Kanadai Kispolák

Erre a ritka Marketplace hirdetésre Lator sógora hívta fel a figyelmünket. Az ok egyszerű: egy Polski Fiat 126p volt Lator első autója! A kispolákot a lengyelországi Tychy-ben és Bielsko-Białá-ban a Fabryka Samochodów Małolitrażowych gyártotta 1973 és 2000 között.

Az olaszországi testvérétől a ‘126’ után rakott ‘p’ betű különbözteti meg. Annak idején a keleti blokk országai közül Magyarországon és Kubában az egyik legnépszerűbb autótípus volt. Kínában elöször az állam importálta, a leszállított modellek aztán taxitársaságokhoz kerültek, magánszemélyek számára csak később vált elérhetővé.

Valószínűleg sokan nem is tudják, de1989 és 1992 között még Ausztráliában is forgalmazták a kispókot, természetesen jobb kormányos változatban, FSM Niki néven. A későbbiekben egy gyári építésű kabrió verziót is felvették a kínálatba.

A 3 milliomodik Fiat 126p 1993-ban készült el és a gyártás befejezéséig (2000. szeptember 22.) összes 3.318.674 db 126p-t gyártottak le a lengyel jómunkásemberek, Olaszországban viszont csak 1,35 milló darabot gyártottak a FIAT 126-ból.

S bár a kispolák a világ legtávolabbi szegleteibe is eljutott, de – a Ladától eltérő módon – Kanadába üzletszerűen sohasem importálták. Én még nem találkoztam egyedi import által behozott kanadai kispolszkival és arról sem hallottam/olvastam, hogy valaki levizsgáztatott volna egyet, s arra bármilyen kanadai forgalmi rendszám került volna.

Ez 2026 április változott meg – legalább is részben.

Ekkor tűnt fel a Marketplace-n egy 1986-ban gyártott példány, amelyen még a régi típusú olasz forgalmi rendszám látható – bár a 126p megnevezésből az ember azt várná, hogy mondjuk lengyel forgalmi rendszám legyen rajta. A ‘BN’ betűkód Benevento megyét (Campania régió, Dél-Olaszorság) jelöli. Ezek a típusú rendszámtáblák 1985 és 1994 között voltak használatosak.

Egy kicsit közelebbről megnézve a fotókat feltűnik, hogy az autó elején a FIAT és nem a POLSKI FIAT logó látható, a jobb hátsó sarokból pedig hiányzik a ‘126p’ felirat. Bár a sebességmérő óra, azaz maga a műszer-egység a lengyel Mera-Pafal által gyártott M677FL, szerintem ez nem egy lengyel, hanem egy itáliai FIAT 126-os.

A leírás szerint az autó már itt van Calgary-ban, de a fotók még Olaszországban készültek. Írtam a hirdetés feladójának, hogy ha lehet, küldjön át számomra olyan fotókat az autóról, amelyek itt készültek Alberta-ban, de még nem válaszolt… Ennek lassan már 4 napja. Nem mondom, hogy kamu az ajánlat, de hitelesebb lenne, ha helyi és nem európai fotókkal hirdetné az autót.

A Fiat 126(p?) az eladó szerint “nagyszerű állapotban” van, annak ellenére, hogy az idén ünnepli a 40. születésnapját. Az információk alapján mielőtt megvásárolhatóvá válik már csak le kell vizsgáztatni és “fel kell újítani” – de hogy melyik részét, vagy hogy miért is kellene felújítani, az nem egészen világos.

Állítólag csak 42.108 km van az autóban, amit a korára és az 5 számjegyű km-számlálóra való tekintettel megkérdőjeleznék: a 242.108 km valós futásteljesítmény sem tűnik lehetetlennek egy 40 éves autótól.

