Volt egy gyár Budapesten, amely nem csak a működése alatt, hanem a bezárása óta folyamatosan, minden nap, a nap minden egyes másodpercében szennyezte és szennyezi még ma is a Dunát. Igen, az ország legnagyobb és egyben legfontosabb ivóvíz forrását!
Volt egy tankerhajó, amely kőolajat szállított egészen addig, ameddig meg nem feneklet és léket nem kapott… a többi már történelem.
“Van-e gáz, mint Zsanán?” – Hofi Géza
fotó: unknown author – Pesti Napló 1850-1930 ajándék album, Public Domain
fotó: 12akd – Own work, CC BY-SA 4.0
(a Wikimedia Commons weboldalon további fotók láthatók a létesítményről)
Ez pedig a nagyjából 10 millió magyarországi környezetvédőt egy pillanatra sem zavarta, ők csak akkor aktivizálták magukat a közösségi médiában, amikor az első villanyautók megérkeztek!
Mivel a kettős mércéjükkel mindig pontosan mérnek, ezért ezügyben is hitelt érdemlően jártak el. Míg hangosan fröcsögtek a lítium-akkuk élettartama és a konnektorból kivett áram eredete miatt, egy @#$%&! szót sem szóltak az Óbudai Gázgyár fél évszázados, napi szintű környezetszennyezése miatt.
De ne rohanjunk ennyire nagyon előre, előbb ismerjük meg az “ellenséget” a Wikipédia Óbudai Gázgyárról és a városi gáz (légszesz) című szócikkeiből:
“A Óbudai Gázgyár szénből városi gázt (vagy világítógázt, archaikus nevén: légszeszt) előállító üzem volt Budapesten, amely 1913-1984 között üzemelt. A földgáz széleskörű elterjedése előtt mesterségesen előállított, levegőnél kisebb sűrűségű, légnemű energiahordozó volt, melyet vezetékrendszer segítségével juttattak el a felhasználókhoz. Alapja a széngáz, amely hidrogént és szén-monoxidot tartalmazó gyúlékony gáznemű tüzelőanyag, amely kőszénből készül, amikor felhevített szénre vízgőzt juttatnak. A városi gáz a szén-monoxid-tartalom miatt – eltérően a földgáztól – mérgező, hidrogéntartalma miatt robbanásveszélyesebb volt.
A kombinát a maga idejében a legkorszerűbb technológiát alkalmazta, amely napi 250 ezer köbméter gáz termelését is lehetővé tette (magát a gyárat megépültekor a kontinens legkorszerűbb gyáraként emlegették).
A gyár a gáz mellett még olyan melléktermékeket is előállított, mint a koksz és kátrány, amelyet a ma is megtekinthető kátránytornyokban tároltak, és itt választották szét gravitációs úton a könnyű és az útépítéshez használt nehéz kátrányt.
A főváros földgázra történő átállása miatt már 1980-ban le akarták állítani az üzemet, de a szénfeldolgozó vertikum megszüntetésére (a szénelőkészítő, a kokszfeldolgozó és gáztisztító üzemek leállítására) végül 1984 októberében, a levegős bontók, a gáztartályok és a távnyomó üzem működésének beszüntetésére pedig 1987 áprilisában került sor. A működési idő elnyújtására az olajválság elhúzódó hatása miatt volt szükség az itt termelődő koksz miatt.
Az egykori gyár déli részében irodaházakat és lakóparkokat hoztak létre. Elsőként a Graphisoft Park költözött ide 1998-ban, amit többek között a Microsoft, majd 2014-ben a IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola kampuszának megtelepedése követett.
A területe alatt elszennyeződött föld miatt a talaj cseréjét követően hasznosítható. (Alacsony vízállás idején a mérgek – a hajdani szénrakodó kikötő és az Újpesti vasúti híd közötti szakaszon – a partfal tövéből csordogálnak a Duna medrébe.”
Az egykori gyár déli részén – az Auchan mögötti területen -, kapott helyet a Graphisoft Park és jó néhány lakóépület – viszont a terület északi/észak-keleti része a jelentős és egészségre káros talajszennyeződések miatt a mai napig kármentesítésre vár. És a Telex legfrissebb, Óbudai Gázgyár: megtudtuk, hogyan akarja megoldani a 200 ezer tonna súlyosan mérgezett talaj ügyét az MVM c. cikke szerint még várni is fog egy darabig.
