Tartalomajánló #02

Úgy tervezem, hogy heti rendszerességgel összegyűjtöm és az EMOB blogon megosztom veletek azokat az írásos, videós, podkaszt tartalmakat, amelyeket a figyelemetekbe szeretnék ajánlani. Lázadó szubjektív válogatása erre a hétre.

  • Régmúlt idők tisztán elektromos autói – amelyekről talán nem is tudtunk mindeddig.
  • Karotta és az EQXX – folytatása következik…
  • A kanadai Pathways Alliance bemutatta, hogyan kell lebukni a greenwashing-gal,
  • Banff – 26.000 autó/NAP,
  • Miben volt pontatlan az Ayvens és az autopro.hu?

Egy üzenetben kaptam az alábbi videó linkjét, amelyben olyan információkat hallhatunk – most kivételesen magyar nyelven(!) -, amelyről eddig még kevesen tudhattak.

A videóban szereplő villanyautók közül a legérdekesebb talán a Fritchle (ejtsd: fritcsli) EV, amelyről már a Kanada Banda Podcast Facebook-os zárt csoportjában megosztottam egy rövid bemutató videót – ezt nézhetitek meg alább.

Ha jól számoltam – pontos évszámot nem találtam – ez egy 2009-ben rögzített tudósítás. A videóban szereplő, 1914-es gyártású, idén 110 éves BEV (amelyből annak idején összesen 1.500 darabot gyártottak 1905 és 1917 között) hatótávja 100 mérföld (160 km) volt, az ólomsavas akkumulátorok élettartamát állítólag 10.000 mérföldre (kb. 16.000 km-re) tartották elegendőnek.

Volt benne regeneratív fékezés és a gyártója töltőhálózatot épített ki Lincoln (Nebraska állam) és New York közötti 1.296 mérföld (kb. 2.086 km) hosszú útvonalon. Ezt az utat végül 1908-ban 20 nap alatt tette meg: naponta kb. 90 mérföldet (144 km-t) haladt – sokszor alig járható, saras, kátyús, úttalan utakon.

A videóban szereplő, a Colorado-i Történeti Múzeumban kiállított példány a 80-as évek végén, egy hóvihar közepén, a saját kerekein gurult be az épületbe.

Tudtad? 124 éve, 1900-ban, az Egyesült Államok, a forgalomban részt vevő járművek (számuk ekkor 89.058 darab) közül:

🪵 40% gőz(!),

⚡️ 38% elektromos,

🛢 22% benzines (azaz belső égésű motoros)

meghajtású volt.

Kérdés: hol tarthatna az akkumulátor technológia, a villanyautózás ma, 2024 Augusztus 4-én, ha nem állnak le a villanyautók gyártásával, a kutatás-fejlesztéssel, a forgalmazással az 1930-as évekre?!

A TotalCar képviseletében Karotta vezethette a 2022-ben bemutatott Mercedes-Benz Vision EQXX tanulmány-villanyautót/villanyautó-prototípust a Mercedes sajtó eseményén: ez a rövidke videó csak egy ízelítő, a folytatás hamarosan érkezik a TC YT-csatornájára:

Profilból nagyon furcsa arányokat mutat az autó: ami nekem rettentően zavaró, azok a hatalmas malomkerekek. Nem tudom, talán 2 inch-csel kisebb kerékátmérővel jobban mutatna oldalról? A dizájn nekem tetszik, jól mutat előlről és hátulról is. Benne ülve szerintem az első ülések a márkához hűen kényelmesek lennének, azonban a coupe-forma miatt aggódom a hátsó ülés fej- ér válltere miatt: felnőtt embereknek egy bizonyos magasság felett nem lehet jó ott utazni.

…a legjobb példája annak, hogyan kell lebukni a greenwashing-gal. Aki rendszeresen hallgatja az Elektromobilitas Podcast, vagy a Kanada Banda Podcast epizódjait, annak nem teljesen ismeretlen a szövetség (lobbi csoport) neve.

‘Detached from reality’: researchers say Pathways Alliance misleading public with greenwashing: „Oilsands companies omitted ‘important information’ about the industry’s carbon pollution in a massive marketing campaign, researchers say in a new paper published in a peer-reviewed journal”

A Pathway Alliance (a kanadai kátrányhomok-termelők koalíciója, de sokkal inkább olaj-homok lobbi csoport) Június közepén került legutoljára a rivalda fénybe, amikor azt tapasztalhattunk, hogy a hangzatos, nagy ívű, nagy horderejű, szenzációs igéreteik eltüntek a weboldalukról. A csoport tagjai:

  • Canadian Natural Resources Limited (CNRL),
  • Cenovus Energy,
  • ConocoPhillips Canada,
  • ExxonMobil subsidiary: Imperial Oil,
  • MEG Energy,
  • Suncor Energy.

Ez a 6 vállalat Kanada olajhomok-kitermelésének kb. 95%-át adja.