Az eladó 14.500 CAD-ot szeretne kapni érte (ami kb. 3,475 millió forint). Az extra listán pedig olyan dolgok találhatók meg, mint például a 3-pontos biztonsági öv, rozsda-mentes karosszéria, műanyag dízstárcsák, a hátsó szélvédő fűtés, műbőr kormánykerék borítás, az útra néző ablakok és az 1990-es évekből itt maradt bézs színű fagolyós ülésvédőt, amelyhez egy kisértetiesen hasonló darabot találtam az EMag-on.

A fotókat azért kértem, mert nagyon érdekes lenne egy kispolákot vadiúj Alberta-i forgalmi rendszámmal látni.

Miért? Mert akkor jogos a felháborodásunk!

Ha egy, a 80-as években gyártott – mai szemmel már inkább -, ócskavasat legálisan lehet regisztrálni és forgalmi rendszámmal a forgalomba engedni, akkor ugyanígy korlátlanul kellene importálni és regisztráltatni a vadiúj,
kínai gyártású BEV-ket is.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

A Hidrogénes Hajtás Egy Hülyeség!

Tudtad-e? “Egy rakás tévhited van…” a hidrogénről. És a hidrogénes tüzelőanyag-cellás meghajtásról. Szembe találtam magam egy érdekes kommenttel, egy még érdekesebb bloggal – amely igazságot csak nyomokban tartalmaz, a rideg valóságtól meg nagyon távol áll! Mit is mondtam a múltkor? Minden hónapra jut egy futóbolond, aki a hidrogénes tüzelőanyag-cellában látja a megváltást! 2026 áprilisa sem kivétel.

© Hidrogén: a jövő üzemanyaga, 1966 óta.™

És az is marad – örökre.

RIP Juan Joya Borja – we’ll always remember.

A mai ismereteink alapján az iparilag előállított hidrogén kb. 98%-a földgázból, metán gőz reformációval (Methane Steam Reforming – MSR) kerül előállításra, jelentős CO és CO2 kibocsátás mellett. Ez egy olyan eljárás, amely során metánt reagáltatnak gőzzel, hidrogént és szén-monoxidot/szén-dioxidot termelve melléktermékként. Jelenleg ez a fosszilis tüzelőanyagokból történő hidrogéntermelés legköltséghatékonyabb módszere. És még így sem olcsó!

A gőzös metán reformáláskor két fő reakció zajlik:

CH4 + H2O –> CO + 3H2
CO + H2O –> CO2 + H2

Az 1 kg hidrogéngáz előállítása kb. 7 kg szén-dioxid-kibocsátással jár és a globális ipari szektor CO2-kibocsátásának közel 3%-ért felelős.

Ha nem ezt a módját válasszuk a hidrogéngáz előállításának, akkor marad az elektrolízis. Ennek során elektromos áram segítségével H2O-t, azaz dihidrogén-monoxidot bontunk elemeire: nagy okosan tiszta ivóvizet(!) használunk fel arra, hogy különböző járművek számára üzemanyagot állítsunk elő.

Az elektrolízissel előállított hidrogéngáz (H2) akkor lesz igazán zöld, akkor lesz valóban környezet-barát üzemanyag, ha csak és kizárólag megújuló energiaforrások, mint pl. napelemek, szélturbinák, vagy vízerőművek által előállított zöld áramot használunk fel!

Miért? Mert egyébként semmi értelme az egésznek.

A legnagyobb probléma ott van, hogy:

az 1 kg hidrogéngáz előállításához szükséges áram egy átlagos villanyautó számára több száz km-re elegendő energiát biztosít.

(erről majd az alábbiakban olvashatsz részletesebben, természetesen a költségeket is kiszámoltam!)

