Mérlegen A Villanyautók – 2. rész: Össztömegek

Akinek nem lenne meg, hogyan kezdődött ez a 2 részes cikk-sorozat, attól azt kérem, hogy mielőtt most tovább olvasna, kattintson előbb ide és olvassa el az első részt, hogy képbe kerüljön!

Mérlegre velük!

– elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét – és ennek van-e valami oka? A cikkből sajnos nem derül ki.

De vajon miért van olyan érzésem, hogy megint “cherry picking” van a közbeszédben? Az autók össztömege csak és kizárólag akkor fontos, amikor villanyautókról beszélünk, de akkor nagyon.

Ha már a itt tartunk, akkor nézzük meg a teljesen véletlenszerűen kiválasztott járművek össztömegeit közelebbről. Hogy kontextusba tegyük ezt, megadom a járművek méreteit – és ha rendelkezésre áll, akkor az elektromos autóknál az akkupakkok méretét is. A sorrend a következő:

tengelytáv – hosszúság – szélesség – magasság, és végül az:

össztömeg.

Villanyautók – Polestar

Az elsőnek jöjjön a Polestar 3, mert Dani erről az autóról ír (lásd a cikk első részét). Az akkupakk mérete: 111 kWh: 2,99 méter – 4,9 méter – 2,12 méter – 1,61 méter, az össztömege:

2.584 – 2.670 kg

Méretes egy autó, abszolút a felső kategóriában játszik, nem egy közepes méretű CUV. Amely leírás inkább a “kistesójára” illik, márkán belül a Polestar 2 található meg egy egész méretosztállyal lejebb: 2,74 m – 4,61 m – 1,86 m – 1,48 m, az össztömegek pedig:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk br. 69 kWh:

1.940 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk br. 78 kWh:

2.150 kg

Úgy tudom – internetes információk alapján -, hogy a Polestar-ok azért nehezebbek a hasonló méretű villanyautós társaiknál, mert mindenki máshoz képest ők sokkal több rozsdamentes acélt használnak az autó karosszériájában – szemben az alumínium-ötvözetekkel és a karbonszálas műanyagokkal -, mint más autógyártók.

Hogy ennek mi az oka? Miért döntött így a gyártó? Mit jelent és mihez képest használnak “sokkal több rozsdamentes acélt az autó karosszériájában“? Ezekre sajnos én nem tudom a választ … lehet, hogy erre egy újságírónak kellett volna rákérdeznie a gyártónál?

A vas és az acél országa? Nem! Az acél és az acél járműve!

Ugyanakkor: látván a Polestar 3 súlyát, emberek milliói találhatnak nyugalmat a gyötrő évtizedek után! VÉGRE!! Na de miért is írom ezt?

Mert már a 90-es évek óta azt hallgatjuk, hogy:

“Bezzeg a régi autókban még volt anyag:
azokat nem óccsó műanyagból, meg puha alumíneumbó csináták, hanem acélból!”

Akkor hát tessék, a siránkozás, a nyavajgás a kérés meghallgatásra talált: a kínaiak hallják, a kínaiak tudják, hogy mi kell az okoskodó népnek: acél és még több acél, amennyi csak belefér.

Így lesz a felső kategóriás villanyautójuk 2,5 tonna.

Most már csak azt kelle eldöntenie a népnek, hogy mi a szart is akar valójában?

Mert 1 popóval 2 lovat nem lehet megülni! Ezt már a hátrafelé nyilazó szittya magyarok is tudták.

Villanyautók – TESLA, VW, NISSAN, HYUNDAI

Tesla Model Y, az ultramegakedvenc villanyautó mind Észak-Amerikában, mint Európában. Méreteiben érzésem szerint inkább a Polestar 2-höz áll közelebb: 2.89 m – 4,75m – 1,92 m – 1,62 m:
alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 75 kWh:

1.780 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, akkupakk 75 kWh:

2.000 kg

Jól látható, hogy ugyanaz kihozható kevesebből is. A Model Y valamelyest nagyobb autó, még a 75 kWh akkupakkal is könnyebb, mint a Polestar 2 a 69 kWh-sal. Ennyit számít a villanymotorok és a további alaktrészek, részegységek sülya: Model 3 és a Model Y elektromotorjainak súlya 45-50 kg/darab.

