni és leadni képes, karbantartásmentes, a jármű élettartamával összemérhető élettartamú, jó hatásfokkal és nagy ciklusszámmal üzemelő, környezetbarát eszköz elegáns megoldására régóta nagy az igény. Ennek kielégítését az utóbbi időben a több száz illetve ezer farados kondenzátorok közelítik meg egyre jobban. A közeljövőben komoly konkurenciát jelenthetnek az akkumulátoroknak, de legfőképpen jól kiegészíthetik egymást.
Ha a Donut Lab inkább egy nagy energiasűrűségű, olcsón gyártható, megbízható és tartós, szén-alapú nanocsövekből készült szuperkondenzátort hozott össze, akkor: mondják azt! Azzal sincs semmi baj, nem feltétlen kell meglovagolni az éppen most divatos “szilárdtest akku” megnevezést csak azért, hogy nagyobb figyelemre tegyenek szert.
De valamiért ők ragaszkodnak az akkumulátor megnevezéshez! Ha nem néznek minket totál hülyének, akkor ennek valami nyomós oka kell, hogy legyen! A legutolsó hírek szerint a Donut Lab továbbra is, azaz most január végén is kitart amellett, hogy a “találmányuk” egy szilárdtes akkumulátor, nem pedig egy kondenzátor!
forrás: Ziroth – Decoding The World’s First Solid State Battery
Hogy milyen végkövetkeztetésre jutott Ryan a legfrissebb információk birtokában, a fenti ⬆️ videóban meghallgatható!
Szerintem három lehetőség áll fenn:
- létező termékről van szó, de a célegyenesben megtorpant a fejlesztés, vagy éppen a sorozatgyártásra történő felkészülés ütközik akadályba, mert a Donut Lab idő elött kifogyott a pénzből (mert pl. többet költöttek, mint gondolták, vagy nem jöttek be olyan források, amelyekre számítottak). Hirtelen ötlettől vezérelve “megpróbálnak” túljárni mindenki eszén, azaz kétségbeesetten próbálnak új befektetőket találni. Ehhez pedig a legjobb, ha a CES-en villantanak egyet — ahelyett, hogy a félkész termékkel, vagy a sorozatgyártásra már majdnem alkalmas akkuval a tervezőasztalon szép csendben csődbe mennének (mint több másik startup).
Csak az a baj, hogy egy villantás ma már nagyon kevés! - papíron nagyon jól néz ki, még a matek is kiadja. Talán létezik is egyetlen darab kézzel összerakott prototípus valahol, ami nagy valószínűséggel egy távirányítós játékautóba, TV távirányítóba remekül működne… A Donut Lab-nál meg hát rendíthetetlenül hisznek abban, hogy majd egyszer, valamikor, nemsokára, vagy éppen hamarosan, de talán 2 év múlva akár még egy sorozatgyártásra alkalmas akkutechnológia is lehet belőle – esetleg. Ma ez még nem biztos, de elképzelhető, hogy 2030-ig eljutnak odáig.
Vagy 2035-ig.
Vagy sohasem. - egyszerűen nettó csalókkal állunk szemben és nem csak a nagyközönséget vezetik meg, hanem akár a korábbi befektetőket és még a Verge Motorcycles-t is sikerült átverniük. Végtelen megoldások és járművek sorakoznak a weboldalukon, mind-mind a beetetést szolgálja. Napról napra átlátszóbb ez a történet és ennek nem lesz jó vége!
* "A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn népköltészet elsősorban karjalai eredetű hősi és epikus énekeiből állított össze Elias Lönnrot. Az eposz az általa éveken át gyűjtött folklóranyag logikailag egymáshoz kapcsolható dalaiból áll. A 19. században Finnországot is utolérte a nacionalizmus szele, ennek eredményeként született meg a Kalevala, a finn teremtéstörténet."
Közel 100 éves a Weimari köztársaság** akkumulátoros teherautója, a kor “Cybertruck”-ja: 1928 Bergmann 2T
A csatorna több videója is megtekintésre érdemes, órákon (napokon?) át lehet nosztalgiázni a öreg járművekről szóló videók megtekintése közben.