“Az állami tulajdonban lévő MVM egyelőre a mostani haváriahelyzetet kezeli, nem a végleges kármentesítés kezdődött meg. Mint megkeresésünkre írták, a cég kárelhárítási tervet nyújtott be a vízügyi hatósághoz, ez „kizárólag a jelenleg fennálló helyzettel összefüggő azonnali beavatkozási intézkedéseket tartalmazza”.”
Érted? Négy évtizeddel, azaz pontosabban 39 évvel a bezárása után a tulajdonos ott tart, hogy akkor most gyorsan tüzet olt és nem pedig tartós megoldást foganatosít. Már másodjára végig olvasva a riportot most itt ülök a laptop előtt és gondolkodom, hogy vajon
az elmúlt 39 évben miért nem történt SEMMI?!?!
Ahogyan az első bekezdés végén olvasható:
“A terület 2014 óta van az MVM tulajdonában, a cégnek azóta lenne kötelessége a helyzet rendezése. Ezt az előző tulajdonos sem tette meg, pedig már 1995-ben kötelezték rá.”
Idén 46 éves vagyok, ami azt jelenti, hogy ’95-ben csak 15 éves voltam. Ekkor kezdtem a középiskolát. Ahogyan azt mondani szokták: azóta jó sok víz lefolyt a Dunán.
Vajon mi gátolta meg az elmúlt évtizedek kormányait – s azok környezetvédelmi minisztériumait, már akinek volt olyan -, kezdve az MDF-vel és a leghosszabban uralkodó FIPESZ-szel, hogy bármit is csináljanak?
Vajon miért nem lépett fel a hatóság?
Miért nem sürgették a tulajdonost évtizedekkel(!) ezelőtt, hogy takarítsa fel a saját mocskát?
Mi tarhatta vissza a tulajdonost a kármentesítésben?
Mire kellett még ma is arra várni, hogy szakszerűen megsemmisítsék a 200.000 tonnányi szennyezett talajt?
Mert a szennyezésről már meglehetősen régóta tudnak.
Mert a technológia, amellyel felszámolható a környezetszennyezés, meglehetősen régóta elérhető.
Szóval? Lehet-e, hogy azért tartunk ott, ahol, mert az elmúlt évtizedek alatt mindenki is lesz*rta ezt a katasztrófa-helyzetet?
És mindezek után a habzó szájú komment-huszároknak az volt a legnagyobb problémája, azon vergődtek minden nap, hogy mi lesz a kobaltot is tartalmazó lítium-ion akkupakkok sorsa 25-30 év után?!
Érted?! Közben meg otthon ültek és annak a Dunának a vizét itták, annak a Dunának a vizében fürödtek, amelybe az Óbudai Gázgyár szennyezett talajából a nap minden egyes másodpercében cianid, arzén és egyéb, fokozottan veszélyes vegyületek kerültek.
Gondolom, az önzetlenségüknek köszönhetően aggódtak a saját családjuk egészsége helyett inkább a Kínában dolgozó kínai melós munkakörülményei miatt.
Micsoda nemes gesztus.
Hát nem? Hát de.
„A Duna élővilágának megóvása érdekében a szivárgókat abszorbens, felitató anyaggal vettük körbe”
De csak most. Mert megírta a Telex.
“Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője, aki évtizedek óta követi az Óbudai Gázgyár szennyezésének ügyét, nem teljesen elégedett a jelenlegi kárelhárítás módjával.”
Jó reggelt, kedves Gergely! Évtizedek alatt hogyan lehetett teljesen eredménytelen egy akkora szervezet, mint a Greenpeace? Tudod, mit? Én nem csak a jelenelgi kárelhárítás módjával nem vagyok elégedett, hanem a magyar kormányok elmúlt 36 évnyi teljesítményével se!!!
Teccikérteni? Az 90-es évek közepén én még gyermek voltam… Míg mások meg teljes jogkörrel rendelkező, felelősségteljes felnőttek.
Ma már én csak egy podkaszter, egy blogger vagyok (úgy is, mint: egykori rendszerellenes hazaáruló), aki ráadásul 11 éve már nem is él Magyarországon, addig vannak sokan mások, több százan (politikusok, hivatalnokok, szakemberek, stb.) döntéshozói, jogalkotó, hatósági hatáskörrel, akik az elmúlt évtizedek során azért talán tehettek volna valamit, hogy egy ekkora mértékű környezetszennyezés nem történhessen meg még további évtizedeken át.