Onnantól kezdve, hogy a hidrogéngáz előállításához áramra van szükség, a veszteségek, a folyamatos áram felhasználás miatt az egész folyamat teljesen értelmetlennek, gazdaságtalannak tűnik a számunkra: 10 egység tiszta ivóvíz és (lehetőség szerint 100% zöld) áram –> elektrolízis: csak 1 egység hidrogéngáz + 9 egység oxigén(!) –> kompresszálás (200 bar) –> H2 tárolása –> átfejtés –> szállítás (dízel motoros teherautókkal, nyergesvontatókkal!) –> ismételt átfejtés –> ismételt kompresszálás (200 bar-ról 350, vagy 700 bar-ra) –> áttöltés az autóba –> üzemanyagcella: vissza alakítás árammá.

Mert valójában

a H2-tüzelőanyag-cellás autó (rövidítve: H2-FCEV) egy hibrid hajtáslánccal rendelkező jármű.

A tartályokba töltött hidrogéngázból a tüzelőanyag-cella a levegő oxigénjének felhasználával áramot állít elő, s ezzel táplálva a villanymotort hozza mozgásba az autót. Ezért is kellene inkább Fuel Cell Hybrid-nek (rövidítve: FCH), azaz tüzelőanyag-cellás hibridnek hívni.

Ha az egész cirkusz helyett az elektrolízishez felhasznált zöld áramot közvetlenül betölthetjük a villanyautók akkumulátorába, akkor rengeteg felesleges lépést és veszteséget és állandó áramfelhasználást el tudunk kerülni. Végeredményben tehát sokkal olcsóbban jutunk sokkal nagyobb hatótávhoz – azaz láthatóan kevesebb pénzből autózhatunk jóval messzebre!

A hidrogéngázt ma még leginkább kétféle halmazállapotban tudjuk tárolni és felhasználni.

  • az egyik a gáz halmazállapot, amely normál hőmérsékleti körülmények között használatos (mondjuk -25℃ –> +55℃ között). Itt 200, 350, vagy 700 bar nyomáson tároljuk a H2-gázt: a kompresszáláshoz és az gáz mozgatásához elektromos áramot használunk. Pont úgy, mint a hagyomános üzemagyag-töltő állomásokon a kútoszlopok pumpái, biztosító berendezései és a monitoring rendszer is elektromos árammal működik.

Az előállítás – tárolás – szállítás – tárolás – átfejtés – felhasználás feleslegesen sok lépésből áll és szükségtelenül sok áram felhasználására van szükség.

2005: a BMW Hydrogen 7 – az igazi greenwashing. A hatalmas méretű, 17o literes hidrogéntartály a hátsó ülés mögött helyezkedik el. Az elmúlt 20 évben nem lett semmi a projektből. Nem véletlenül…
illusztráció: BMW AG
  • a másik a folyékony halmazállapot, amelynek eléréséhez a hidrogéngázt -253℃-ra kell hűteni és ezen a hőmérsékleten is kell(ene) tartani! Ehhez pedig – igen, kitaláltátok -, szintén elektromos áramra van szükség! Egy járműben pedig az ehhez szükséges áramot nem másként, mint akkumulátor pakkokban tároljuk – hacsak nem akarjuk a személyautónkat áramszedőkkel felszerelni és a folyamatos áramellátás érdekében trolibusszá alakítani. A folyékony hidrogén biztonságos tárolása pedig nem csak sok energiát, hanem – ahogy a fotókon is látható -, meglehetősen sok helyet is igényel.

De ahelyett, hogy folyamatosan nagy energiaigényű hűtést biztosítunk a folyékony hidrogén számára, az akkupakkban tárolt árammal meghajthatnánk egy, vagy két villanymotort is! És megspórolunk egy csomó eszközt, biztonsági lépést, utasteret/rakteret, stb.

2005: a BMW Hydrogen 7 hidrogéntartálya a hátsó ülés mögött, a csomagtartóban. A hidrogéngáz 10-12 nap alatt ellenőrzött körülmények között elszivárgott a tartályból…
fotó: BMW AG

Tehát, ha a hidrogéngáz előállításához nem akarunk nagy mennyiségben CO2-t kibocsátani, akkor marad: az elektrolízis. Amelynek során muszáj 100%-ban zöld áramot és nagy mennyiségű tiszta ivóvizet(!) felhasználnunk! Onnantól kezdve pedig, hogy előállítottuk a hidrogéngázt, minden egyes lépés során újra és újra áramot kell használnunk, s nem is keveset! És eme lépések költségnövelő tényezők és mind-mind hozzájárul a veszteségek növeléséhez is.