A fenti videóhoz három dolgot szeretnék hozzáfűzni:
- 02:05 — Egy villanyautó üzemeltetése ma is egyszerűbb, mint egy benzines/dízel autóé. Egy villanyautót nem probléma tölteni, minden háztartásban megtalálható egy ú.n. elektromos dugalj, más néven konnektor, amelybe a villanyautóhoz (ingyenesen) járó kábel dugója beilleszthető és az autó feltölthető. A gyorstöltők elterjedése pedig már elég régen meg lett oldva, a telepítésük folyamatos és remekül kiszolgálják a jelenlegi villanyautó tulajdonosokat.
- 03:00 — Nem tudnak jó akkumulátort gyártani a gyárak? Ezt vajon miből gondolja az úr?
A legfrissebb, 10.000 db villanyautó bevonásával készült felmérés alapján kijelenthető, hogy egy-egy akkupakk 20+ évig megbízhatóan működőképes marad. Erről az EMOB021. epizódban beszélgettünk:
- A későbbiekben, az akkupakk villanyautóból történő kiszerelését követően az egyes modulok, cellák pedig továbbra is értéket képviselnek, hiszen – például -, akkumulátoros energiatárolásban, vagy szünetmentes tápegységekben további 10+ éven át használhatók maradnak. Azaz egy mai, modern akkumulátor cella élettartalma 30+ év. Ha viszont újra kell hasznosítani, akkor azzal sincs probléma! Mivel a drága alapanyagok, amelyekből felépül egy-egy akku cella, továbbra is sok pénzt ér, azaz NEM KELL az óceánba önteni az “elhasználódott” akkupakkokat, mert 96-98%-ban újrahasznosíthatók!!
- 06:17 — Bezzeg a XX. század első felében senki sem hisztériázott és reklamált amiatt, hogy a nehéz villanyautók tönkreteszik az utakat!! Ahogy az videóban hosszú másodperceken át jól látható, az 1920-as évek Cybertruck-jának az önsúlya 2.200 kg, a raksúlya 750 kg, azaz a jármű megengedett legnagyobb össztömege 2.950 kg, azaz MAJDNEM 3 TONNA!!!!!
Nem ma, hanem 98 évvel ezelőtt!!!!
Valószínűleg az 1910-es/1920-as/1930-as/1940-es/1950-es években az európai utakat úgy építették meg, hogy a lovaskocsik, szekerek, hintók után röhögve elbírjanak egy virsli abroncsokon guruló 3 tonnás monstrumot! - A gyalogosbiztonságról nem is mondok sokat, de gondolom, az akkori gyalogosoknak meg sem kottyant, ha véletlenül ez a gyilkos úthenger 30 km/h-val elcsapta őket! Lepattanva az autóról sétáltak tovább, mintha mi sem történt volna… ugye?
- Ahogyan Magyarországon, úgy a Weimari köztársaságban is az SI-mértékrendszer elődjét, a metrikus mértékrendszert használták a két világháború között, így biztosra vehető, hogy a 2.200 és a 750 kilogrammban értendő és nem bécsi márkáról, vagy gyógyszertári fontról van szó.
** "A weimari köztársaság (németül: Weimarer Republik) a németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság történészek által adott neve, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült. Az ország hivatalos elnevezése továbbra is Német Birodalom (Deutsches Reich) volt."
Dekarbonizáció: Paraméterek, Dollárok és érzék, Elektronok Fotonok Molekulák
A furcsa címmel rendelkező éves jelentés szerzőjének neve, Nathaniel Bullard, valószínűleg neve többeknek nem mond semmit… Nat-ről annyit érdemes tudni, hogy csinált már mindent is: éghajlat-központú előadó, igazgatósági szintű stratégiai facilitátor, tanácsadó, valamint alapító is.
Nagyjából két évtizedet töltött az energia, a technológia, az éghajlat, a stratégia és a tőkepiacok metszéspontjában. Segítségére volt egy nagy kutatócég elindulásában, meghatározó kutatási termékeket és vállalati növekedési stratégiákat fejlesztett és épített ki, több százezer szavas riportoka, jelentéseket írt, több száz előadást tartott és megszámlálhatatlan mennyiségű vezetői és igazgatósági értekezleten vett részt.