Tesla Model 3, a ma kapható legjobb szolgáltatás kínálattal rendelkező villany-szedán (tehát nem egyterű, nem cross-over, stb.): 2,86 m – 4,69 m – 1,85 m – 1,44 m:

alapértelmezett hatótáv, szimpla motoros, akkupakk 54 kWh:

1.611 kg

alapértelmezett hatótáv plusz, szimpla motoros, akkupakk 62 kWh:

1.645 kg

hosszú hatótáv, szimpla motoros, hátsó kerék hajtás, akkupakk 75 kWh:

1.730 kg

hosszú hatótáv, dupla motoros, össze-kerék hajtás, akkupakk 82 kWh:

1.847 kg

A pletykákkal ellentétben tehát még véletlenül sem 2,5 tonnásak a “kis” TESLA-k, a Model Y is csak a legmagasabb opció választása esetén éri el a 2.000 kg-ot.

A CIKK EGY KATTINTÁS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Tűz Van, Babám!

Megint egy olyan téma következik, amelyik rettentően túl van lihegve, nem törődve a rideg valósággal, a statisztikai adatokkal. A lényeg a szenzáción, a felhajtáson, a hangulatkeltésen, a még eggyel több lájlkon van – minden más meg teljesen lényegtelen.

Nem igazán akarom hosszúra nyújtani, mert az alábbi kép – az Electrek-nek köszönhetően – igen beszédes és csak egy egészen minimális magyarázatot igényel.

A számok nyelvén

A tanulmány a Nemzeti Közlekedésbiztonsági Tanács (NTSB, Egyesült Állaok), a Közlekedési Statisztikai Hivatal (BTS, Egyesült Államok) adatait és a Recalls.gov kormányzati visszahívási weboldal statisztikai adatait gyűjtötte- és hasonlította össze.

215.000 belső égésű vs. 52 db elektromos tűzeset

Amint az összeállított autótűz adatokból is látható, a belső égésű motorokkal szerelt autók sokkal gyúlékonyabbak! Ki gondolta volna?

Ha ezekhez az autókhoz a hibrideket is hozzáadjuk – mivel ezekbe is kell üzemanyagot tankolni a működéshez -, akkor több, mint 215.000 tüzesetről beszélünk, szemben az teljesen elektromos járművek 52 darab tűzesetével.

A Nemzeti Tűzvédelmi Egyesület (NFPA, Egyesült Államok) legutóbbi jelentése szerint az USA-ban 2020-ban bekövetkezett 1,4 millió tűzeset 15%-át a járműtüzek okozták, és ezek a tüzek a halálesetek 18%-ához és a személyi sérülések 11%-ához járultak hozzá.

És mi a helyzet a teljesen elektromos (BEV) autókkal?

KÉRLEK, KLIKKELJ A CIKK FOLYTATÁSÁHOZ!

Mérlegen A Villanyautók – 1. rész: A Hiányzó Információk

Október 17-én jelent meg Zách Dániel cikke a Telex-en az új Polestar 3-ról “Ultramodern és dög nehéz: saját csapdájában vergődik a jövő autója” címmel. Ezzel kapcsolatban szeretnék néhány észrevételt tenni, mert egy kicsit hiányosnak érzem a publikációt.

A cikk első bekezdésében azt olvashatjuk, hogy:

francia Energia- és Környezetgazdálkodási Ügynökség (Agence de la transition écologique – ADEME), a héten zajló Párizsi Autószalon elé időzített cikkben hívja fel a figyelmet arra, hogy a jövő autói egyelőre dög nehezek, ami bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. Az elektromos autók tömege kategóriától és felépítéstől függően több száz kilóval haladja meg a benzines vagy dízelmotoros társaikét, aminek egyértelmű oka a hajtásukhoz használt lítiumion-akkumulátor.”

Nézzük részleteiben.

Amit még el kellett volna mondani:

– a jövő autói egyelőre dög nehezek – nem, nem azok, átlagban hozzák ugyanazt az össztömeget, mint az elmúlt 15-20 év ICE (azaz belső égésű motorral szerelt: benzines, hibrid és dízel) modelljei. Tapasztalatunk szerint a villanyautókat sokan szeretik a méretükhöz képest egy kategóriával alattuk található belső égésű motorral szerelt autó típusokhoz hasonlítani mind méretben, mind az össztömeg tekintetében.