Emellett ne feledkezzünk meg arról, hogy az akkumulátorok energia-sűrűsége folyamatosan növekszik, az egy kW-ra jutó költség pedig folyamatosan csökken. A Li-ion akkuk esetében a vas-foszfát alapúakhoz már kobalt sem kell. A lítiumot pedig akár nátriumra is cserélhetjük és érkezőben vannak a fél-szilárdtest akkumulátorok is. Az energia tárolás területén pedig nem csak a használt villanyautó akkupakkok vethetők be, hanem hamarosan a költséghatékony vas-levegő is.

Mindent összeadva: a hidrogénnek egyre kevesebb az esélye, az értelme, a gazdaságossága, miközben az által igényelt infrastruktúra nem lett olcsóbb, korlátozottak és körülményesek a felhasználási területei – mindezek miatt pedig csak mérsékelten terjedt el.

Jelentős, sorsfordító, eget rengetően forradalmi változás pedig nem várható, a hidrogén gáz az mindig is hidrogén gáz marad, a tulajdonságait ismerjük, azok megváltozni nem fognak! Eközben energiatárolásra többféle kémia alapján készült, jól skálázható, 96-98%-ban újrahasznosítható akkumulátorokat tudunk használni, amelyek fejlesztése töretlen, a hatékonyságuk folyamatosan nő, de gyártási költségeik pedig csökkennek.

Handrás Sri-Lankáról szóló videója alatt születettek meg azok a kommentek, amelyekre – köztájékoztatási és edukációs okokból kifolyólag – muszáj volt reagálnom! Miközben mindent fenntartok, amit ott leírtam, a kommentemet itt is megjelentetem, néhány dologgal kiegészítve.

Egy Gábor nevű úr billentyűzéből olyan ékes, Handrásnak címzett gondolatok születtek meg, mint például:

“a full akkus elektromos autókból is ki lehet ábrándulni. Meg is lehet unni őket. Tudod te is már legbelül, nem igazán az a jövő”.

Vagy a valójában semmit sem mondó:

“FCEV és (H₂‑ICE) le fogja előzni néhány évtizeden belül. Tehát már nem a BEV lesz a menő, korszerű és környzetvédő sem.”.

Hol is hallhattuk ezt a fajta félrevezetést? Igen, azoktól a gyártóktól – például Toyota és a soha el nem készülő szilárdtest akkupakk -, akik még a 2020-as évek elején sem voltak képesek egy jól használható villanyautót megtervezni és legyártani! Akik szándékosan próbálták halogatni és megvezetni a saját vásárlóikat:

Ne vedd meg a ma technológiáját, mert lehet, hogy a jövőben majd lesz valami, ami még jobb lesz, mint az, ami ma elérhető.

Emlékezzünk vissza együtt! Megvettük a “buta” Nokia, LG, Ericsson, Siemens, Alcatel mobiltelefonokat… pedig volt egy pont (kb. 2008-2009), amikor már tudtuk, hogy az okostelefonoké a jövő, hogy a közeljövőben az iPhone-ok, a Samsung, Google, Huawei és Xiaomi Android-os okostelefonok, tabletek fognak dominálni.

Nem vártunk arra ezelőtt 25 évvel, mondván, hogy

hanem előbb előfizettünk a betárcsázós-modemes MATÁV 150 Ft-os, majd a 384, vagy 512 kbit/s-os ADSL internet szolgáltatásra.