Az érdekes címet viselő jelentésében jobbnál jobb grafikonokat és kimutatásokat különböző tematikák szerint böngészhetjük közel kettőszáz oldalon keresztül! A grafikonok nem letölthetők és nem szeretném Nat szerzői jogait csorbítani, ezért képernyőmentések sem készültek a különböző statisztikákról.
Kedvcsinálóként azonban azt elmondhatom, hogy:
- az 1964-es 0,5 ppm szint 2024-re 3,44 ppm-re emelkedett. Jól láthatóan, a II. VH-t követően minden évtizeddel magasabb és magasabb lett bolygónk légkörének CO2 koncentrációja. Stagnálásnak, csökkenésnek jelenleg nem látjuk jelét;
- a globális felszíni hőmérséklet 1,48℃-kal volt magasabb 2025-ben az 1850-1900 közötti szinthez képest;
- A Föld szárazföldi területének 38%-án mértek rekord hőmérsékleti értékeket az évtized első 5 évében (2021. január 1. – 2025. december 31);
- kőszén: míg Kína fogyaszása tetőzni látszik évi 5 milliárd tonnánál, addig az Egyesült Államoknél enyhe emelkedés tapasztalható, az európai országok viszont csökkentik a felhasználást…
- a villamos energia jelenleg a legnagyobb hasznos energiaforrás bármely üzemanyag, vagy enerigahordozó közül:
- villamos energia: kb. 64 exajoule,
- kőolaj: 49,5 exajoule,
- földgáz: 40,5 exajoule,
- szén: 20 exajoule;
exa = 1018 = trillió
- Kína (30%) vezet Európát és Észak-Amerikát (22-23%) megelőzve a végső energia-felhasználásban felhasznált villamos energia arányában. Kína valamikot 2012/2013 környékén hagyta vette át a vezetést, szinte folyamatos növekedést produkálva a 1990-es évektől, ekkor 7-7,5% körül jártak, EU/USA pedig 17-18%-nál!
- A kibocsátott gramm CO2/megtermelt kWh-nként (zárójelben a változás 2015 óta):
- India: 711 (-8%)
- Délkelet-Ázsia: 632 (+7%)
- Kína: 528 (-19%)
- globális: 426 (-16%)
- Kína CO2 kibocsátása 2017-ben kevesebb volt, mint 10 Gt, 2019 végén 11 Gt-ra, onnan pedig 2024-re valamivel 12,2 Gt fölé emelkedett, majd enyhe csökkenésbe kezdett, már csak 12,1 Gt volt 2025-ben,
- Kína több tiszta energiára vonatkozó szabadalmat nyújtott be, mint Európa, vagy az Egyesült Államok
- Kína: kb. 5.100 db
- Európa: kb. 3.700 db
- USA: kb. 2.200 db
- A bankok már a negyedik egymást követő évben (2022-2025) többet kerestek a zöld/megújuló projekt hitelekkel és kötvények jegyzésével, mint a fosszilis tüzelőanyag projekt hitelekkel és kötvények jegyzésével.
A szél- és napenergia 2025-ben megelőzte a fosszilis tüzelőanyagokat az EU energiatermelésében, derül ki egy jelentésből.
Brutális!! Nem a szénerőművek töltik a villanyautókat … hanem a világ legnagyobb fúziós erőműve és a levegő vízszintes irányú áramlása!
A jelentés szerint a szél- és napenergia tavaly megelőzte a fosszilis tüzelőanyagokat az Európai Unió energiatermelésében, ami egy „jelentős fordulópontot” jelent a tiszta energia számára – írja a The Guardian. Az éves áttekintés szerint a szélturbinák és a napelem-farmok az EU villamosenergia-termelésének 30%-át tették ki 2025-ben. A szén-, olaj- és gáztüzelésű erőművek 29%-ot termeltek.
Az elemzők szerint a trendet a napenergia fellendülése vezérelte, amely az EU villamosenergia-termelésének rekord 13%-át adta. Öt országban – köztük Hollandiában, amely nem a napsütéses óráiról ismert – több mint 20%-ot biztosított.