– bizonyos esetekben kérdésessé teszi a környezetvédelemben betöltött szerepüket. – bizonyos esetekben talán, amúgy meg egyáltalán nem. Egy biztos: így is, úgy is csak árammal tölthetők fel az akkumulátorcsomagok és ezért az elektromos autóknak nincs szükségük:

  • sem motorolajra,
  • sem fosszilis üzemanyagra

a működésükhöz, azaz nem bocsátanak ki bizonyos esetekben a motorolajjal kevert üzemanyagük égéstermékét. Már ha a gyerták rendesen adnak szikrát és jó a keverési arány és tökéletes égés megy végre az égéstérben… Hmm, mennyi mindentől függ, hogy mit pufog ki az autó a cső végén?!

Az egyes villanyautó modellek között csak annyi a különbség, hogy hány tízezer megtett kilométert követően dolgozzák le az gyártásuk során megtermelt CO2-t: 27.000, vagy 78.000 km után – ez a nagy kérdés! És a Polestar már erre is adott egy megfejtést – igaz, kissé “pesszimistát”:

“Calculate everything as the researcher thinks that it would be fair and a Polestar 2 charged by renewable electricity would break even with ICE vehicles after 25,000 km (16,000 miles). If the EU electricity mix was considered, break-even would happen by 27,000 km (almost 17,000 miles), not 78,000 km (49,000 miles) as the report and Polestar said.”

klikk az illusztrációra a nagyobb nézethez

Hogyan történt ez? Az helyzet az, hogy az ellenpéldának hozott XC40 benzines CUV-nál a valósághoz képest kedvezőbb fogyasztással számoltak. Ha a valós közlekedési körülmények közötti fogyasztási értékeket veszik figyelembe, akkor a Polestar 2 már jóval korábban ledolgozza a az XC40-hez képest a gyártása során kibocsátott CO2-t.

Study Against EVs Backed By Legacy Automakers Is Debunked In Epic Way

Ami sokkal lényegesebb, mint az össztömeg:

Ennél sokkal fontosabb, hogy a villanyautók tölthetők részben, vagy kizárólag megújjuló energiaforrásból származó árammal. Míg a belső égésű motorral szerelt járművek (benzin, híbrid, dízel) nem működőképesek motorolaj és benzin, vagy gázolaj nélkül.

A villanyautó, még ha a “legkoszosabb” árammal is töltjük az akkumulátort, akkor is környezetbarátabb mint bármi, amibe fosszilis üzemanyagot kell tankolni.

A CIKK EGY KLIKKELÉS UTÁN FOLYTATÓDIK!

Tankolás Vasárnap Délelőtt Calgary-ban

Jó reggelt kívánok valamennyi benzin, vagy gázolaj vérű autóstársnak. 2022. Július 24-én, vasárnap délelőtt tankolni mentem. Eddig ebben semmi különös nincs, azonban ami a tüzelőanyag-töltőállomásokon fogadott, az meglepett. És meg fog lepni titeket is.

1.900 km/10 óra

Tudom, hogy a Magyar Kiskirályság területe telis-tele van olyan, főleg dízelmotoros VW / Audi / BMW tulajdonosokkal, akik minden egyes nap levezetnek egy Budapest – Hamburg oda-vissza utat. Ugye ők azok, akik 3 perc alatt tankolják meg az autójukat a kúton, hogy utána 10 óra alatt meg tudjanak tenni 1.900 km-t. Biztos, hogy vannak olyan Alfa tulajdonosok is, akik szeretnének napi szinten ilyen sokat autózni, de nekik gyakran még 10 nap alatt se jön össze az 1.900 km…

Július 24-én, vasárnap délelőtt, összesen 7, azaz hét darab benzinkutat látogatttam végig, hogy az utolsónál beálljak a …

Nem, nem a kútoszlophoz, te kis csacsi.

Hanem a sor végére.

A kertvárosi helyzetkép

Calgary dél-keleti részén, a lakóhelyünktől mért 3 km-es körön belül tizenegy benzinkút található, ebből 6-ot látogattam meg (a teljesség igénye nélkül), név szerint:

  • Petro-Canada #1,
  • Shell,
  • Mobil,
  • ESSO #1,
  • Petro-Canada #2,
  • ESSO #2,
  • és a Costco Wholesale (kb. olyan, mint a METRO Cash&Carry áruházak Európában, bár vannak jelentősebb különbségek a működésben – részletek lejebb).