De amint az látható, valami rejtélyes oknál fogva eddig
NEM IGAZÁN CSINÁLTAK SEMMIT SE!
„Ez a zeolitos megoldás csak azt a szennyeződést fogja fel, ami a talaj felszínén csurog bele a folyóba, a víz alatti rész továbbra is akadálytalanul szivárog be a vízbe.
Ez alacsony és közepes vízszint esetén folyamatosan történik évtizedek óta, hiszen olyankor a talajvíz a Duna irányába áramlik. Magasabb vízszintnél a folyó vize áramlik a talaj irányába, ilyenkor ez értelemszerűen a szennyeződést is befelé nyomja – magyarázta a Greenpeace szakértője.”
Ja, csak hát az a sok mocsok ilyenkor is érintkezik a Dunával, azaz a szennyeződés keverdik a folyó vizével. És az se jobb, ha a szennyezett talajvíz Óbuda, a kertes házak és parkok irányába nyomódik. Teljesen mindegy, hogy merre is áramlik, a baj, hogy áramlik, mert ott van benne a talajban, ahelyett, hogy már 1995 óta ne lenne ott!
“Az 1995-ös csak az első ilyen határozat volt, azóta számtalan hasonló született a tulajdonosváltások, és a szabályozó szervezetek változásai miatt egyre szövevényesebbé váló ügyben.”
Igazi vad keleti, magyaros megoldás. Megszületik a határozat (jogerős bírósági döntés – gondolom én), de nincs senki sem, aki érvényt szerezne ennek a döntésnek és végrehajtaná.
“A Graphisoft Park SE igazgatósági tagja nemrég interjút adott a Telexnek, a Dunáról szóló videónkban Kocsányi János azt mondta, hogy a szennyezett terület jelenleg kb. 15 hektár (..)
Ma körülbelül 30 milliárdra becsülik a kármentesítés költségét. 2015-ben született egy határozat, amiben a Fővárosi Gázműveket kötelezték a kármentesítés végrehajtására, azóta ez az ügy csak húzódik. Közben a Főgáz részvényeit megvásárolta az MVM Next Zrt., azóta ez a cég felel a kármentesítéséért, de mindig van valami, ami miatt nem indul el a folyamat. 2024-ben egy kormányhatározattal tovább halasztották a kármentesítést.”
Tehát: eltelt 10 év úgy, hogy ismételten NEM történt semmi. Senki sem csinált semmit ezalatt az 1 évtized alatt. A papírmunka elkészült, a határozat megszületett … aztán ennyi. De hát miért nem?
Mi lehet(ett) a FIPESZ kifogása?
A 2010 előtti szocialista kormányzat? A háttérben megbújó Dzsurrcsánny-szál? Vagy a gonosz brüsszelita elit nem engedte meg nekik, hogy ártalmatlanítsák a 200 ezer tonna mérgezett talajt? De még az is lehet, hogy az ukránok, sőt mi több, egyenesen Володимир Олександрович Зеленський keze van a dologban, nem?! (- Na, menj már a f…ba!)
“A legutolsó nagy és nyilvános vizsgálatot 2023-ban a Greenpeace végezte a területen, miután a 2018-as vizsgálatuk után a szennyezett talajvíz ismét elindult a Dunába. A 2023. őszi, talajból kiszivárgó víz és két vízparti iszapminta vizsgálata ismét rákkeltő arzént és benzolt, mérgező policiklusos aromás szénhidrogéneket (PAH) talált a határértékeket jelentősen, akár százszorosan, ezerszeresen is meghaladó mértékben a volt Óbudai Gázgyár melletti Duna-parton vett mintákban. (..) Bár a szennyeződés a folyóba kerülve erősen felhígul, a Greenpeace szerint a vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés veszélyeztetheti akár Budapest ivóvízbázisát is.”
Hmm, rákkeltő arzén és benzol, aromás szénhidrogének (“Mérgezőek, egyes képviselőik, főként a polikondenzált gyűrűs vegyületek – de például a benzol is – rákkeltő hatásúak.”), a határértéket 1.000-szeres mértékben meghaladó mértékben!
De persze, a 10 millió magyarországi grinpísz aktivista – miután egy részük otthon jól begyújtott nedves tűzifával és háztartási hulladékkal -, azon aggodalmoskodott, hogy vajon Elon Musk hány milliárd dollárral lesz ma gazdagabb annak ellenére, hogy a(z általuk sohasem próbált és élőben még sohasem látott) TESLA sz*r?!