A jelentés szerint a szélturbinák valamivel kevesebbet termeltek, mint az előző évben, de továbbra is a második legnagyobb villamosenergia-forrásnak számítanak, az EU villamosenergia-termelésének 17%-áért felelősek.
A földgáz szerepe 8%-kal nőtt – nagyrészt a vízenergia-termelés időjárással összefüggő csökkenése miatt –, de jóval a legutóbbi, 2019-es csúcs alatt maradt, állapította meg a jelentés.
A széntüzelés új történelmi mélypontra esett, az EU energiatermelésének kevesebb, mint 10%-át teszi ki,
ennek nagy része Németországnak és Lengyelországnak köszönhető.
A jelentés korai jeleket talált arra, hogy az esti csúcsidőszakok áramigényének kielégítésében korábban jelentős szerepet vállaló földgáz-erőművek helyét az akkumulátoros enerigatárolók kezdték meg átvenni.
Az olcsó zöld technológiáknak köszönhetően India gyorsabban vált elektromosságra, mint Kína
Kína gyors villamosítását csodának tartják. Bizonyos mércék szerint India még ennél is előrébb jár. Az EMBER agytröszt új jelentése szerint India gyorsabban villamosít és ezért kevesebb fosszilis tüzelőanyagot használ fejenként, mint Kína, amikor hasonló gazdasági fejlettségi szinten volt. Ez annak a jele, hogy a tiszta villamos energia lehet a legközvetlenebb módja a növekedés fellendítésének más fejlődő gazdaságok számára is – olvasható az The Economic Times-ban január 24.-én megjelent cikkben.
Ez ellentmond „annak az ortodox narratívának, hogy a feltörekvő piacoknak ugyanazt az utat kell követniük, amelyet a Nyugat és Kína járt: a biomasszáról a fosszilis tüzelőanyagokra kell áttérniük” – mondta Kingsmill Bond, az EMBER stratégája és a jelentés egyik szerzője.
S bár India továbbra is szénerőműveket kíván építeni lakosságának energia-éhségének fedezésére, s a kőolaj felhasználásuk is növekedni fog még a következő évtizedben is, azt érdemes tudni, hogy India sokkal alacsonyabb áron fér hozzá napelemekhez és elektromos autókhoz, mint Kína körülbelül egy évtizeddel ezelőtt. Indiában 2024-ben az újként eladott autók 5%-a elektromos volt. Az ország egy főre jutó olajfogyasztása a közúti közlekedésben 60%-kal alacsonyabb, mint amikor Kína elérte ezt a mérföldkövet.
Az óceánok károsodása csaknem megduplázza a klímaváltozás költségeit
A kék gazdaság figyelmen kívül hagyása több milliárd dolláros vakfoltot hagyott a klímafinanszírozásban. Az ArsTechnica döbbenetes számokat közöl arról, hogy mekkora károkat okoz a klímaváltozás az óceánok élővilágában.
A San Diegó-i Kaliforniai Egyetem Scripps Oceanográfiai Intézetének kutatói által január 15.-én közzétett tanulmánya szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának globális költsége közel kétszerese annak, amit a tudósok korábban gondoltak.
Ez az első alkalom, hogy a szén-dioxid kibocsátás társadalmi költségének értékelése (angolul: social cost of carbon – SCC) – amely a klímaváltozás okozta gazdasági károk kulcsfontosságú mérőszáma – magában foglalja az óceánokban okozott károkat is. A globális korallpusztulás, a halászati zavarok és a part menti infrastruktúra károsodásának az értéke a becslések szerint ÉVENTE közel 2 billió amerikai dollárba
(a sok nullával kiírva: 2.000.000.000.000 USD = 635.324.581.046.400 HUF)
kerül, ami alapvetően megváltoztatja a klímafinanszírozás mérésének módját.
Összehasonlításul: a 2025-ös magyar költségvetés tervezésekor az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege mintegy 42.862.000.000.000 (42,862 billió) forint volt. Azaz az éghajlatváltozás okozta globális környezeti károk helyreállítási költsége évente 14,822-szer több, mint Magyaroszág költségvetése.
Folyt.köv.
– Lázadó
nyitókép: Igor Omilaev / Unsplash