A mellékelt fotókon látható lesz:

  • a töltőállomás panoráma képe
  • és a kútoszlopon az elérhető üzemanyagtípusok mellett
  • az egységárak is, amelyek az Alberta-i 5%-os GST-t (hívjuk ezt ÁFA-nak) már tartalmazzák.

Július 24-én a valutaárfolyam az alábbi volt: 1 CAD = 301 HUF. Az elmúlt közel 2 hétben egészen 314 HUF-ig gyengült, majd a cikk megjelenésének napján egész 299 HUF-ig erősödött. Mondtam, vagy nem mondtam, hogy jobban teljesít?

87, 89, 91, 94, D

Igen, jól látod, Kanadában nem fogsz 100-as prémium benzin tankolni, pont úgy, ahogyan E85-öt sem. Továbbá nincs mindegyik benzinkúton gázolaj – illetve ha van, akkor pl. a 6 darab kútoszlopból csak 1-nél lehet gázolajat tankolni.

Nem, a 95-t azóta sem vezették be! De hát ez van, a kanadaiak így szokták meg és nincs ezzel semmi baj. De miért nem 95, 98 oktánszámú nafta van Észak-Amerikában? Azért, mert ugyanazt a terméket egy másik cimkével látják el: “Amerikában “oktánszámként” a kisérleti és a motoroktánszám összegének felét tüntetik fel a kutakon. Ebből következik, hogy ugyaz a benzin Amerikában “rosszabb” (kisebb “oktánszámú”) mint Európában.”.

Érdekesség, hogy a max. 10%-os bioetanol tartalom miatt meg nem izgul, de főleg nem hisztizik senki sem, mindenki ugyanúgy megtankol, mint előtte. Nem volt, de most már van és lesz is … és pont.

Fantáziátlan fantázia nevek: szinte az összes olajtársaság valami oknál fogva úgy érezte, hogy az adott oktánszámú benzint el kell neveznie valahogyan.

  • 87: RegularClean, Bronze, Regular
  • 89: PlusClean, Silver, Extra,
  • 91: SuperClean, V-Power Nitro+ (Hahahahaa!! – Lázadó), Supreme
  • 94 (már ahol kapható): Ultra
a kattintÁS után a cikk folytatódik

Mi lesz majd akkor … #01

Új sorozatot indítunk, kisérleti jelleggel. Ezekben a cikkekben a tények mellett bőven lesz szarkazmus, csipkelődős humor, görbe tükör és nyílt őszinteség. Reméljük, hogy majd teccikérteni és teccikértékelni is.

NÉFK – Nemzeti Életbevágóan Fontos Kérdések

  • Mi lesz majd akkor, amikor mindenki egyszerre akar villanyautót tölteni?
  • Mi lesz majd akkor, ha az elektromos hálózat nem bírja majd a megnövekedett terhelést és leég?
  • Mi lesz majd akkor, ha sorban kell állni a villanyautó töltőknél?
  • Mi lesz majd akkor, ha a villanyáram a duplájára drágul?

Nem egyszer és nem először hallani ilyen és ehhez hasonló “fontos” kérdéseket a villanyautózással kapcsolatban. Nagyon kedves, hogy a benzin és gázolaj vérű autósok olyan dolgok miatt aggódnak, ami talán soha, talán majd csak évek, évtizedek múlva következnek majd be, ha egyáltalán…

Mert most, amikor még egy-egy lokálisan korlátlan mennyiségű CO2-t és NOx-t eregető nem-villanyautós évekre, talán 1 évtizednyire van attól, hogy legalább egy új hibridet vegyen, nem hgoy villanyautót, olyan események miatt aggódik, amelyek egyáltalán nem befolyásolják az életét.

Miért? Mert ért hozzá. Biztos. Hogy ért hozzá.
Valójába persze fogalma sincs, tapasztalata nincs, kíváncsisága sincs, hogy utána olvasson a tényeknek, adatoknak, vagy netán kipróbálja (egyszer végre), de véleménye az van. És hát ahogy látjuk, halljuk, olvassuk, ezt nem képesek magukban tartani, legyen szó akár mekkora ostobaságról.

A cikk egy klikkelés után folytatódik!