Mert a villanyautó nem köribari, hiszen csak a villanyautósok kapják szénerőművekből az áramot, senki más. (- Nem!)
Meg hát amúgy is: 2 év után az óceánokba fogják dobálni
a TESLA-k elhasználódott akkupakkját!!!4!! (- Lóf*szt!)
Ráadás kérdés: a Gázgyár lakóépület méretű dízel-generátora vajon mennyi károsanyagot, hány tonna kormot és egyéb egészségkárosító gázokat bocsátott ki – nem, nem a semmi közepén -, hanem bent a városban, a lakóépületek közelében, a Duna partján?
Csak költői kérdés volt, kell megválaszolnod…
Kőolajozott élővilágunk
A Elpazarolt hetek után most versenyt futnak az idővel az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb olajszennyezésénél c. cikk nem az első volt, amely a történt környezeti katasztrófáról szólt.
“Természeti katasztrófával fenyegeti a helyi élővilágot, köztük több ritka állatfajt Omán partjainál az orosz árnyékflotta egyik zátonyra futott tankere, ami az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb olajszennyezését okozza. A közel egymillió hordónyi kőolaj szállítására képes hajó még június végén feneklett meg egy, a partoktól nagyjából ötven kilométernyire található szigetnél, és eleinte úgy tűnt, hogy nem szivárog belőle az olaj.”
Elsőre úgy tűnt… aztán nagyjából 2 nappal később kiderült, hogy nagyon nagy a baj, sőt! Olyan mértékű természet károsítással és környezet pusztítással nézhetünk szembe, amilyet az Exxon Valdez óta nem látott a világ!
forrás: Crossroads Today
Az 1 millió hordónyi kőolaj nem kevés: 1 hordó = 158,99 liter. Ennek az egymilliószorosa, 158.990.000 L, közel 160 millió liter kőolaj ömölhet ki az Arab-tengerbe Omán dél-keleti, Jemenhez partjainál.
forrás: Maritime Executive
“A hajót az ománi hatóságok eleinte csak monitorozták, augusztusban kezdtek el igazán megoldásokat keresni a természeti katasztrófával fenyegető olajszennyezés megállítására és a tanker biztosítására. Végül az Ambrey brit hajózási biztonsági cég segítségét kérték, ami most bejelentette, hogy megkezdték a mentési akciót a hajó és a rakomány biztosításához.”
Megint mit látunk itt? Ugyan az a minta, mint Budapesten: heteken át SENKI SEM CSINÁLT SEMMIT azon kívül, hogy a biztos távolból monitorozták az egyre súlyosbodó környezeti katasztrófát. Valaki nekik szegezte-e már a kérdést, hogy
MIÉRT???
A texasi Crossroads Today CNN értesülésekre alapozott riportja szerint:
“Al Amri, az Ománi Környezetvédelmi Hatóság elnöke szerint a tárolt olaj szivárgását először július első hetében észlelték. Augusztus 4-re a kiömlés nagyjából 600 négyzetkilométerre terjedt ki az Al Hallaniyat szigetcsoportban, ami „négyszeres növekedést jelent az elmúlt két naphoz képest” a Greenpeace műholdkép-elemzése szerint.
„Ez a régió egyik ökológiailag legjelentősebb tengeri területe” – mondta Keskes, Greenpeace-aktivista. „Magukban foglalnak korallzátonyokat, tengerifűféléket, réteket, veszélyeztetett teknősök fészkelőhelyeit, vándormadarak szaporodóhelyeit, és otthont ad az Arab-tengeri púpos bálnának is, amely rendkívül ritka élőlény.”
Szerdán (augusztus 12-én) az ománi hatóságok közölték, hogy a kiömlés a szárazföldre sodródott, és a Ras Madrakah partvonalának 40 km-es szakaszát érintette, több mint 200 km-re a tartályhajótól. Ahogy egyre északkeletebbre sodródott, az ománi környezetvédelmi hatóság szerint a kiömlés várhatóan Masirah szigetét is érinteni fogja.
Ez a fejlemény tartósabb hatással lehet a part menti közösségekre. Amint az olaj eléri a partot, „nemcsak a megfékezés válik sokkal nehezebbé, hanem alapvetően [az olaj] az üledékbe és a vízbe kerül… és évekig beágyazódik, még azután is, hogy a kiömlés eltűnt” – magyarázta Keskes.
A kiömlés számos egészségügyi kockázatot is jelent a part menti közösségek számára, különösen azok számára, akik a halászatból élnek – tette hozzá.”