Az eredeti terveik szerint egy 400 km hosszú csővezetéket építettek volna meg a CCS (carbon capture & storage – azaz szén-elfogás és tárolás) projekt keretein belül:

Azon kívül, hogy hihetetlen mennyiségű pénzbe kerül a projekt, a másik legnagyobb probléma az volt vele, hogy – legnagyobb sajnálatunkra -, a Pathways Alliance tagjai úgy gondolják, hogy egyáltalán nem kell csökkenteniük a kitermelést, egyáltalán nem kell csökkenteniük az üvegház-hatású gázok kibocsátását, mivel majd jól elkapják a CO2-t és minden rendben is lesz. Azaz teljes kibocsátás-mentes üzemelés ide, teljes kibocsátás-mentes üzemelés oda, ők ugyanúgy akarnak működni (és dollár milliárdokat zsebre tenni) 26 év múlva is, mint tették azt 10 éve és teszik azt ma is. Hiszen 2050. Január 1.-ig rengeteg idő van még… De nem mindegy, hogy mi történik addig!

A zéró kibocsátás elérése 2050-re többféle képpen is megvalósítható.

Az olaj- és gázipar természetesen szeretné maximalizálni a kitermelést és a profitot is, biztos, amit biztos, majd csak a legvégén fognak alább adni a károsanyag-kibocsátásból - míg a másik 2 megoldás, hogy vagy fokozatosan, vagy a lehető leggyorsabban csökkentik a kibocsátásukat! 
A zéró kibocsátás többféle úton is elérhető, de nem mindegy, hogy melyik utat választjuk!
grafikon: Lázadó / KBP

A cél elérése megvalósul, a különböző Excel-táblákban jól fognak mutatni a számok, de sem nekem, sem neked, sőt, az élővilágnak sem mindegy, hogy 2050-ig hány millió tonna CO2 és egyéb károsanyag kerül még a légkörbe!

A projekt(ek) leírása, a nagyvonalúan – bár inkább felelőtlenül(!) -, megtett vállalásaik és az megadott adatok alapján a weboldaluk több valótlanságot tartalmazott, mint tényszerű igazságot. A júniusban életbe lépett C-59 törvény megköveteli a vállalatoktól, hogy bizonyítékokat szolgáltassanak környezetvédelmi állításaik alátámasztására. Természetesen szövetség (azaz inkább olajipari lobbi csoport) élesen kritizálja a törvény szövegét, mivel szerintük az nem fogalmaz pontosan. Ennek ellenére, vagy ettől függetlenül a weboldaluk a héten frissült és ma már sokkal visszafogottabban fogalmaznak, jól olvashatóan mérsékeltebb igéreteket tesznek a Net-Zero 2050 megvalósíthatóságával kapcsolatban.

Itt tartunk most:

Nem lennénk meglepve, ha az igéreteik a feledés homályába vesznének a következő 26 év során – s valószínűleg ugyanez vár néhány maradi, a fejlődésnek és a változásnak ellentmondó olaj- és gázipari cégre is.

Banff városa a Kanadai Sziklás-hegységben található, Alberta tartományban az egyik legnépszerűbb turista célállomás. A település Calgary-tól nyugatra, a Trans-Canada Autópálya déli oldalán fekszik a Banff Nemzeti Parkban, egy kis völgyben, több ezer méteres hegycsúcsok ölelésében, 1.400 – 1.630 méteres tengerszint feleltti magasságon.

A város hivatalos Fb-oldalán az egyik posztban az alábbiak olvashatók:

Szóval naponta 26.000 jármű lépte át a település határát. Valószínűleg voltak közöttük hibrid és tisztán elektromos autók is, de számuk elenyésző lehet ahhoz képest, amennyi benzin- és dízelmotoros jármű érkezett a hegyi kisvárosba.

Matekozzunk együtt egy kicsit és a fenti állítással szemben legyünk végtelenül optimisták: tegyük fel, hogy csak igen jó CO2 kibocsátású autók, mint például egy 2022-es Toyota Corolla Hybrid modellek érlkezenk a városban, amelynek a kibocsátása 106 CO2 g/km.

26.000 x 106 = 2.756.000 gramm CO2 minden megtett km-en. Tegyük fel, hogy a kisvárosb érkező autók átlagosan 3 km-t autóznak, azaz 3 x 2.756.000 = 8.268.000 gramm,

És ez egy optimista megközelítés, a valóságban a helyzet ennél sokkal súlyosabb, hiszen nem minden autó 2 éves hibrid, hanem vannak közöttük ennél rosszabb emisszióval rendelkező 5-10-15 éves benzines és dízel személy- és teherautók is.

Egy 2019-es kimutatás alapján sokkal siralmasabb a helyzet:

„As you can see, Canadians top the chart with cars that emit an average 206 grams of CO2 (gCO2) per kilometre. That’s just from the fuel used to move them around. It’s roughly equal to 8.7 litres of gasoline per 100 kilometres. American cars are only slightly less climate polluting.” – írta a National Observer a Canadian cars are the world’s dirtiest c. cikkében.