Az 1980-as években sem mondta senki, hogy:

Senki sem mondta azt a 80-es évek végén, hogy NE FIZESS ELŐ a Magyar Hírlapra, a Népszabira, mert majd 14-15 év múlva majd lesz egy cenzúrától mentes Internetto, ahol INGYEN elolvashatod a friss mai híreket, riportokat, cikketet – nem pedig a tegnapiakat holnap!

A világ nem úgy működik, hogy mindenki áll egyhelyben és arra vár, hogy mikor lesz ez a ma elérhető techológia végre jobb, olcsóbb, korszerűbb, okosabb, gyorsabb, energia-takarékosabb, stb!

Sajnos, a kijelző előtt ülve nem lehet ám csak úgy örülni egy távoli, lenyűgözően szép tájat részeltesen és nagy szenvedéllyel bemutató útifilmnek.

Hanem egyből be kell szólni, nincs pardon, azonnal fullba kell nyomni a kretént:

“András, sajnálom, de egy rakás tévhited van és azokat egyértelműen megcáfoltam és bizonyítékokkal. ( Persze részben nem is tehetsz róla, mert csak egy politikai lobbiszervezet marhaságait adtad tovább. ) A nevemre kattintasz és ott szereplő netes naplóm, legfrissebb bejegyzésében. Amiben leírtak már sok helyre elterjedtek a neten és a köztudatban. Tehát egyre gyakrabban fogod másoktól is visszahallani és olvasni, azt amit ott írtam.”

Hanem az alábbi két dolog.

Az egyik, az maga a stílus és a nézőpont: “csak egy politikai lobbiszervezet marhaságait adtad tovább” – miközben jól tudjuk, hogy a nem különösebben okos politikusokat nem a Greenpeace aktivistái, nem a Villanyautósok.hu szerkesztősége, de még csak nem is az EVAA tagjaiból álló lobbista csoport környékezi meg, s fizeti le támogatja őket anyagilag, hanem…

az olaj- és gáz!

Nézzünk csak a határ déli oldalára: az USA sem akkupakkokért és napelem panelekért “látogatott el” Venezuelába… hanem az nyersolaj és annak ellopása kitermelése miatt. Ugyanezért kezdtek háborút annak idején Irakban, most meg Iránban. És az elítélt bűnöző és pedofil El Pre$idente Donaldo Juan Trumporo sem az olajkutak, finomítók, olajvezetékek építését, hanem a szélturbinák telepítését tiltotta meg. Nem a benzin és a gázolaj adóját emelte meg, hanem a villanyautók állami támogatását szüntette meg!

A másik pedig: a szakbarbárság, a tudálékosság. Mert bizonyára csak egyedül Ő normális, mindenki más helikopter! Csak Ő tudja az igazat – és le is írja(!) -, mindenki más pedig egy politikai galeri fizetett hazudozója.

Az kardoskodik a hidrogén mellett, akinek fizikai, kémiai alapismeretei erősen hiányosak, aki járatlan a szénhidrogén-ipari technológiákban, akinek semmi tapasztalata nincs sem a tisztán elektromos, sem a tüzelőanyag-cellás hajtásláncokat illetően…

Vagy simán csak – megfelelő anyagi juttatás ellenében -,
behunyt szemmel, kikapcsolt aggyal, lelketlenül
tolja az olajipar szekerét!

Gábor, sajnálom, de egy rakás tévhited és egy rakás téves információd van. Ezeket egyértelműen megcáfolom és bizonyítékokkal. A leírtak már sok helyre elterjedtek a neten és a köztudatban — ne ijedjen meg senki se, nem én fogalmazok ilyen … furcsán! Csak Gábor szóhasználatát, szófordulatait vettem kölcsön.

Szerintem másoktól nem fogja visszahallani és olvasni azt a végtelenül sok hülyeséget, amit a blogján összehordott!

Egy Kattintás Után Fizika, Kémia És Matek Lecke Következik Számításokkal, Grafikonokkal, Linkekkel, Videókkal!