Mi tarthatta vissza az omániakat az elmúlt hetekben? Vajon mi kellett ahhoz, hogy másfél hónappal később végre felemeljék a s*ggüket és munkához lássanak?!
A fenti sorokat olvasva nekem úgy tűnik, hogy:
- nem a lítium, hanem (már megint!) a kőolaj okoz valószínűleg végzetes és helyreállíthatatlan ökológiai katasztrófát, s már nem először!
- és ehhez képest még akkor is jobban járna az Arab-tenger, ha a 2 éves TESLA-k akkupakkjait öntenénk bele… (1-bites olvasók kedvéért: soha, senki, semmikor nem tett ilyet!!!)
A szennyeződés mérete, az augusztus 4-i, azaz két héttel(!) ezelőtti adatok alapján tehát elérte a 600 km2-t, ez nagyjából egy 24,495 km * 24,495 km területet jelent.
Segítek: ez nagyobb, mint Budapest székesfőváros területe, amely “csak” 525 km2. És azóta eltelt úgy 12 nap, amikor az omániak csak monitoztak, a cselekvés helyett. Ültek némán és azt nézték, ahogyan az olajszennyezés végül csak eléri a partjaikat.. azaz hagyták, hogy az olajfolt 200 km hosszúságúra kiterjedjen.
Mire vártak?
Csodára???
Gondolom, volt sok “sending thoughts and prayers”. Mondjuk az még soha, senkinek sem segített egy szemernyit se.
És ahogyan olvasható, ez nem egy olyan apróság, hogy “maj felszivattyúzzuk az olajtot oszt jóvan akko’ “, hanem ennél azért sokkal súlyosabb, sokkal nagyobb problémáról katasztrófáról van szó: a talajba és a talajvízbe beszivárgott kőolajtól a legkevésbé sem egyszerű megszabadulni. Lásd az arzénnel és benzonlal mérgezett óbudai talajt az egykori gyár telephelyén és a Duna partján.
Omán mezőgazdaságáról azt lehet tudni, hogy:
“A lakosság nagy részének nyújt a mezőgazdaság megélhetést, de az ország területének kevesebb mint 1%-a alkalmas művelésre a vízhiány miatt.”
Omán területe 309.500 km², azaz Magyarországnál 3,33-szor nagyobb, de mezőgazdasági művelésre csak kevesebb, mint 3.095 km² alkalmas. Hazánk 3. legkisebb megyéje Vas, amelynek kiterjedése 3.336 km², a ennél kevesebb terület áll rendelkezésre az 5,4 millió lakosú Omán mezőgazdaságának számára.
Valamint:
“Omani strengths in the fishing industry comes from having a good market system, a long coastline (3,165 km) and wide water area. However, Oman lacks sufficient infrastructure, research and development, quality and safety monitoring, together with a limited contribution by the fishing industry to GDP.”
Ja, egészen mostanáig. Most pedig mindezt lehúzhatják a WC-n. Ráadásul: Omán a világ 15. legnagyobb vízhiánnyal küzdő országa volt 2022-ben.
Gondolom, ez azóta sem változott jelentősen. Igazából teljesen mindegy, hogy ezen a listán a 12., vagy a 18. vagy, ugyanúgy az édesvíz hiánya lesz a legégetőbb probléma az egész ország számára!
Az egyetlen bolygónkat, amelyen lehetséges az emberi élet,
az olaj és gáz folyamatosan és állandóan beszennyezi,
nekik köszönhetően újra és újra
súlyosabbnál súlyosabb környezeti katasztrófák történnek!
Erről és a felelőtlenül szétpacsált és súlyosan környezet károsító kőolaj-szennyezésekről még 2021 februárjában írtam egy terjedelmesebb cikket a Kanada Banda Podcast blogjára: a katasztrófák számai, a statisztika megdöbbentő!
Na de, addig is: az 1-bites komment-huszároknak lehet tovább gyűlölködni, utálkozni, meg beleokoskodni olyan dolgokba, amelyet nem érnek fel ésszel és lehet “humoriználni” a villanyautókon, a lítium-ion és nátrium-ion akkukon… Csak hát a fentiek tükrében mindennek az ég világon semmi értelme! Csak saját magukból csinálnak hülyét megint, s továbbra mindenki rajtuk fog röhögni!
– Lázadó
nyitókép: Unknown author – Pesti Napló 1850-1930 ajándék album, Public Domain