Ezzel a 206 grammal számolva:

És ebben a 16 tonnában még nincs benne az erdőtüzek füstje…

A National Observer akkori számításai alapján egy átlagos személyautó élettartama 321.868 km (200.000 mérföld), amely során egy átlagos fogyasztású belső égésű motoros autó 51,5-szer több CO2 kibocsátásáért felelős, mint egy tisztán elektromos. Jól olvastad, a különbség ötvenegy és félszeres!

illusztráció: National Observer

Az autopro.hu ismertette az Ayvens Mobilitás Útmutatóját, amely flotta-üzemeltetők beszámolói, jelentései alapján készült el. Lator szerint: „Ezek flotta autók így abszolút nem tükrözik az átlag autós igényeit és felhasználási módját”.

A francia felmérés 4 évről, vagy 120.000 km-ről ír, amit én úgy értelmezek, hogy az Ayvens szerint évente átlagosan 30.000 km-t futnak az autók

Találtam két korábbi statisztikát, amely alapján ez kimagaslóan soknak tűnik. Az egyik kimutatás szerint: „Large discrepancy of the average annual distance travelled by car between countries: around 14,500 km/year for Ireland in 2021; around 6,900 km/year in Italy, and on average 10,300 km/year for the EU.”

A 2021. év talán nem a legjobb összehasonlításai, de ha megnézzük az alábbi táblázatot – amely elérhető itt -, akkor látható, hogy a 2010-es évek elejétől kezdve csökkent az évi átlagosan megtett km-ek száma.

Statisztika: Enerdata

Az Ayvens statisztikájával kapcsolatban az a kifogásunk, hogy csak részleges képet mutat az elektromobilitásról, annak jelenlegi állapotáról és a költségeiről. Egy cég esetében más állami ösztönzők, márkakereskedői kedvezmények érhetők el, mint ami egy magánszemély számára rendelkezésre áll.

Arról nem is beszélve, hogy míg a magánszemély gondolkodhat használt, 4-6 éves villanyautó megvásárlásában is, addig a cégek és a flotta-üzemeltetők mindig márkakereskedésektől vásárolnak mindig új autókat. Amíg a magánszemély nagyobb részt otthon tölti fel a villanyautóját (napelem segítségével, vagy a hálózatról), addig a flottás, illetve a céges autók nagyobb részt nyilvános töltőállomásokon töltődnek fel, amelynek költsége jóval magasabb.

Ugyanígy nem lenne helyes az az összehasonlítás sem, amelyben egy 8 éves, első generációs Nissan Leaf megvásárlását és akkupakkjának kizárólag napelemről történő feltöltését mérnénk össze egy vadonatúj Mercedes AMG GLS 63 SUV (4.0L V8 biturbo) márkakereskedőtől történő megvásárlásával, amelyet aztán csak és kizárólag autópályák mellett található benzinkutakon tankolnánk meg, a 611 Ft/L áron kapható 95-ös oktánszámú helyett 726 Ft/L-ért árusított 100-as prémium benzinnel.

Az ACEA ‘Vehicles on European Roads” 2023-as jelentése alapján a vizsgált EU-s országokban az évi átlagos futásteljesítmény 10.000és15.000 km között volt. A minket érdeklő táblázat a 21. oldalon található:

statisztika: ACEA

A fenti táblázatban megfigyelhető, hogy a legkevesebbet a benzines autókkal közlekednek tulajdonosaik, míg a tisztán elektromos autókkal (BEV) közel, ha nem pont ugyanannyit, mint a dízelmotorosokkal: pl. Belgiumban BEV: 16.544 km/év, dízel: 16.848 km/év, Csehországban BEV: 12.167 km/év, dízel: 13.764 km/év. Azt meg nem hiszem, hogy 1 év alatt, 2022-ről 2023-ra mindenki közel kétszer annyit autózik…

Tehát a magánszemélyek, átlagos autósokhoz képest a flottás autók 2-szer, 3-szor annyit mennek évente. A z átlagos autóvásárlóhoz – hozzád, vagy hozzánk -, képest egy flottta-üzemeltető, egy vállalkozás nem fog megvenni egy 2019-es, 2020-as Tesla Model 3-t, vagy Nissan Leaf-t, vagy Kia Niro EV-t, hanem lízingelni fog 5-10-25-150 vadonatúj autót, testre szabott finanszírozási feltételekkel.

2020 Kia Niro EV
fotó: Kia Press

A saját számításaim alapján egy villanyautót (pl. 4-5 éves Nissan Leaf/Kia Niro EV) heti 5 alkalommal munkába járásra használva, kb. 22.000 km-es éves futásteljesítményt feltételezve, kb. 7-szer olcsóbb lenne a jármű üzemeltetése (vagy: éves fenntartási költsége) a jelenlegi benzines (2,7L V6 benzin) KIA-hoz képest.

– Lázadó


nyitókép:Mercedes-Benz Press & Media Services

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük